Dtum
Login with Facebookk
1931 | Augusztus

Irreális verseny, drága kamat és éles kenyérharc

Manapság interjúban tájékozódni gazdasági kérdésekről majdnem annyit jelent, mint nyitott kapukat döngetni. Ki tud ma az elkoptatott és minden pillanatban előrángatott szólamokon kívül egyebet is mondani? Stereotip válaszokat hallunk legtöbbször, melyek a munkahiány, pénztelenség és kilátástalanság körül járják önmagukba visszatérő táncukat. 

Lapunk munkatársa felkereste Somlyó József mérnököt, vállalkozót, aki az építészeti szakmával kapcsolatban a következőket mondotta: 
– A magánépítkezés úgyszólván teljesen szünetel. A közhatósági építkezés is nagymértékben csökkent tavalyi munkálatokat véve alapul. Az ok? A rossz gazdasági és pénzügyi viszonyok. A csökkenés azonban a jelenlegi mértékben korántsem megokolt. Feltétlenül kellene és lehetne is nagyobb építészeti beruházásokat eszközölni, mint ahogy azt az osztrák és csehszlovák példa mutatja, ahol is a szükséges tőkét célravezető pénzügyi politikával előteremtik. 

– A két év előtti nagy útépítési programnak a folyó évre előirányzott része előreláthatólag kivitelre fog kerülni. A remélt további útépítés egyes kisebb útszakaszok és átkelési szakaszok (községekben) kivételével még mindig késik. A Székesfőváros Vízművei által két darab káposztásmegyeri Duna alatti cső-alagút félévi vajúdás és másodszori tárgyalás után, végre kiadásra került. 

– Magasépítményi munka igen kevés van, mert a magas kamatlábokozta borsos házbéreket képtelenek megfizetni. Még mindig késik az építőipari testületek által több mint öt év óta javasolt és szorgalmazott olcsó kölcsönnel támogatott kislakás építkezés elviselhető, maximált lakbérrel, amelyre pedig úgy a lakóknak, mint az egész építőiparnak égető szüksége lenne. 

– Az építőiparnak a viszonyok adottságából folyó, hogy úgymondjam kívül álló, nehézségek mellett még a mindjobban elharapódzó irreális éles versennyel is meg kell küzdenie. A közhatósági építkezések a jelenlegi odaítélési rendszer mellett oly alacsony árakon adatnak vállalatba, hogy több vállalkozó anyagi romlását okozták. 

– A nagyobb szabásu út és vizi építkezések kiszolgálására berendezkedett kőbányák nagyrészének üzeme szünetel. A cement- és téglagyárak szintén erősen redukált üzemmel dolgoznak. 

Az aszfaltipar helyzetéről az alábbi információt kaptuk: 
– Az aszfaltvállalatok nincsenek kellőleg foglalkozatva. A megyei, városi és községi kölcsönök hiánya, valamint az általános rossz pénzügyi viszonyok természetes következménye az üzlettelenség. Az üzlethiánynak egyik magyarázatát abban körülményben is fellelhetjük, hogy aszfaltvállalatok száma Csonkamagyarország területén 15-re szökött fel, a háború előtti öt gyárral szemben, melyik pedig Nagymagyarország szükségletét látták el. 

A Magyar Asphalt Rt.-nál a debreceni versenytárgyalásra benyújtott leszállított árajánlatával kapcsolatban, amely a szakkörökben és részben a szaksajtóban feltűnést keltett, azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a dolognak ilyetén való beállítása nem felel meg a valóságnak, amennyiben nem árleszállításról van szó, hanem egyszerűen több ad hoc kedvező körülmény kalkulációs kihasználása tette lehetővé a szóban forgó árakat. 

Végül felkerestük a Drasche téglagyár rt.-nál Rajk igazgatót, ki készséggel bocsájtotta rendelkezésünkre a következő adatokat a keramit burkoló iparra vonatkozólag. 

– A közismert pénzügyi viszonyok miatt, melyeket részletezni felesleges, a keramit mint útburkoló anyag csak a legritkább esetben jön számításba, mert átlagos árakat is számítva, a keramit 40-50 százalékkal drágább az aszfaltnál. Sajnos az a körülmény, hogy sok szempontból a legtöbb útburkoló anyag felett áll minőség, tartósság és csekély fenntartási költség szempontjából, nem jut érvényre a fentemlített ok miatt. Mint ismeretes, a keramitburkolat szilárdsága a bazaltéval egyenlő, amennyiben m˛-ként 4000 kg nyomást bír el. 

A fenntartási költséget az első hat év után mintegy 1%-ban lehet megállapítani, amennyiben négyzetméterenként 1 kocka kicserélésével a pálya, aproximatív számítással, megfelelő kezelésben részesül. Példának elég felhozni az Egyetem-utcai keramitburkolatot, amely mintegy 51 éve van használatban. A keramittégla nemcsak klasszikusan magyar termék, hanem emellett lokális jelleggel is bír, amennyiben kizárólag a Rákoson előforduló agyag alkalmas a keramit tégla kiégetésére. Keramitburkolatot egész Európában, hazánkat kivéve, csak a Balkánon és Törökországban alkalmaznak, ahova a Drasche téglagyár exportálja a keramittéglákat.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98