Dtum
Login with Facebookk
1935 | Október

Budapesti miniatürök

Terézváros

Annál nemesebb egy város, minél kegyetlenebbül alapították. Volt, amelyiket a testvér, kiontott vérével vakoltak, a másik sárkányfogvetésből sarjadt. A Terézvárost, hol a jó Fényes Elek szerint "a legtöbb sidó mozog", II. József türelmi rendelete terjesztette ki. Nem is lett belőle sohasem előkelő városrész.

Erdélyből vagy a Tátra alól beköltöző ember előbb Budával szokik össze, aztán a szigettel, később még Újpesttel s Kőbányával is. A Terézvárossal soha. Ha uccáiba tévedek, ma is elfog a szorongás, amit álomba látott idegen városban érzek. Itt is csak pestiek élnek, förtelmes pesti bérkaszárnyákban, mégis idegen az a megnevezhetetlen kisugárzás, amit jobb híjján légkörnek hívunk. Ha a Sánta Ördög volnék, egyszerűen nem merném leemelni a házfödeleket.

 

Biztos, hogy a szoba-konyhás lakásban olyan az élet, mint amit az ember a józsefvárosi szabójánál tettenért: a szalmaseprűt a piros plüss-díványon felejtették, levélnyomónak szarvaspatát használnak, a belső szobában a nagypapa slájmosan köhög s a folyosó végén egy főbérlő magánzónő délutánonként sietős férfilátogatókat fogad.

 

De a tekintetük védekezőbb: csöndesen figyelmeztet a könnyű megbántódásra. Főleg ez nyugtalanít. Nem osztálybeli, hanem emberi érzékenységük zavar meg, egyéni sértődésüktől s nem társadalmi surlódástól rettegek. Sohasem voltam sem alázatos, sem leereszkedő; úgy élek, mint magányos szigetlakó, aki időnként idegenekkel találkozik a parton s mivel nem tudja, hogy a sziget urai-e vagy szökevény szabadsághősök, egyformán udvariaskodik. Magamfajta ember, gondolom, csak a lélek kitapinthatatlan sebeit sértheti meg. Éppen ezektől a lelki sebektől rettegek.

Amellett az ellesett családi élet hőmérséklete is más: erotikusabb, fülledtebb s dúsabban erezett, mint a keresztény szegényeké. Még emlékeztet az ősanyák uralmára, a biblikus családi szövevényekre. Mintha a család láthatatlan gőzfürdőben ülne: a kölcsönös odaadás valósággal ellepi a bőrfelületet, feloldja a mozdulatokat s fojtogatja az idegent, aki hidegebb szenvedélyekhez szokott. Van zsidó ügy? Efféle kérdés után sohasem gondolok Spinozára, még Wahrmann Mórra sem. A terézvárosi őstalajra gondolok, amely mindig zavarba ejtett.

Minden van ebben a városnegyedben, de legtöbb a szorgalma. A pincében gombokat csiszolnak, a földszinten petróleumot árulnak, az emeleten ruhákat igazítanak, gyűrűket vésnek, a kapu alatt ládát feszegetnek, az udvar végében prémet porolnak s néha liptói túrót gyártanak. ŤLes juifs n'ont pas de détenteť, mondta egy francia író. A zsidók nem tudnak elernyedni. Évezredes istencsapás: a szorgalom birtokában végzik a mulandó munkát s megvetik a pihenést, ami örök.

 

Ha néha estefelé erre a vidékre tévedek, még javában dúl a munka; a pincékből, ajtókból, ablakokból, a homályos villanykörték alól patakzik a dolog. A Belvárosban is eleget dolgoznak, de több szemfényvesztéssel s a robot a fényűzés látszatába burkolódzik. És Újpesten nyilván még többet dolgoznak, de a szívük gyökeréig ellenszegülve, falusi hazavágyással vagy visszafojtott lázadással, emberségesen.

 

Csak a Terézvárosban folyik az acsarkodó, egyedekre bomlott munka, amely után hisztérikus fáradtsággal s elbúsult kapzsisággal merülnek a család erótikus gőzfürdőjébe. Az egyik uccában nemrég fölfedeztem egy házat, eresz alatti fülkéjében idétlen gipsz Napoleon próbálja megigézni a szűk uccát. Napoleon Udvarnak hívják a házat. Micsoda kispolgár titán építhette, az otthon-munkások és köhögős munkáslányok piramidális robotjára hágva!

Amilyen vígasztalan a szorgalma, olyan szomorú a vígassága. A Belváros vagy Buda tapintatos találkahelyeket rejteget, a terézvárosi övezetben a szórakoztató ipar harsányan kínálja a készletet. Ady, aki komoly alkoholista létére csak a lerázható kis pillangókat szívelte igazán, sokat éjszakázott ezen a környéken.


Óh Pest, óh ismert,
Csúnya, heves, szomorú vackok,
Óh uccák, uccák,
Beh szépek és beh újak vagytok...

Aztán felnézett a cigarettahamus papírról. Az Orfeum tükrös karzatán meglazult frizurával ácsorogtak a nők; a színpadon Little Tich majdnem olyan kicsi volt, mint saját pálcája. Szegény Cholnoky Viktor, az éjjeli szerkesztő, megnyúlt arccal, alchimista képzelődésbe merülve harsogókat nevetett az együgyű zsonglőrökön, a novellista félrehúzva Adyt szocializmusra oktatta, aztán megjött Krúdy, a másik derekas ivó s a költőnek nem volt több maradása. "Budapest éji nagy álma balkáni volt s az is maradt. Balkáni, mint Bukarestben s balkáni, mint Párizsban. Az egyik mellékuccában találták holtan a kokainista tábornokfiút, de néha félholtan találnak másokat is, akiknek a nevét "tapintattal kezelik".

 

Itt laknak azok az összeégett arcú nők, akik gyúlékony benzínben mosták ki kesztyűjüket, erre bérelnek szobát a madárszemű, gyomorsavas német lányok, akik a lokálban tisztes parasztszüleikről (alkoholista hamburgi házmesterekről) ábrándoznak. Éjjel, három óra körül sportsapkás suhancok nőnek ki a földből, nem olyan veszélyesek, mint a marseillesi kollégák, de férfiúi becsületük a szegény lányoknál legalább akkora. Nagymezőnek hívják a szórakozások útját, jeléül, hogy errefelé hajdan szép nagy mező volt. Az ember megáll az éjszakákon s fölemelt fővel szimatol. A mezei virágok illata rég elszállt.

Idegenvezető sétánkat a Károly körút és Király ucca sarkán elterülő Orczy-háznál kezdjük. Belőle rajzott ki a zsidóság a terézvárosi lelkésztemplomot övező szőlőskertekre s majorokra. II. József türelmi rendeletéig csak nappal fordultak meg Pesten, éjjelre visszakocogtak Óbudára, máskülönben adót fizettek volna az éji szállásért s Pest akkor még igazán nem érte meg ezt a "kurtaksát".

 

A poros, kietlen országút mentén (mert ez volt a Károly körút) külön városként fogadta be őket az Orczy-ház. A törzsek otthona s üzlete összeforrt a háromudvaros labirintban, mint a patricius családoké a Hanza-házakban. Két zsinagóga is belefért, egyikben németül, másikban "régi lengyel módra" imádkoztak, aztán lementek a kávéházba, dominóztak s eladták egymásnak a gyapjút, a bőrt, a tollat. Ma úgy mondanók: a nyersanyagot.

 

A vásárosok szekerestől beálltak valamelyik udvarba, a roppant törzsi fészeknek híre járt Kiewig s az Orczy-ház mögött az országútról nyíló dülőút lassan a plébániáig beépült. Így lett a Király ucca. (Mintha a vándor szekerek ma is szállást keresnének, a Király uccai házakban hatalmas udvarok húzódnak meg.) A leromlott, ezerféle lyukasztott és halálraitélt Orczy-ház a Terézváros legnagyobb műemléke; Sue képzeletében éltek ilyen épület-szörnyek! Egyik udvarát jelképesen ellepték a csupasz, fekete sírkövek, édeskés pinceszag s naftalín-illat: a kisértetjárás ősi szaga száll a levegőben.

 

A földszinten a boltíves kávéház minden körúti kávéház őse, mint a Kemnitzer a dunapartiaké. Csak itt esett jól az üzletkötés; a kényes lábú, keveset gyalogló zsidók megmártották a ropogós kiflit a kávéban s adták-vették a gyapjút. Ebben az időben még németül szólt a zsidó vicc. Szegény, kiéhezett szeminaristák itt ajánlkoztak házitanítónak tisztes vidéki zsidócsaládokhoz, egyiküket később Vámbéry Árminnak hívták. A híres házakban szállt meg s idejárt kávézni Sonnenthal, a nagy zsidó színész, mikor a Nemzetiben Goethe nyelvén Othellót játszotta.


A Király ucca volt a falakon kívüli Pest főere, a mágnások rajta kocsiztak ki a lövöldéhez s a lófuttatásokhoz, melyeket a mai Lövölde téren túl tartottak. Gyalogosok közül Deák Ferenc s Arany János menekültek szörnyű bőrszagon át a ligetbe: a pesti bűzből a rákosi porba. Este nagy élet járta, a kocsmákban berúgott vidéki urak s jogászok bérkocsisokkal és csaposlegényekkel verekedtek. A serdülő Pest ordenárén s németül mulatott. Néha megjelent egy angol úr, számokat húzott a kucsébernél, mellényén a legalsó gomb nyitva maradt. Albert, walesi herceg rangrejtve mulatott a Blaue Katzban.

Időtlen idők óta lármás fiatalemberek vonultak végig az uccán s beverték az ablakokat. Az öreg Palugyaiban olvasom, hogy a negyvennyolcas zavargások alatt híre ment: a Király uccában forró olajat öntenek a verekedőkre. Akkor sem, máskor sem öntöttek olajat az ablakokból, de az ucca sohasem szabadult meg a gyanakvás és rémlátás stigmáitól. Az ember megkönnyebbül, mikor a csupasz lelkésztemplomhoz ér. Két angyal próbálgatja a kürtöt az ablak fölött: készülnek a végítéletre, amikor gyűlölet nélkül s már nem emberi mértékkel ítéltetünk meg.

Merre is vezessük az idegent? Csavarogjuk céltalanul az Andrássy út mellékuccáiban. Legföljebb annyit jegyezzünk meg, hogy ebben a városrészben voltak az első pesti gyógyfürdők. A pestiek a kávéházi füstöt a gőzfürdőben áztatták ki, a város műveltsége is amolyan gőzfürdői tájékozottság volt. Krúdy, mint a legtöbb hajdani szerkesztő úr, napokig tartó kártyázás és spriccerezés után szintén eljárt a gőzbe. Itt találkozott egyszer a mesemondó Oszkár bácsival. Mesélj valamit, megfizetem az óradíjat, biztatta, mire Oszkár bácsi nekilátott a mesének, a kövér, öreg zsidók körülülték; talán még most is hallgatják, ha meg nem haltak.

A városrész hatvankilencben ért el történelmi pillanatához. És ugyan mi lehet más Magyarországon e nevezetes pillanat, mint egy választás? A Terézváros minisztert buktatott. Ki a vivát? Gorove, a gőgös miniszter? A Terézvárosnak fejébe szállt az egyenjogosítás, nemcsak élt vele, hanem opponált is. Két napi harc után felpántlikázott négyes fogat vitte az új követet a Lövölde térre s a kis Tenczer - a főkortes - bekiáltott a Török patikába, hol csodálatos hajnövesztőket árultak: "Nincs több kopasz fej? Nü, egy mégis van!" A Jókai Móré, aki Gorovét megbuktatta.

Tudtommal egyetlen ismerősöm sem született a kerületben. Hacsak magamat nem számítom a magam ismerősének, aki a Wesselényi uccában születtem. Dehát a szüleim akkor nem tudhatták, hogy valamikor még sokat büszkélkedem erdélyi véremmel.

 

Cs. Szabó Lásló

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Öngyilkos lett Landauer Oszkár, a legrégibb osztrák magánbankház főnöke, mert nem akarta tulélni bankháza összeomlását Öngyilkos lett Landauer Oszkár, a legrégibb osztrák magánbankház...
Bécs gazdasági köreit vasárnap ujabb bankösszeomlás döbbentette meg...
Magyarország – Luxemburg 6:0 Magyarország – Luxemburg 6:0
A magyar válogatott csapat hazafelé tartva Portugáliából,...
Magyarország tornászbajnokságai Magyarország tornászbajnokságai
Magyarország 1926. évi tornászbajnoka: Szalai József (VAC) 76.30...
Kosztolányi Dezső Csáth Géza betegségéről és haláláról Kosztolányi Dezső Csáth Géza betegségéről és haláláról
Csáth Géza betegségéről és haláláról néhány adatot akarok közölni a...
Halasy dr. holtverseny után vívta ki első helyét Halasy dr. holtverseny után vívta ki első helyét
Késő éjjel kaptuk meg utolsó táviratainkat Párisból, amelyek...
Győztek a cseh hölgyúszók a magyarok ellen Győztek a cseh hölgyúszók a magyarok ellen
A kétnapos magyar-cseh női úszóversenyt a várakozás ellenére, a cseh...
A londoni olympiai szállás és az angol mindennapok A londoni olympiai szállás és az angol mindennapok
A londoni állomáshoz dr. Nagy Béla és Lauber Dezső jött a magyar...
Pornográf kereskedelem Budapesten Pornográf kereskedelem Budapesten
Az utóbbi időben a rendőrség erkölcsrendészeti osztályának...
Gaál Mózes halálára
Ő volt az első író, akit megismertem. Pozsonyban diákoskodtam,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98