Dtum
Login with Facebookk
1936 | Január

Mit hoz az új év: javulást vagy megállást?

Az új év első hetében a magyar gazdasági élet vezetői bizonyos megnyugvással és megelégedéssel tekinthetnek vissza az elmult tizenkét hónapra. Súlyos helyzetben, kemény elemi csapások, jégverés, szárazság ellenére nemcsak hogy töretlenül megállottuk a helyünket, de a gazdasági helyzet javult, kivitelünk emelkedett, az áruforgalom megélénkült s úgylátszik, lassan kivergődünk abból a káoszból, amelybe a világválság döntött bennünket.

A számszerinti eredmény azonban még mindig igen szerény,
a tőkeképződés még mindig nagyon lassú, a hitel korlátolt s a vállalkozási kedv csak nagyon lassan ébredezik s ennek kettős oka van. Az egyik, hogy a javuló konjunktúra kibontakozása nálunk sokkal erősebb akadályokba ütközik, mint a nyugati országokban. A teher, amely a magyar termelésre és a gazdasági életre nehezedik, aránylag sokkal nagyobb, mint más gazdagabb államokban. Az állami igazgatási gépezet aránytalanul súlyos megterhelést jelent nekünk, mint fejlettebb gazdaságoknak, de ezenfelül az a különleges gazdasági szervezet, amelyet a válság kitörése óta kiépítettünk, mozgásában és kifejlődésében erősen korlátozza a magyar magántőkét. Nemcsak hogy korlátozza, de sok esetben vissza is szorítja.

A felülről lefelé épített gazdasági élharcosi intézmény
kiveszi a magángazdaság kezéből a kezdeményezést, sőt elveszi régi üzletét. A növekvő kivitelből a magánvállalkozásnak gyakran kevés haszna van, mert ezt a hasznot lefelezik részben a régi mammutszövetkezetek, amelyek állami tőkével, állami segítséggel szorítják ki a forgalomból a magánvállalkozást s pedig annál könnyebben, mert adót nem, vagy alig fizetnek s veszteségeiket könnyed gesztusokkal az állam, vagy az adófizetők vállaira hárítják.

Ami a legfelháborítóbb,
olyan álszövetkezetek kezére kerül a kivitel egy része, amelyek kizárólag a könnyű és munkanélküli kereset elkaparintására alakultak s amelyek abban a pillanatban kimulnak, mihelyt a munkanélküli kereset lehetősége megszűnik.

Ez az egyik ok!

A másik a következő: A magyar gazdasági életben a bizakodó és reménykedő felszín mögött mély s gyakran indokolt bizalmatlanság lappang. Hiába áll a kereskedelmi minisztérium élén olyan férfi, aki lelkiismeretesen igyekszik az ország s egyedül az ország érdekeit képviselni, ha a háttérből olyan erők avatkoznak a kereskedelmi és termelőpolitikába, amelyek felelőtlenül és ellenőrizhetetlenül áthúzzák a felelős vezetők és a felelős vállalkozók igyekvését. Senki se tudja, hogy a magüzlet után melyik szakma kerül sorra, melyik ágát a kivitelnek sajátítják ki ismeretlen tényezők, senki se tudja, mikor, honnan és mely oldalról éri váratlan csapás, ki s hogyan avatkozik be a termelés rendjébe, sőt egyes vállalatok vezetésébe.

Ez a bizonytalanság, ez a fájdalmas elkedvetlenedés a legfőbb kórsága a magyar gazdaságnak.

Márpedig addig, amíg gazdasági rendünk a kapitalizmus, s az egyéni vállalkozás elvén nyugszik, a felelőtlen beavatkozások a termelés és a kereskedelem normális folyamatába csak zavart, bizonytalanságot és gyanakvást ébresztenek, a gyanakvó és bizalmatlan tőkés pedig fél és nem kockáztat új vállalkozásokat…

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98