Roosevelt agrárpolitikája alkotmányellenes
Roosevelt „New-Deal”-jének legfőbb oszlopai, a National Recovery Administratates (NIRA) és az Agricultural Adjustment Administration (AAA), nem bizonyultak hosszuéletüeknek. A washingtoni legfelsőbb törvényszék a NIRA müködésének már tavaly májusban véget vetett, amikor kimondta, hogy a szövetségi kormánynak nem állott jogában az ipart a Code-ok utján szabályozni, irányitani. Ugyanerre a sorsra jutott most az AAA is, amelyet a legfelsőbb bírói hatóság szintén törvényellenesnek minősitett és az annak alapján hozott rendelkezéseket érvénytelennek nyilvánitotta és ezzel az AAA céljaira beszedett adókra vonatkozólag a visszakövetelési jogot elismerte.
Az AAA-nak különösen nagy szerepe volt Roosevelt ujjáépitési programjában.
Célja volt a mezőgazdasági termények árának emelése, a termőterület csökkentésével olyképen, hogy a csökkentésért a gazdáknak megfelelő pénzbeli kárpótlást nyujt. Összesen tizenháromféle terményre állapittatott meg a kártéritési igény. A farmerek kárpótlására szükséges összegek fedezésére a mezőgazdasági nyersterményeket feldolgozó iparra kivetett külön feldolgozási adók (processing taxes) szolgáltak.
Roosevelt abból a meggyőződésből indult ki, hogy, ha jogosult az iparcikkeknek belföldi árát vámvédelemmel megfelelő nivón tartani, a mezőgazda is igényt tarthat arra, hogy az USA-n belül elfogyasztott terményekért méltányos árakat kapjon. Sőt, szerinte az agrárok követelése még jogosabb, mert az USA lakosságának mintegy kétharmada mezőgazdaságból él és igy az agrárlakosság jólététől függ az egész USA gazdasági boldogulása.
Ezt a célt kivánta elérni a mezőgazdasági termények árának mesterséges emelésével, amely egyrészt könnyitett a farmerek adósságterhén, másrészt az agrárolló szükitésével az agrárlakosság vásárlási erejét fokozta, ami viszont az iparra nézve is éreztette előnyös hatását. Igaz ugyan, hogy az evégből az iparra kivetett adókkal az iparcikkek áránál is bizonyos emelkedést kellett előidézniök, de gondoskodás történt arról, hogy az iparcikkek áremelkedése szükebb keretek között maradjon, mint a mezőgazdasági cikkeké.
Csak természetes, hogy a mezőgazdaságnak az ipar terhére nyujtott előnyöket a nagyipar nem nézte jó szemmel és igyekezett Roosevelt terveit elgáncsolni. Módot adott erre az, hogy Roosevelt az AAA létesitésénél törvényes alkotmányos hatáskörét tullépte, amikor olyan intézkedéseket foganatositott, amelyek nem a kongresszus, hanem az egyes államok jogkörébe tartoznak. Ilyen intézkedés elsősorban a vetésterületek korlátozása. Minthogy pedig az USA alkotmánya értelmében a törvényesség megállapitása végett a washingtoni legfelsőbb bírósághoz lehet folyamodni, amely bíróság minden egyéb szempont mellőzésével kizárólag azt vizsgálja, hogy a kérdéses rendelkezések az alkotmánynak megfelelő formában jöttek létre vagy sem. Könnyü dolog volt néhány ugynevezett próbaperrel, amelyeket egyébként lényegtelen vállalatok inditottak, az AAA egész intézményét halomra dönteni.
A legfelsőbb bíróság döntésével, amely ha nagy zavarokat okoz is, de egyáltalán nem ment meglepetés számba és arra maga Roosevelt is számitott, egészen uj helyzet alakul ki. Ennek nemcsak gazdasági, hanem politikai téren is előreláthatólag messzemenő következményei lesznek.
Ha a bírósági döntést egyszerüen tudomásul véve, az AAA intézménye felett napirendre térnének, a rendelkezések érvénytelenittetnének és az összes iparvállalatok élnének a „procession taxes” cimén fizetett terhek visszakövetelésével, ez minden bizonnyal óriási megrázkódtatásokkal, összeomlásokkal járna. Mert, ha részben igaz is Roosevelt ellenfeleinek az az állitása, hogy a mezőgazdasági termények áremelkedése a dollár értékcsökkenésének, az utóbbi két évi rossz terméseredményének és az egész világon tapasztalható áremelkedésnek is a folyománya, tagadhatatlan, hogy a farmerek helyzetében az elmult három évben beállott nagymérvü javulásban Roosevelt intézkedéseinek igenis nagy részük volt.
A Roosevelt ellen állandóan hangozatott érv már csak azért sem helytálló, mert a dollár leértékelésénél elsősorban éppen a farmerek helyzete volt a legfőbb inditó ok. Rooseveltnek ujjáépitési programjába a devalváción kivül a NIRA és az AAA is szervesen beletartozott. De az elmult három év eseményei különben sem arra vallanak, hogy a farmereknek nyujtott kedvezmények az iparnak kárára lettek volna.
Az ipari fellendülésben a dollárdevalváción kivül nagy része van a mezőgazdasági lakosság vásárlóereje emelkedésének és ennek is tulajdonitható, hogy az ipari foglalkoztatás, a New York Times indexszámai szerint, az elmult négy év óta a legmagasabb fokra emelkedett és a munkanélküliek száma 3.5 millió fővel csökkent. Ugyancsak a kedvező gazdasági helyzet jele, hogy az állami bevételek az elmult évben az előirányzott összeget jóval meghaladták, viszont a munkanélküli segélyek kevesebb terhet képeztek, ugy, hogy a deficit 1300 millió dollárral kisebb az előirányzott összegnél.
Hogy Roosevelt hároméves müködése nagyot lenditett az USA helyzetén, senki étségbe nem vonhatja és a legfelsőbb bíróság döntése, amelynek inkább politikai, mint gazdasági jelentősége van, Rooseveltet tervei megvalósitásában akadályozni nem fogja. Még mielőtt a bíróság döntése megtörtént, az elnök kijelentette, hogy ha az AAA törvényeket a legfelsőbb bíróság megsemmisiti, a feldolgozási adók helyett más adónemekkel fogja a szükséges összegeket előteremteni. Erre pedig, tekintettel arra, hogy az USA lakosságának legnagyobb része a legjobban érdekelt farmerekből adódik, előreláthatóan meg is lesz a módja.
Kétségtelen, hogy az USA a legközelebbi hónapokban érdekes gazdasági és pénzügyi események szintere lesz.
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!