Dtum
Login with Facebookk
1936 | Május

Óriások között

Olvassuk, hogy az angol világbirodalom már megkezdte az előkészületeket az új király megkoronázására. A koronázásnak el kell kápráztatnia a földkerekség minden lakóját, mert az utóbbi időben az angol diplomácia néhány érzékeny vereséget szenvedett s mert az őszinte angol pacifizmus némileg elhanyagolta a birodalom tengeri és légi védelmét. Meg kell mutatni a világnak, hogy a földgolyó egyötöd része angol fenhatóság alatt áll s a kulturált fehér emberiség egyötöd része eredetiben olvassa Shakespearet és Dickenst.


Olvassuk, hogy Mussolini újra fel akarja építeni a régi latin vonalat, amely az antik római birodalmat a kínai falnál erősebb védőövvel keríti körül. A francia szárazföldi hatalom s az olasz fasizmus roppant lendülettel készül megmérkőzni az angolszász és germán imperializmussal s osztozkodásra akarja kényszeríteni a világuralom fölött.


Olvassuk, hogy Szovjet Oroszország háromszázmillió bolsevistát akar harcba küldeni a kapitalista Európában szemben. Eszünkbe jut Dosztojevszkij, aki azt mondta, hogy Európában minden alá van aknázva, puskaporral megtöltve és csak az első szikrára van szükség, amelyből tűz támad és ez a tűz felperzsel mindent, amit Európa alkotott. A szikra már kipattant és a bolseviki Oroszország nem szakad el Nagy Péter, Puskin, Tolsztoj és Dosztojevszkij hagyományaitól. Ez a hagyomány: egyetlen orosz muzsik többet ér, mint egész Európa és az istentelen, természetellenes, bűnös európai embert az orosz muzsik ki fogja söpörni hajlékából, „mint a poloskát egy vénasszony faágyából". Dosztojevszkij megjósolta az orosz forradalmat, a bolsevizmust, a világháborút, Európa harcát Európa ellen, a nyugati kultúra harcát a nyugati kultúra ellen, - szent Isten, csak nem lesz igaza a többi jóslatoknak is?


Olvassuk, hogy július 21-én éjfélkor Olympia hegyéről elindul a német staféta, amely a szent tüzet viszi Berlinbe és háromezer kilométer hosszú útvonalon háromezer futó adja át egymásnak a fáklyát a Balkán kis nemzetein, Magyarországon, Csehszlovákián keresztül Berlinig, hogy augusztus 1-ére megérkezik az olimpiász színhelyére. Micsoda isteni színjáték! Micsoda rendezés, micsoda gigászi gesztus, milyen tüneményes szépség, milyen roppant akarat! A háború előtt azt hallottuk: Berlintől Bagdadig. Most: Olimpia hegyétől Berlinig! Sándor Móric gróf öreg kocsisa, amikor egy újonnan összeállított négyesfogatot végigmustrált szakértő szemével, csendesen odadörmögte a gazdájának: nincs ilyen négy ló a magyar fútta földön. Most a németek Berlintől Görögország szívéig német fútta földet akarnak csinálni Közép-Európából.


Olvassuk… nos, hát olvasunk pánszláv veszedelemről, germán veszedelemről, latin veszedelemről... sőt olvasunk sárga veszedelemről, a színes fajok fenyegető veszedelméről… amerikai veszedelemről… én elborzadunk, ha e minden felől felénk közeledő óriások lépéseit halljuk. Uristen, mi lesz velünk, szegény magyarokkal, maroknyi néppel, rokontalan, társtalan és baráttalan kis dunamenti haddal, mindenkinek idegen fajtával, megnyomorított, koldusbotra juttatott árvájával e rettenetes tengernyi népek családjának?


Borzasztó még rágondolni is. Úgy érezzük magunkat, mint ahogy Odysseus Sziciliában, az Etna tövében, a félszemű óriás kiklopszok között: Az egész magyar történelem egy új Odysseia, évezredes kalandok, halálveszedelmek, ügyeskedések roppant hőskölteménye. Odysseusnak azonban csak egyetlenegy Polyphémosszal kellett megküzdenie, nekünk e pillanatban a szélrózsa minden irányából dübörgő léptekkel közeledő Polyphémoszok egész tömegével szemben kell árva kis életünket megvédelmezni. Óriások árnyékában pihenünk mi, tizenkétmillió magyarok, a tizenkettőből is négy szétszórva.


Persze tizenkétmillió embert sem lehet csak úgy egy-kettőre felfalni, vagy elnémetesíteni, vagy elszlávosítani, vagy elbalkanizálni. De valamikor, száz esztendővel ezelőtt azt hitték Bécsben, hogy a Habsburg monarchiát sem lehet darabokra szaggatni és beleolvasztani szomszédos latin, szláv, román és balkán tömegekbe. Csak egy fiatal huszárkapitány, Széchenyi István gróf, a napóleoni háborúkban megsebesülve, a prágai kórházban merte kimutatni, hogy száz év múlva híre-hamva sem lesz a monarchiának. Metternich ezért csúnyául kérdőre vonta, habár titokban maga is reszketett és naplójába belejegyezte: egész életemet szúette vén épületek karbantartásával kell eltöltenem.


Jó lenne, ha külpolitikánk vezetői megszívlelnék Széchenyi és Metternich szavait.


Fabatkát sem ér az a külpolitika, amely legalább száz évvel előre nem tud gondolkodni. Széchenyi István gróf a magyarság létét nem féltette sem a pánszláv, sem a latin veszedelemtől, egyedül a németekétől. Minél jobban csodáljuk a német nagyságot, minél őszintébb bámulói vagyunk annak az isteni színjátéknak, amelyet most a hitleri Németország rendez a világ számára, annál inkább kell, hogy eszünkbe jusson Széchenyi István gróf, itt a Duna mentén, az olimpiai fáklyafutás útvonalán, azon a német fútta földön, amely most Berlintől az antik istenek felhőbe burkolt olimpiai lakóhelyéig személy szerint számontart minden germán fáklyahordót.

Surányi Miklós

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Surányi Miklós A cikkben említett, minden hájjal megkent előd, Metternich
Cikk-ajánló
József Attilla - Lassan tűnődve József Attilla - Lassan tűnődve
Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve...
Pártatlan tarifát! Pártatlan tarifát!
Magyarország tarifakérdéseinek gyökeres rendezése elől nem lehet...
Az éjszaki sark Az éjszaki sark
Sejtelmes csodás világa az éjszaki sarkvidéknek mind jobban vonzza az...
Színházi bemutatók Színházi bemutatók
Az anyának fel kell áldozni magát. Le kell mondania késői boldogságot...
A courriéresi bányaszerencsétlenség A courriéresi bányaszerencsétlenség
Arról a rettenetes bányaszerencsétlenségről, mely a franczia...
Én vagyok itt, én még nem exisztálok Én vagyok itt, én még nem exisztálok
A vasárnapi lapok megírták, hogy Nádosy Imre csak pár órát töltött...
A Nobel-díj A Nobel-díj
A legborzasztóbb robbanószernek, a dinamitnak föltalálója a...
Kegyelmes Úr lett Chorin Ferenc Kegyelmes Úr lett Chorin Ferenc
Kegyelmes Úr lett Chorin Ferenc, az egyik legnagyobb magyar...
100 új humoreszk 100 új humoreszk
Mit jelent a nevetés? Mi van a nevetséges legmélyén? Mi közöset...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98