Dtum
Login with Facebookk
1934 | Április

Szomszédaink a világűrben, a bolygóink keringési ideje

A Naptól harmadik bolygó a mi földünk. Naptól való középtávolsága 149 millió kilométer. Egy gyorsvonat ezt az utat 190 év alatt tenné meg, ha ezalatt sohasem állna meg, a fény 8 perc alatt futja be ezt a távolságot. A bolygórendszerben földünk az első bolygó, amelynek holdja van. Mégpedig az egész bolygórendszerben földünknek van aránylag a legnagyobb holdja.

Átmérője valamivel nagyobb, mint a föld átmérőjének negyedrésze. Egy 60 kilós ember itt csak 10 kilót nyomna, mert a Holdon minden tárgy hatszor könnyebb. Valamennyi égitest között ez van hozzánk legközelebb, 384 ezer kilométerre, amelyet egy modern gyorsvonat 6 hónap alatt tenne meg, egy ágyúgolyó 10 nap alatt.

Aki Berlinből 30-szor utazik New-Yorkba és vissza, az ugyanannyi távolságot fut be, mint amekkora a Hold és földünk között van. A fény 1 ź perc alatt repüli be ezt a távot. A Hold felszínén a csillagászati távcsövek hatalmas hegyláncokat mutatnak. A legnagyobbak, amelyeknek Hold-Apenninek a neve, elérik a 4-5 ezer méter magasságot. A Hold felszínén tömérdek kisebb-nagyobb kráterszerű mélyedés is látszik.

Egyik elmélet szerint ezek kialudt tűzhányók kráterei, a másik szerint hulló meteorok ütötték ezeket a sebeket a Hold testén. Már szabadszemmel is nagy, sík területek látszanak rajta. Ezeket régen tengereknek tartották. De ma már tudjuk, hogy víz nincs a Holdon. A sík területek sivatagok. Nemcsak vize, levegője sincs a Holdnak. Ugy látszik, semmiféle élet nem lehet rajta, legalább is mai tudásunk szerint nem.

A negyedik bolygó, földünk külső szomszédja a Mars. Jóval kisebb földünknél, átmérője csak fele földünk átmérőjének. Kisebb tömegének megfelelően a tárgyak itt majdnem háromszor lennének könnyebbek. A Naptól való távolsága 226 millió kilométer s a Napot 687 nap alatt kerüli meg, úgyhogy az évek itt majdnem kétszer olyan hosszúak, mint nálunk.

A Marsnak tengelykörüli forgása is van, körülbelül olyan, mint földünké. Igy a Marson évszakváltozásnak is kell lennie. Bizonyítja ezt is, hogy sarkvidékeinek fehér sapkája hol megnő, hol kisebbedik, mint földünkön. Két kicsiny holdját 1877-ben fedezték föl. A legutóbbi tíz év alatt egyre jobban bebizonyosodott, hogy ennek a bolygónak van levegője és vize s így a legtöbb csillagász elképzelhetőnek tartja, hogy élet is van rajta. Legalább is növényi élet.

Schiaparelli vonalak hálózatát figyelte meg a Mars felszínén s ezeket csatornáknak nevezte el. Vannak csillagászok, akik ezeket a csatornákat vízműveknek tartják, amelyeket igen művelt lények készítettek, valószínűleg azért, hogy a sarkvidék olvadáskor keletkező víztömegeit öntözési célokra elvezessék.

Nagyon nehéz dolog annak az eldöntése, hogy vannak-e élőlények a Marson. Ha a Marsnak volnának csillagászai, földünkön, amely kilométer távolságra van a Marstól, csak sötét és világos foltokat látnának, de az emberi életnek semmi nyomát sem tudnák rajta fölfedezni.

A Mars és a következő bolygó, a Jupiter között több mint ezer parányi bolygó kering. Aszteroidoknak nevezik őket. Valószínűleg egy nagy bolygónak a törmelékei. Némelyiknek nevet is adtak. Van köztük olyan, amelynek az átmérője csak 500 méter. Ezt a parányi csillagot másfél óra alatt kényelmesen körül lehetne sétálni. Egy nagyobb birtok nem férne el rajta, felszíne csak másfél négyzetkilométer, lehetne egy nagyobb emeletes házat építeni ezen a miniatűr bolygón, mert ez kibillentené az egyensúlyból s le-föl bukdácsolna Nap körül való röptében.

A vasútépítés itt nem fizetődne ki, mert a vonat 2-3 perc alatt eljutna az Északi sarokról a Déli sarokra. A tárgyak itt 13 ezerszer könnyebbek, mint földünkön. Egy mázsás kő itt csak 4 gramot nyomna s tíz felnőtt ember annyit nyomna, mint földünkön egy tyúktojás.

Az ötödik bolygó a Jupiter. Ez a bolygók óriása, legnagyobb az összes bolygók között. Nagyobb, mint az összes bolygók együttvéve. A Naptól való távolsága 777 millió kilométer. Egy gyorsvonat 950 év alatt tenné meg ezt az utat. A Jupiter körülbelül 12 földi év alatt kerüli meg a Napot, de 10 óránkint egyszer megfordul saját tengelye körül is. A tárgyak kétszer-háromszor súlyosabbak rajta, mint nálunk.

A csillagászok sokáig azt hitték, hogy a középső része gyorsabban forog, mint a két sarka s úgy gondolták, hogy ez a nagy bolygó még forró és lágy. De kiderült, hogy a Jupiter is kihűlt bolygó. A tévedést a felületét borító felhőzet okozta. Élet nem lehet a Jupiteren, olyan alacsony a hőmérséklete. Négy nagy holdját Galilei fedezte föl, azóta megállapították, hogy még öt kisebb hold kering körülötte.

A hatodik bolygó, a Szaturnusz 1425 millió kilométer távolságban van a Naptól. Ezt a távolságot a gyorsvonat 1800 év alatt tenné meg. A Szaturnusz 30 földi év alatt kerüli meg a Napot s tíz óránál valamivel kevesebb idő alatt megfordul egyszer saját tengelye körül is. Nagyságra mingyárt a Jupiter után következik, 750 olyan égitest telne ki belőle, mint földünk.

Ez a bolygó csillagászati messzelátón át megkapó látványt nyújt, mert szép, széles gyűrű lebeg körülötte. Régebben azt hitték, hogy a Szaturnusz gyűrűjét lángok alkotják. Ma már tudjuk, hogy apró holdak millióiból áll. A Szaturnusz hőmérséklete olyan alacsony, hogy élet nem lehet rajta. Tíz holdja van.

Az Uránuszt, a hetedik bolygót Herschel Vilmos német csillagász fedezte föl 1781-ben. Ez a bolygó olyan nagy, hogy 92-szer telne ki belőle a földünk. De szabad szemmel nem látható. A Naptól 2850 millió kilométer távolságra van s azt 84 földi év alatt kerüli meg. Saját tengelye körül 10 ž óra alatt fordul meg. Négy holdja van. Hőmérséklete nagyon alacsony.

A nyolcadik bolygó, a Neptun 4467 millió kilométer távolságra van a Naptól, honnan a fénysugár 4 óra alatt jut el hozzá, 900-szor kevesebb fényt kap, mint a földünk, amelynél 16-szor nagyobb, örök Szibéria lehet rajta. Leverrier francia csillagász fedezte föl 1846-ban. A Neptun 165 földi év alatt kerüli meg a Napot. Holdja nincs.

Három évvel ezelőtt, 1930-ban fedeztük föl egy amerikai csillagvizsgálóban a kilencedik bolygót, a Plutót. Ez több, mint 6 milliárd kilométerre van a Naptól, melynek fénye 6 óra alatt jut el hozzá. Valószínűleg nagyobb, mint földünk, de kisebb, mint a Neptun. Igen kevés fényt kap, azért nevezték az alvilág istenéről. A Napot 250 földi év alatt kerüli meg.

A mi naprendszerünk csak parányi része a világegyetemnek, amely az ilyen naprendszerek milliárdjaiból áll ...

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Mellékucca dráma a bécsi Sacherban Mellékucca dráma a bécsi Sacherban
Az elmúlt hét keddjén a bécsi Sacher -szálló egyik elsőemeleti...
Osztályozó mérkőzések : UTE - Főv. TC. Osztályozó mérkőzések : UTE - Főv. TC.
Az elsőosztályu bajnokság utolsó helyezettje, a Fővárosi Torna Club...
Az angol parlament a hármas-szövetségről Az angol parlament a hármas-szövetségről
Még a franczia külügyminiszter beszéde előtt, julius 2-ikán az angol...
Az emberi hangyák - Bányamentés Az emberi hangyák - Bányamentés
A szén és a só mély aknák és tárnák hajtása révén kerül a felszínre....
Taft  vagy Roosevelt Taft vagy Roosevelt
Taft William, az Egyesült Államok elnöke, a kinek elnöki mandátuma az...
 Spartacus élete Spartacus élete
Spartacus tragikus alakja a történelemnek. A római történetírók csak...
A III. ker. TVE szenior versenye A III. ker. TVE szenior versenye
Nemzetközi versenynek ígérkezett a III. ker. TVE. mitingje, az...
Részvénytársasági hírek Részvénytársasági hírek
A fővárosi közlekedési bizottság legutóbb tartott ülésén foglalkozott...
A páncélvonatok harca 1. A páncélvonatok harca 1.
A korszerű csapatszállítások zöme ma még vasúton bonyolódik le. Hiába...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98