Dtum
Login with Facebookk
1916 | November

Tersánszky Józsi Jenő regénye

Tersánszky Józsi Jenő regénye

Kiadja a Nyugat folyóirat

Tersánszky regényt írt, háborús regényt, - maga is sáncárokban írta s most is ott várja, ha ugyan várja, mi lesz vele (azt hiszem, várja, - minden szaván megérzik, hogy fél öntudatlanságában s másik fél sokat meglátó tudatosságában lobogva bízik magában s lobogva hisz a művészetben) - mondom, a könyv is, írója is csupa hadi vonatkozás, mindazonáltal a háború nem a lényege egyiknek sem.

 

Tersánszky megírhatta volna háború nélkül is, - s ő maga most a sáncárokban szakasztott azon álmodva észrevevő, aki itthon volt. S e regényében, bár minden külső és belső eseménybeli mozzanatát a háborús állapot határozza meg, a háborúnak nincs egyéb természetű hatása, mint volna földrengésnek, árvíznek, járványos betegségnek vagy általános esőnek, mely kihibbant sarkaikból egzisztenciákat s váratlan le- és egymáshoz szorít embereket.

 

Ennek nyilván a mai háború az oka, mely, ha még oly rettenetes áldozatokba kerül s folyhat bár a legmagasztosabb okokból, kihántva ez érzelmi velejáróiból, úgy megvívói, mint a tőle értek számára szinte munkási vagy hivatalnoki keserves munkavégzés, csak éppen életveszedelemmel járó, mint, mondjuk, a foszforos gyufagyárban való dolgozás.

 

Ezért élheti végig akármelyik hőse is úgy, hogy szinte lepereg róla, s szakasztott az az ember s történni is belül ugyanolyasmik történnek vele, mint civil korában. Ami akkor, ha háborús regény, akkor ezt kell megéreztetnie, mint ahogy a Germinal a bányamunka regénye s minden alakjai körül ott rezeg annak levegője s emberei sülve-főve, élve, halva, szeretve úgy párologják magukból a bányát, hogy szinte átlátszó burok gyanánt látszanék meg fotográfiájukon, ahogy a Du Prel fotográfiáin minden embert körülkörvonalaz a belőle kisugárzó ok.


Vagyis a Tersánszky regénye nem háborús regény, hanem regénye egy leánynak, kit a háború lökött ki úri s leányi életéből s oda a férfiak közé, mint lökhetett volna puszta elszegényedés, ami miatt mondjuk nevelőnőnek kellett volna mennie.

 

Nela, galíciai lány ez a lány, s a férfi, kinek először kerül karjába, orosz katona vagy fiatal ember, - s Nela is és egész famíliája és előző története valóban erősen lengyeles, mint ahogy asszonnyá tevője is igazi orosz típus, sőt jó orosz figurák a fiú barátai is, valamint orosz, vagy legalábbis erősen szláv lelkűek, orosz deákosan kamaszgenialitásúak a beszélgetések is, melyek a fiúnak monológjai vagy barátaival való félrészeg vitatkozásai vagy a lánnyal való mámoros beszélgetései.

 

De ez is mellékesség. Ugyanezen vagy ugyanilyen regény kikerülhetett volna magyar vagy német vagy francia figurák elkeveredéséből, ugyanilyen híven megcsináltakéból, ugyanilyen fásult földrengésesen.

 

S ezt azért kell nagyon aláhúznom, nehogy félreértés legyen benne, mikor azt mondom, hogy a Tersánszky e könyve olyasmi, amit műfajra orosz regénynek lehetne nevezni, megírva is (s e réven írói arcképet keltve szerzőjéről) azzal az előbb említett kamaszgenialitással, (s tegyük hozzá, kamaszi és geniális bájjal), melyet ez a regény mint motívumot is érzékletesen tud megjelentetni.

 

Orosz regény - nem mert szláv motívumokkal dolgozik, hanem úgy, hogy mindennapos esemény beszélgető elmondásával rád tudja fújni az örökkévalóságok leheletét, s hétköznap hétszer előforduló embereket ugyanazon törvény szerint tolva szemed elé, mint ahogy találkozol velük az utcán, a kocsmában vagy a hivatalban, szuszogásukat hallva, izzadságukat is megérezve s minden földiességükben botolva beléjük, mindent összevéve az élet szagát vidd magaddal.

 

Legfeljebb abban különbözve e papiroson való találkozásod a világban szokottaktól, hogy ezeket a papírosembereket, tudja isten miért, de soha többé el nem felejted, egy olvasás után sem, még ha, évek múltán, rég kiveszett emlékedből a mese, melyben találkoztál velük, s róluk s a meséről, amiben előfordultak s tán az írókról is, akik e meséket megírták, nem maradt egyebed, mint olyasmid, amit még legjobb szájíznek nevezni.

Tersánszky ezt tud adni. Ez a fiatal költő úgy tud írni, hogy olvastára egy darab életet él le az ember, s írásainak élmény gyanánt marad meg nyoma az olvasóban. Nelának, a galíciai leánynak történetét e könyvben maga a leány mondja el.

 

Nem is azt mondja el, hogy mint történt, egyszerűen csak azt mondja el, hogy megtörtént, hogy egy leány összekerült egy férfival, s e réven s mivel e férfi elszakadt tőle, eljegyeztetett általa a férfival, a férfiakkal, a végén és csakhamar már csakis a férfi testiségével s azzal a kenyérbeli segítséggel s közönséget vagy unaloműzést jelentve, amit a nőnek megad az, ha van valakije, akárkicsodája is.

 

Nela, a szép, a finom, az elmélkedő Nela hozzáordenárésodik a pénztelen és őrmesteres élethez, nem másképp, mint ahogy hozzá is magasztosodhatott volna jómódhoz, gazdagsághoz, törvényes rendhez, kényelemhez s kiválasztottak társaságához, mint egy hercegnek a felesége.

 

Éppúgy, mint ahogy a Nela gyámoltalan nagyapja hamar megszokja, hogy a jövő-menő katonák tartsák el s ne csak hasznot húzzon, de egyenesen húzza a hasznot az unokája szeretőiből, - ám aki szerencsésebb hadi körülmények között bizonyára magasodhatott volna lengyel hazafivá is, ki Londonban vagy Bécsben konferál a diplomatákkal Lengyelország helyreállításáról.

 

Mondom: emberszagot érez az ember kicsapni a Tersánszky kis regényéből, mely nincs felépítve vagy megkomponálva, legalább rajtakaphatóan nem, hanem valahogy lett, nőtt, kinőtt a semmiből s a mindenségből, hogy mikroszkópium alá lehetne venni a sejtjei felől s retortába lehetne tenni az elemei felől.

 

Tersánszky se nem a legműveltebb, se nem a legművészibb írónk, de egyik legmélyebb s egyik legigazibb. Köze van az emberekhez s van, a sok mindenféle közt, ami izgatja s amihez ért is: legtöbb köze a tollhoz. Az írás az, amiben ki tudja élni tehetségét, s tehetsége van arra, hogy megírja az életet.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Jónásék megúszták Jónásék megúszták
Amikor az ostrom elviharzott, az Állatkertnek csak tizennégy lakója...
Szigeti csak nagy küzdelem után szenvedett vereséget Crammtól Szigeti csak nagy küzdelem után szenvedett vereséget Crammtól
A magyar teniszbajnokság férfiegyes számának elődöntőit játszották...
Teleki Pál a nemzetek közötti békés együttműködésről Teleki Pál a nemzetek közötti békés együttműködésről
Vas, Sopron és Zala vármegyék cserkészszervezetei vasárnap közgyűlést...
Rakosgatom könyveimet Rakosgatom könyveimet
Mit is nézegetek esténként a földalatti műhelyek párás ablakán? Nem...
A választójogi gyűlés A választójogi gyűlés
A székesfőváros polgárságát vasárnap délelőtt féltizenegy órára...
Járkálj csak, halálra ítélt Járkálj csak, halálra ítélt
Radnóti eddigi öt versfüzetében nyomról-nyomra követhető, hogyan...
Szabó Miklós Berlinben megjavította Nurmi 3000 méteres fedettpálya-világrekordját Szabó Miklós Berlinben megjavította Nurmi 3000 méteres...
Ünnepe van a magyar atlétikának. Szabó Miklós, a MAC világrekorder...
Hadik János mellé tömörült az iparosság Hadik János mellé tömörült az iparosság
Az ország kézművesiparosai vasárnap délelőtt nagygyülést tartottak a...
Anglia cukorharcot indít Anglia cukorharcot indít
Nagyon fontos lett most egyszerre a czukorkérdés, a melyről, mivel az...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98