A tudatalatti jelentősége nem csupán az álmokban és egyes idegbajokban jelentkezik. Az egészséges ember lelki életét is jobban megvilágítja és az önmegismerés egyik legjobb eszköze. Vegyünk pl. egy öregedő leányt, akinek tudatalatti, önmagának sem bevallott vágyakozása valaki után, akit az életben nem sikerült megtalálnia, nevetségessé váló cicomázkodáshoz és feltünési viszketegséghez vezet.

A makacs törekvés, hogy előtérbe tolja magát és figyelmet keltsen, egyre jobban fokozódik. Hisztériás sírógörcsöket vagy ellenkezőleg nevetőrohamokat kap és éretté válik a lélekelemzés számára.

Vagy vegyük annak a katonának az esetét, aki megsebesült a karján és a sebhely két héten belül begyógyult. A katona karja azonban mégis béna maradt. Hogyan lehetséges ez? A katona tudatalattijában olyan erős volt a - magának sem bevallott - félelem a háború borzalmaival szemben, hogy az a saját maga előtt sem tudatos vágy támadt benne: - bár ne gyógyulna meg egészen, s ne kellene újból szolgálatba állnia.

Jól értsük meg: nem egy gyáva ember szimulálásáról van itt szó. A tudatalatti vágy bénította meg a kart, amely lesoványodik és a bénaság minden jelét mutatja anélkül, hogy akár egyetlen idegszál megcsorbult volna benne. Itt persze nem használ sem gyógyszer sem masszázs lelki gyógymód az egyetlen, amely újból egészségessé leheti a beteget.

Nehéz megvonni a határt betegség és egészség között. Különösen nehéz lelki téren. A modern városi emberek csaknem mindegyikének megvan a maga kis hisztériája vagy neuraszténiája, amellyel önmagát és környezetét kínozza. Csaknem észrevétlenül mindenkire ránehezedik a modern élet káros volta, a gondok, a rohanás, a mai élet ezernyi baja és félelme.

Ehhez járulnak még a társadalom konvencionális hazugságai, amelyek örökös tettetésre kényszerítik az embert. Vágyainknak, kívánságainknak nagyrészét már csak ezért is kénytelenek vagyunk „lenyelni” és ez a természetellenes állapot a legkülönbözőbb mindennapi tévcselekményekben, botlásokban, elszólásokban és hasonlókban csinál magának utat.

Freud szerint ilyen dolgokban nincs „véletlen” és ha valaki pl. a menyegzője előtt „elveszti” a jegygyűrűjét, akkor a készülő házasságban alighanem valami hiba lehet a kréta körül.

Sok néplélektani problémára is fényt vetett a lélekelemzés, de különösen a nemi élet területén végzett úttörő munkát. Sokan éppen azért fordul el tőle, mert a nemiség szerepét túltengőnek találják benne. Freud erre azt válaszolja, hogy igaz ugyan, hogy analitikus munkája közben feltűnően gyakran ütközik a lélekelemző orvos nemi problémákba, de viszont nincs a társadalmi életet élő ember lelki világának egyetlen területe sem, amely annyi gátlásnak és elfojtásnak lenne alávetve mint éppen a nemi élet.

Freudnak rajongó hívei és ádáz ellenségei vannak. De utóbbiak száma is, heve is egyre apad. Ma már az egész világon elismerik, hogy Freudnak oroszlánrésze van abban, hogy az emberi lélek nem hét pecséttel lezárt titok többé.

Dr. Kovács György