Dtum
Login with Facebookk
1935 | Június

Budapesti miniatűrök - A Váci ucca

Néhány év előtt egy angol színésznő járt nálunk, Hogy tetszik Pest? kérdezték tőle fenyegető vendégszeretettel. Roppant érdekes váras, felelte a londoni nő, sohasem láttam másutt ennyi ráérő, életerős férfit Aznap délelőtt járt a Váci uccában s alig tudott betelni a csodával.

Bevallom, én máig csodájára járok. Az egyetemről rendszerint kiszöktem a Váci uccai kapuk alá, észrevétlenül megtapintottam a szertartásos egykedvűséggel s legényes rátartisággal ácsorgó urak ruháját: micsoda szövet! gondoltam áhítattal; máskor meg vastagnyelű angol ernyőjük csavarmenetét próbáltam utánozni az ernyőmön, vagy eláztattam a kalapomat, hogy karimája a benszülött sétálók elázott kalapkarimájához görbüljön. Hiába. A benszülött száz méterre elüt az álácsorgótól, aki az ősrégi szertartásba akar férkőzni. Mert a szertartásos séta ősrégi, száz évnél is öregebb.

 

A tulajdonképpeni Váci ucca jelképesen egy szövetkereskedéssel kezdődik, melyet valamikor a Fehér Arszlánhoz cimeztek (a fehér oroszlán ma is a kirakatban áll) s egy ernyőbolttal végződik. Fejlődéstörténetében a forradalmak a bambuszbottól a csavart ernyőig, a szoros pepitanadrágtól a bő oxfordig vezettek. Mint Párizsban a rue St. Martin, Pesten a Váci ucca a forradalmak uccája, ahol a girardi legyőzte a cilindert, a panama a girardit, az arszlánt a ficsúr, a ficsúrt a jampec.

Csodálatosképpen Petőfi annakidején nem szerette a fajtájukat. Nyilván irántuk való utálatból fogadott Pálffy Alberttel, hogy kétkerekű talyigán végigtolatja magát az úri nép közt. Pálffy s Petőfi a Váci uccában sétáltak, meséli a szemtanu Degré, mikor Petőfi meglát egy targoncát. Mennyiért tólnád végig? kérdi Pálffytól. Ingyen, ha beleülsz, feleli Pálffy. Azzal Petőfi már bele is veti magát s a megrémült regényíróra kiált: tóljad hát!

Érthető aztán, hogy a Váci ucca korabeli fő-fő arszlánjával, Kuthyval, a finomtollú divatos íróval sem állhatták egymást. Kuthynak a Váci ucca egyik mellékuccájában volt legendásan rosszhírű legénylakása, ahol a boldogtalan nőket tüstént puhára főzték a bűnös heverők s a fullasztó parfőmillat. Mondd Sándor, kérdi egyszer a regényiró, szerettél már életedben nőt, hogy pénzedbe ne került volna? Hogyan, te Lajos, felelte a szemérmes Petőfi, szerettél-e már életedben nőt, hogy ne kerültél volna pénzébe? Mert ilyen szörnyűséget is feltett az arszlánokról!

Node ha ma látná, talán ő is megbékülne. Néha képzeletemben végigvezetem az elvarázsolt uccán. Szombat délután vagy karácsony szombatján, déltájban. A kalaposnő ajtaján a világoskék kilincs párizsi régiségboltokra emlékeztet s a bolt falait dedikált képek borítják, mint egy óriási színházi öltözőt.

 

A cipőüzlet kirakatában a tüneményesen hosszú cipők csak arisztokratikusan megnyult lábfőre kívánkoznak. Odább egy kapualjban földöntúli szépségek fényképei félájultan önön nagyvilágiságuktól; férfiak tengerésztiszti sapkában, fiatal lányok művészi vonalvezetésű ajkakkal, mintha valamennyien a mitológia kedvencei volnának, korai halálra ítélve, hogy sírjuk fölé véshessék a görög búcsút: táncolt és tetszett.

 

Az egészet üvegtetővel kellene beborítani. Szemere Bertalan Párizsból jövet városszépészeti szempontból már a mult század negyvenes éveiben ajánlotta, hogy építsünk ilyen üvegfolyosókat. Lajos Fülöp-féle passzázsokat. Tükrös üvegfolyosóvá kellene változtatni a Váci uccát, ahová sohasem süt nap; napfény helyett szőrmék, ékszerek, tükrök csillognak, mint abban a különös világban, amelyet az inyenc Baudelaire képzelt magának.


Idegenvezető sétánkat a hűség kedvéért az ucca valódi végén kezdjük. A Csarnoktól jövet csakhamar a Szerb uccához érünk, amelyben Vitkovics fogadta a felesége, egy szerb asszony házánál a századeleji magyar írókat. Ez a vendégszerető rác-magyar otthon volt a szétszórt magyar írók egyik első találkozóhelye: Kazinczy, Fáy, Horváth István, Kisfaludy Károly, Toldy s a szótlanul zavart Berzsenyi ültek asztala körül. Tovább a Sörház és Veress Pálné ucca közti házsor az Angol Kisasszonyok oldalán egy darab régi bécsi Josephstadt, amelyben még Beethoven és Schubert béreltek szobát. A saroktól az Eskü térig lépjünk ki szaporán, mert éjjel-nappal apró, nyúlós gömböcskék hullanak a fákról a kalapra, ahonnan megszáradva csakhamar lekaparhatók. Ez a Váci ucca természeti csodája.

 

Jobbkézre a Kígyó ucca, háttérben a Ferences templommal ismét egy darab Bécs: belvárosi rész a Graben körül. Balkézre, körülbelül a piarista gimnázium helyén állt a régi városháza, tornyos, szép empire épület; a városház mögött az ősi piarista iskola, ahol Petőfi tanult. Elhagyva a találó nevű Párizsi és Régipósta uccát, a Kristóf tér sarkán hiába keressük az óriási Kristóf-szobrot, amely alatt Nagy Ignác idejében az öreg gavallérok nézegették a nőket. Balkézre volt a Hét Választófejedelemhez címzett híres fogadó. Táncterme, a századeleji Pest legnagyobb Ťszálájať ma pontosan a Corso mozi nézőtere.

 

Pár lépéssel utunk végéhez: a Magyarországon született főhercegnőről nevezett Gizella térre, ma Vörösmarty térre jutunk. Közepén a Szózat szerzője szemközt ül a hajdani német színház helyével. Mert a pesti korzó egy német színháznál végződött, amely - szimbolikusan - a reformkor izzó éveiben égett le. A színház a város akkori dísze volt, a teret is Szinház térnek hívták. Gyakran látta vendégül a magyar színészeket. A vendégek eleinte darab híján Kotzebue Inkáit meg Indiánjait adták mentében s huszáros hajtinccsel. Egy osztrák utazó, aki ezt látta s feljegyezte, nézett is nagyot a néprajzi csodán.

Rézsutt szemközt a serdülő, milleniumi Pest mondain cukrászdája. Az ajtón most lép ki egy öreg dáma, aranyláncon csüngő szemüvegét fölemeli és int a kocsijának. Ezelőtt negyven éve ő volt a legszebb asszony a kocsikorzón. A cukrászda előtt kezdődik a pestiek egykori kedvenc játékszere: a Gerbeaud-Gundel vasút, ahogy Vázsonyi a földalattit hívta. Ezen utaztak a pestiek Gundelhoz vacsorázni, nézni az épülő milleniumi emléket s ki a ligetbe, ahol fehér talapzatán Rudolf trónörökös szarvasra les és Bartha Miklós dörög az átkos közös ügyek ellen. Mert a halottak, mint a könyvek, megférnek egymással.

 

Cs. Szabó László

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A BVSC és a WMTK jutott a birkózó csapatbajnokság döntőjébe A BVSC és a WMTK jutott a birkózó csapatbajnokság döntőjébe
Szerencséje volt a Birkózó Szövetségnek a csapatbajnokság döntő...
A königsbergi pör részletei A königsbergi pör részletei
Csak pár napja, hogy a porosz Königsbergben bevégződött a nagy...
Portugál célok és félelmek Portugál célok és félelmek
XVI.-XVII. század számottevő tengeri hatalmaként egykoron Portugália...
A Magyar Turista Egyesület vándordíjas síversenye A Magyar Turista Egyesület vándordíjas síversenye
A Magyar Turista Egyesület vasárnap délelőtt a Dobogókő környékén...
Egyke Egyke
Igaziban nem is válasz, amit írni akarok. Olyasmit érzek, hogy leülök...
Egy kereskedő-czég jubileuma Egy kereskedő-czég jubileuma
Ennek a mi nagy, fényes fővárosunknak a sok ragyogó diszét, pompáját...
Az Amerikából hazatérő Hunyady Sándort Gibraltárban őrizet bevették, majd Bordeauxba internálótáborba irányították Az Amerikából hazatérő Hunyady Sándort Gibraltárban őrizet bevették,...
Vasárnapra virradó éjjel távirati értesítés érkezett Bródy János dr....
A gekko-gyik A gekko-gyik
A gekko-gyik, a legkitűnőbb légtornász. Mozirendezők kedvelt...
Az MTE mezei versenye Az MTE mezei versenye
Népes mezőnyök jellemezték a versenyt, amelynek újítása, - hogy egy...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98