A Népszövetség reformja nélkül elkerülhetetlen az új háború! – jósolja Mussolini
London, december 31.
Mussolini a Sunday Dispatch-ban az 1934. év kilátásait mérlegeli és kiemeli, hogy tizenhat évvel a világháború befejezése után be kellett volna végezni a háború utóhatásainak felszámolását és meg kellett volna kezdeni az újjáépítés munkáját.

- A Népszövetség léte forog kockán - folytatja a Duce. – Még azokban az időkben is, midőn az egyetértés látszata uralkodott, nagyon nehéz volt valamely fontosabb döntést elérni Genfben. A fasiszta nagytanács elvetette a kockát. A Népszövetséget vagy reformálni kell vagy el kell pusztulnia.

A Csendes óceán körül három hatalmas nemzet kezd versengeni, ami ugyancsak világosan mutatja, hogy vagy megegyeznek a nemzetek a háború megakadályozásában, vagy elkerülhetetlen lesz a háború.

De azért nem hiszem, hogy a jelen pillanatban háborús veszély fenyeget, mert hiányzik a háború előkészítéséhez szükséges nagy készlet. Mindezek a szempontok a leghatalmasabb nemzetek közül többet arra kényszerítenek, hogy a várakozás vagy az óvatos halogatás külpolitikáját kövessék.

Száz osztrák horogkeresztes átlépte az olasz határt, hogy Németországba masirozzon
Bécs, január 14.
Ugyanakkor, amidőn Materna mérnök vezetése alatt 200 osztrák horogkeresztes átlépte a magyar határt, hasonló események játszódtak le az olasz-osztrák határon. Eddig nem került nyilvánosságra, hogy Tarvisionál egy önkéntes munkatábor 100 tagja katonai rendben, teljes felszereléssel és poggyásszal átlépte a határt és arra kérte az olasz hatóságokat, hogy engedjék őket továbbvonulni Németországba.

Az olasz rendőrség ugyanúgy járt el, amint a magyar határrendőrség tette: letartóztatta az osztrák horogkeresztes fiatalembereket. A kormány utasítására közölték velük, hogy akiknek érvényes útlevelük és pénzük van, azok tovább utazhatnak, de a többinek haladéktalanul vissza kell térni Ausztriába, mert Olaszországban való tartózkodásuk nem kívánatos.

Vasárnap Bécsben ismét papírpetárdás tüntetéseket rendeztek a nemzeti szocialisták és a hatodik kerületben kócból készült horogkereszteket gyujtottak meg.

A rendőrség húsz fiatalembert letartóztatott és a wollersdorfi internáló táborba szállította őket.
Ugyancsak izgalmas tüntetést rendeztek a horogkeresztesek a Hallban megtartott nagy tiroli síversenyen, amelyet emiatt nem lehetett befejezni.

Új nevet kapnak a hónapok Németországban

Berlinből jelentik: A belügyminisztérium most tanulmányozza a hónapok új elnevezésének kérdését. A nemzeti szociálista párt kezdeményezésére sok helyen már a régi német neveket használják és ennek hivatalos elfogadását eddig csak az a megfontolás akadályozta, hogy a hónapok nevének megváltoztatása nem fog-e a külfölddel való érintkezésben gyakorlati nehézségekkel járni.

Fenyő Miksa: Hitler

Hűvös tárgyilagossággal, rendkívüli történelmi érzékkel, a finom író pallérozott választékosságával és a gyakorlati gazdaságpolitika józan előrelátásával rajzolta meg Fenyő Miksa tömör,de tudástól sugárzó kis könyvében a német diktátor politikai egyéniségét, a porosz előretörés elsötétülő árnyékát s az elkövetkező hatalmi mérkőzés elkerülhetetlen veszedelmét. A kép, amelyet a GyOSz igazgatója könyvének lapjairól a magyar közvélemény elé vetít, rendkívül komor.

A versaillesi korlátokat fenyegető német erő inkább előbb, mint utóbb, új háborúra elhárító, preventív háborúra kényszeríti a nyugateurópai hatalmakat, Európa természetes fejlődését s ezzel az európai egyensúlyt fenyegeti a német álom, amelynek megvalósulása, 75 millió német egységes birodalma, ellenállhatatlan erővel ragadná magához Európában nemcsak a politikai hatalmat, hanem ráütné a maga bélyegét e földrész egész szellemi és gazdasági fejlődésére is. E könyv megírása históriai szolgálat a magyar ügynek, mert mi szerepe lenne a Duna völgyében ennek a magyar népnek, mi értelme volna Közép-Európában a magyar gondolatnak, ha a horogkeresztes ábránd megvalósulván, a magyar föld hadtápterületté süllyedne a porosz ármádiák hátában.

Fenyő Miksa, ha más szavakkal is, ezt a politikai tételt fejtegeti és okolja meg. A megokolásban eltérhetnek a vélemények, de a következtetésben nem. Lehet, hogy a sötét jóslat nem válik be, lehet, hogy a ma még túlnyomó erő, amelyet az egyesült nyugati hatalmak képviselnek, riasztó és kijózanító hatással lesz a német népre a vezetőire, az egy bizonyos, hogy abban a feszült és izgalmas diplomáciai hadjáratban, amely már megindult, s amely talán évekig, de lehet, csak hónapokig tart. Magyarország helye nem azok oldalán van, akik új összecsapások veszedelmét s az egész európai kultúrvilág romlását felidézik.

„A békét akarjuk” - mondotta Sztalin Japán felé vasárnap –, „de minden ütésre ütéssel válaszolunk”
Moszkva, január 28.
(A Német Távirati Iroda jelentése.) Sztalin többórás beszédben ismertette a szovjetorosz kommunista párt 17. ülésszakán a politikai helyzetet. Beszélt Oroszország és Japán viszonyáról.

„A békét akarjuk – folytatta Sztalin – és készek vagyunk helyreállítani a normális viszonyokat. De meglepetések ellen meg kell védenünk az országot és készen kell várnunk a támadást! Nem félünk a fenyegetésektől és elkészülünk arra, hogy minden ütésre ütéssel válaszolunk.”

Beszéde végén Sztalin többek között azt is kijelentette, hogy Németországgal barátságos viszony fentartását óhajtja a szovjet.