Berlin, november 23.
Péntek óta minden telefonösszeköttetés megszűnt Moszkvával és Leningráddal. Az Oroszországból érkező táviratok még „code” alakjában sem jelentenek semmit arról, hogy mi történik a szovjet birodalmában, cenzúra a legszigorubban őrködik afölött, hogy semmi hir ne juthasson a külföldre. A rádió is elnémult, az orosz leadóállomások egyáltalán nem működnek. Mindebből szinte százszázalékos biztonsággal le lehet vonni azt a következtetést, hogy: nagy baj van Oroszországban!

Kedden kezdi tárgyalni a moszkvai törvényszék azt a monstre politikai pört, amelyben kétezer mérnök ül a vádlottak padján. Minden jel arra mutat, hogy e nagy bünpör és az orosz forrongás összefügg egymással. A vádirat szerint a fantasztikus méretü összeesküvés arra irányult, hogy megdöntse a szovjetet és visszaállítsa a monarchiát.

Az összeesküvők sorában ott voltak az orosz technika legkiválóbb reprezentánsai, mérnökök, tudósok és külföldiek is, akik céljaikat egy nagyhatalom segítségével akarták megvalósítani. Ez a nagyhatalom az orosz államügyészség szerint Franciaország. Herbette francia nagykövet emiatt tiltakozó jegyzéket nyujtott át az orosz kormánynak, de az ügyészség ezt nem vette tudomásul és változatlanul föntartja vádiratát, amelyben az összeesküvés előzményeit így adja elő: A vádlottak összeköttetésben állottak a párisi orosz kereskedelmi képviselettel s ennek utján a francia vezérkarral, a kormánnyal és a legkiválóbb francia államférfiakkal.

Franciaország azért készült háborura a szovjet ellen, hogy visszaszerezze azokat a tőkéket, amelyeket a cári Oroszországnak hitelezett.

A háborut 1930-ra tervezték, majd 1931-re halasztották. Maga Franciaország nem küldött volna hadsereget, hanem csak vezérkarát állítja annak az államkoaliciónak a rendelkezésére, amely megtámadja Oroszországot. A támadást Lengyelország kezdte volna azzal, hogy megszállja az orosz szovjettel barátságban álló Litvániát. Azután Románia, Finnország, Eszt- és Lettország csatlakoznak és később kelet felöl Kina támadta volna meg Szovjetoroszországot.

Ez a nagy pör vádja a kétezer mérnök ellen, a vád az ő vallomásukon alapszik, a vallomást pedig a cseka börtöneiben tették. Ennyi elég annak megitélésére, hogy mi igaz ebből a fantasztikus rémregényből. A megvádolt mérnökök vezére Ransin professzor, aki tiz év óta vezető szerepet játszik az orosz gyáriparban és mindig nyíltan hangoztatta, hogy a szovjet politikai rendszerét rossznak tartja.

Egy másik fővádlottal, Palcsinszki mérnököt, egy év előtt agyonlövetett a cseka, Chrennikov mérnök pedig „meghalt” a vizsgálati fogságban… A többiek, hogy életben maradjanak, bizonyára azt fogják vallani a főtárgyaláson, amit a cseka parancsol.