Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1934 | Június

Gömbös Sopronban fontos kijelentéseket tett

Sopron, június 17.
A nagygyűlést Simon főispán nyitotta meg, üdvözölte a miniszterelnököt, Hóman minisztert és Sztranyavszky Sándort. Herrmann Miksa után Gömbös miniszterelnök lépett mikrofón elé és a következő beszédet mondotta:
- A huszadik században a tömegek politikáját kell folytatnunk, nem a csalafintaságok politikáját.


Programunk: a ceruza és a papiros gazdaságpolitikája, történelmi vonatkozásban pedig reálpolitikai úton kívánunk haladni. A külpolitikában észre kellett vennünk azt a tendenciát, hogy az úgynevezett utódállamok földre akarnak teperni bennünket. De bármilyen szegények is legyünk, nem adjuk el egy tál lencséért függetlenségünket és törekvéseinket, hanem keressük meg a célravezető utakat a külpolitikában és a gazdasági politikában.


Hitler és Mussolini találkozása után azt merem mondani, hogy beigazolódott az én külpolitikám.


Miért mentem Szófiába és Ankarába? Barátokat keresni vagy kezet szorítani barátokkal, vagy vegyenek tőlünk – hiszen a politikában nem helyes az érzelgés. Semmit vagy nagyon keveset ér a politikai barátság, ha gazdaságilag nincs alátámasztva. Ma már nyugodtan nézhetem a kisantant mesterkedést, nyugodtan hallgatom Benes vagy Titulescu gyönyörű békeajánlatait, amelyek így szólnak: maradjatok meg ti magyarok csonkának és akkor jóbarátok leszünk!

 

Az én válaszom erre mindig: reviziót és akkor leülünk tárgyalni a zöld asztalhoz! Most, amikor Velencében találkozott az a két államférfiú, akiket én ma Európa legerősebb államférfiainak tartok, nemcsak országunk ereje, politikai struktúrája és földrajzi fekvése alapján azt mondom, ha ők meg tudnak egyezni az Alpesek vonalában, ha kiküszöbölik a két ország között fennálló ellentéteket, - ami ma az osztrák kérdés s úgy látom, hogy ezt kiküszöbölték, - akkor Magyarországnak el kell döntenie, hogyan foglal állást.

 

Én a magam részéről már előre eldöntöttem ezt a kérdést, mert római és berlini utam nem szolgált mást, mint e két nagy nemzet barátságának megerősítését. Amellett azonban nem hanyagolom el sem Párizst, sem Londont, mert a magyar békét kínál és barátokat keres, de mindig ezzel az előfeltétellel: teljes igazságszolgáltatás és teljes egyenjogúság! A magyar a legnagyobbtól a legkisebbig tud mindent, csak rabszolga nem tud lenni.


Ezután belpolitikai kérdésekre tért át Gömbös Gyula:
- Azért vagyok engedékeny - mondotta –, mert sohasem éreztem erősebbnek a magyar miniszterelnök pozicióját, mint éppen most. Azért vagyok engedékeny a magyar politikában, mert remélem, hogy a tömegek nyomása alatt megszűnnek a pártok frakciói és nagy nemzeti egységbe olvadunk össze. Szeretem a jólöltözött embereket, de nem szerelem, ha itthon egyesek különböző színű ingeket viselnek.


A fasiszta fekete ing szimbolum: harc a bolsevizmus ellen, harc az egységes Itália érdekében, az olasz nemzet nagy megújhodásának jelképe. A barna ing is szimbolum: szimbolum annak a harcnak, amely nemcsak Németországot, hanem Európát is megmentette a bolsevizmustól.


Mi Szegedről jövet már tizenöt évvel ezelőtt elintéztük ezt a harcot, ezt el ne felejtsék el a különböző színű ingekben járó urak, akik akkor Szegeden hiányoztak.


Most felfedezik annak szükségét, hogy mindenféle külföldi irányokat utánozzanak és megmételyezzék a nemzet életét. De hiába szervezkednek, hiába akarnak népgyűléseket megzavarni, a magyar nép tudja, hogy ma csak egy politika lehetséges, a szélsőségek kiküszöbölésével a nemzeti egységre támaszkodó intranzigens magyar politika. Őrködött afelett, hogy a politika átkos szellemét ne vigyék be a felekezeti életbe és nem ismerek különbséget magyar társadalmi osztályok között sem.

 

Olyan magyar testvériséget hirdetek, amely a kérgestenyerű munkással épúgy fon kezet, mint a paloták lakójával. Nem kedvesebb előttünk, akinek tizezer holdja van, mint az egyszerű parasztember, akinek mellét az arany vitézségi érem díszíti. Bár én személy szerint agráriusnak vallom és érzem magam, mégis kimondom, hogy iparosság és kereskedők nélkül nincs agrárprosperitás. A tőke istápoló munkájának vagyok a hirdetője és nem a kiuzsorázó tőkének vagyok a védője.


Ma nincs itt az ideje a királykérdés megvitatásának. Ha átéltük a mai nehéz történelmi időket, akkor majd beszélhetünk erről a kérdésről, amely ma szétbontaná a nemzetet.


Semmiféle olyan megoldásnak, amely hasznára van a nemzetnek, nem fogok útjába állni, de kérem, hogyha nekem lesz igazam, csatlakozzanak hozzám azok, akik ma szembenállanak velem. A nemzet sorait meggyengíteni nem engedem és a kisebbségi kérdésben sem engedek másnak befolyást. Én itt Sopronban, a németség városában jelentem ki, hogy nem ismerek el más kisebbségi vezért, mint azt, kit törvényeink erre jogosának és ez a magyar miniszterelnök.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Gömbös Gyula Sopronban A hallgatóság egy része Hitler és Mussolini találkozása
HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Helen Jacobs világbajnoknő kikapott a lengyel Jedrzejovskától Helen Jacobs világbajnoknő kikapott a lengyel Jedrzejovskától
Vasárnap délután a B. L. K. E. nagyszerű teniszversenyének...
Szabó Miklós nagyszerű rekordot futott 3000 méteren Szabó Miklós nagyszerű rekordot futott 3000 méteren
Kevés néző előtt bonyolították le a MAC Hősök emlékversenyét a BSZKRT...
Koldusok nyelve Koldusok nyelve
Mennyi csavargó van Magyarországon? Erre természetesen a népszámlálás...
A Balaton, a csatorna és havi ezer pengő A Balaton, a csatorna és havi ezer pengő
A Balaton problémáját a magyar közvélemény azzal a jóindulattal...
A frankpör elitéltjei kegyelmet kapnak a kormányzótól A frankpör elitéltjei kegyelmet kapnak a kormányzótól
A sok vihart fölvert frankügy a húsvéti ünnepek előtt elérkezik...
A magyar közgazdasági élet holnapi problémái A magyar közgazdasági élet holnapi problémái
Az év alkonyán a közgazdasági élet súlyos és nehezen megoldható...
Angol lap a Monarkhia politikájáról Angol lap a Monarkhia politikájáról
A „Daily Telegraph” czikében az angol diplomáczia...
Uj alapokra kell fektetni a magyar-cseh áruforgalmat Uj alapokra kell fektetni a magyar-cseh áruforgalmat
1930-ban az egész magyar exportnak 16.8 százaléka jutott a cseh...
Szinyeiék
Három évvel ezelőtt rendezte első gyűjteményes kiállítását a Szinyei...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98