Dtum
Login with Facebookk
1934 | Január

A tervgazdálkodási kerettörvény nem jelenti a termelés szabadságának korlátozását

Rég került a magyar törvényhozás elé olyan nagyfontosságú javaslat, mint a tervgazdálkodási kerettörvény tervezete, amelyet a földmívelésügyi minisztérium minden részletében kidolgozva és indokolással ellátva rövid idővel ezelőtt tett át az igazságügyi minisztériumhoz jogi szempontból való véleményezés céljából.

A javaslat remélhetőleg még a költségvetési előirányzat benyujtása előtt
a képviselőház elé kerül s beavatott forrásból származó értesüléseink alapján módunkban áll a javaslat céljait s elgondolásait a következőkben megvilágítani:

Mindenekelőtt meg kell állapítanunk,
hogy a kormány e javaslatával egyáltalán nem kívánja a termelés szabadságát korlátozni. Nem kívánja előírni, hogy a birtokos, a gazda mit, mennyit s milyen minőségben termeljen. Korlátozást tartalmaz a javaslat. De ez a korlátozás csak az eladásra szánt, piacra kerülő termékre vonatkozik.

Erre a korlátozásra a következő megfontolások vezettek:

A mezőgazdasági importra szoruló ipari államok elzárkózó politikája, az autarchikus gazdasági áramlat, amely egész Európában túlsúlyra jutott, rendkívül nehéz helyzetbe sodorta a mezőgazdasági exportra utalt államokat s ezek között is a legsúlyosabban Magyarországot, amelynek mezőgazdasági kivitele a mult évek exportjának harmadára csökkent.

Egyre szűkül kivitelünk piaca,
egyre csökken azoknak az agrárproduktumoknak a száma, amelyeket a magyar gazda haszonnal tud előállítani és eladni.

Mint az iparban, a mezőgazdaságban is helyesen termelni
csak úgy lehet, ha a termelt árut haszonnal vagy legalább olyan áron tudjuk eladni, hogy a termelési költségeket fedezze. Az ipar e célt könnyebben éri el, mint a mezőgazdaság a maga elaprózott termelésével, mert a világpiac szabja meg produktumainak az árát, a termelési időszak hosszabb, az eredmény nehezebben számítható ki, s mert nem a termelőhöz alkalmazkodik a gép, hanem a termelő kénytelen alkalmazkodni a természeti viszonyokhoz, amelyek a mezőgazdaságban a gép szerepét töltik be.

A helyzet kényszerítő volta megérlelte
a magyar gazdatársadalomban a konszenzust és a lelki atmoszférát, hogy a rentábilis termelés érdekében az első lépések megtörténjenek. Ez az első lépés abban áll, hogy mint az iparnál, a mezőgazdaságban is a belső piacra való termelést elválasztja a kivitelre való termeléstől.

A magyar mezőgazdaság a mai autarchikus gazdaságpolitika mellett
nem várhatja ölbetett kézzel a kereslet és kínálat természetes egyensúlyának a kialakulását, hanem gondoskodni kell a kereslet és kínálat szabályozásáról. Hogyan hajtja végre ezt az első lépést az átszervezés felé a tervgazdálkodási törvényjavaslat?

A kiinduló pont az 1931. évi XIX. t.c.,
amely egy országos szövetségben egyesítette azokat a gazdákat, akik 1930-ban cukorgyártás céljaira répát termeltek és a jövőben is termelni kívánnak. Ennek a reformnak köszönhető, hogy a cukorgyárosok céltudatosan megszervezett közös szervével szemben áll a répatermelők hasonló céltudatossággal megszervezett közös érdekképviselete s a két közös szerv szabályozza a termelés mennyiségét, az árakat, a termelési előlegeket.

A törvényjavaslat ezt az elvet kiterjeszti
a mezőgazdasági termelés többi ágaira, s a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségét alkotja meg, amely a termelés szabályozására és a termelők érdekeinek védelmére hivatott. Ez az országos szövetség annyi osztályra tagozódik, ahány növényre, gyümölcsre, magféleségre vagy állati termékre nézve kiderül, hogy célszerű és rentábilis termelés és értékesítése csak a szövetség közbenjöttével és a termelés szabályozásával lehetséges.

Ez a szabályozás csak a piacra szánt termékekre vonatkozik,
vagyis arra, hogy ne termeljünk például 15 vagy 20.000 holdon lenmagot, ha rentábilisan csak 10.000 hold lenmagtermését tudjuk értékesíteni. Saját szükségletére a gazda annyi lenmagot, lent, kendert vagy napraforgót termelhet, amennyire szüksége van.

A megalakítandó szövetség a termelés terjedelmének,
a termelési szerződéseknek és az előlegeknek szabályozásával messzemenő autonómiával fog bírni, a legfőbb irányítás és ellenőrzés természetesen a kormányt illeti meg. Nem terjed ki a szövetség jogköre a minőségjavításra, standardizálásra, a termelvények megválasztására.

Az elgondolás az, hogy a közös érdekképviselet
automatikusan szabályozza a termelést s vezesse rá a gazdákat a rentábilis termékek kiválasztására. Kétségtelen, hogy a javaslat így is bizonyos beavatkozást jelentene a termelésbe, de ezt a beavatkozást maga az élet kívánja meg, mert különben továbbra is szaporodik a pusztuló gazdasági egyedek, az elesett termelők száma, ami az eddigi tapasztalatok szerint újabb terheket hárítana a társadalomra.

A javaslat által tervezett szövetség,
amelynek az egyes termelési ágak és cikkek szerint tagozódó osztályaiba belép minden gazda, aki az illető cikket termelte, illetve termelni kívánja, automatikusan emelni fogja az árakat a piacra szánt termékek mennyiségének a kereslethez alkalmazkodó szabályozásával s remélhetőleg feleslegessé teszi a prémiumokat, bolettákat s az állami segélyezés egyéb formáit.

A javaslat lényegében nem egyéb, mint első lépés
a termelés szabályozása felé magukon a gazdákon keresztül, parancsoló beavatkozás nélkül; első lépés a dirigált, de maguk a termelők által dirigált termelés felé, amint ez az iparban rég megvan s amelynek megvalósítását a magyar gazdatársadalom ma már egyhangúan kívánja.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A műtrágyák termésfokozó hatása a takarmányrépa termelésére Cukorgyári főzőcsarnok
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A Balkán-államok adóssága A Balkán-államok adóssága
Törökország konszolidált államadóssága 131 millió török font (11...
Franciaország miniszterelnöke békét ajánl Németországnak Franciaország miniszterelnöke békét ajánl Németországnak
Herriot városára, Lyonra irányult vasárnap nemcsak Franciaország,...
Vita Andor kitűnő 3000 méteres gyorskorcsolyázó időt futott Vita Andor kitűnő 3000 méteres gyorskorcsolyázó időt futott
A BKE vasárnap reggel gyorskorcsolyázó versenyt rendezett, amely...
A sajtó hatalma A sajtó hatalma
Komoly dolgokról akarok szólni, személyes mondandóval kell kezdenem,...
Hármacskán  (A Vígszínház bemutatója) Hármacskán (A Vígszínház bemutatója)
A háború utáni Párizsban néhány fiatal francia komponista újszerű...
Magyarország – Lengyelország 1:0 (1:0) Magyarország – Lengyelország 1:0 (1:0)
Mintha egészen más képe lett volna a magyar és lengyel válogatottak...
Negyedórát lebegett ég és víz között egy munkás, aki vasárnap lezuhant a Margithíd építkezésnél Negyedórát lebegett ég és víz között egy munkás, aki vasárnap...
Vasárnap délben a Margithíd egyik pillérjén dolgozott Katona Ferenc...
Sigray és Rassy követelik a kormány külpolitikájának megváltoztatását Sigray és Rassy követelik a kormány külpolitikájának...
Elsőnek gróf Sigray Antal tartotta meg beszámolóbeszédét: - Helyes...
Epilógus a magyar őstehetsége kiállításához Epilógus a magyar őstehetsége kiállításához
Kevés magyar képzőművészeti kiállítás ért el akkora sikert a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98