Dtum
Login with Facebookk
1936 | Március

Magyarország – Németország 3:2

Hiányzott a stílus a játékból

A válogatott mérkőzések megszokott képe: harmincezer néző a Hungária-úti sporttelepen. Megszokott és mégis mindig imponáló a sporttömeg hatalmas megmozdulása, ahol nincsenek klubérzelmek és mindenki csak egyet akar: a magyar csapat győzelmét.

A hűvös, de napsütötte március idusán a hölgyek ezt az alkalmat használták fel arra, hogy bemutathassák a tavaszi divat legújabb kreációit. Németországból két különvonat 3000 futballdrukkert hozott Budapestre.

Mielőtt megkezdenék a mérkőzést, a megafónon keresztül felcsendül a német és a magyar Himnusz, aztán megkezdődik a meccs. A német Sold indítja el a labdát és a tizenegy magyar fiú ellen a német csapat összeállítása a következő:
Sonnrein – Münzenberg, Munkert – James, Sold, Kitzinger – Elben, Gellesch, Lenz, Szepan, Urban.

A támadás azonban megakad Turain és máris mi jövünk lendületbe ezzel a csapattal:
Szabó – Vágó, Bíró – Sebes, Turai, Dudás – Cseh, Kardos, Sárosi dr., Toldi, Titkos.

Turai átadja a labdát Toldinak, akinek bombalövését a német kapus csak kiütni tudja, viszont Kardos mellé lő. Szepan próbálkozik előretörni. Sebes löki. Az Elbern-Gellesch összjátékot Bíró rombolja szét.

A mi támadásunk lassú, viszont a német védelem hosszan adja előre a labdát és mindjárt veszélyes helyzet keletkezik a magyar kapu előtt, mert a két német csatár, szőke haját lobogtatva, villámgyorsan tör előre.

És aztán telnek a percek. A német jobbszélső lesállásból megugrik, Bíró csak nehezen szereli őket. Aztán Vágó lép közbe. A Kardoshoz kerülő labdák mind elvesznek. Kardos lassú, de azért kétszer is jól próbálja szöktetni Csehet, de a beadás kárba vész.

Sárosira állandóan hárman vigyáznak. Ő mégis le tudja adni a labdát Titkosnak, aki lerohan, de aztán szerelik. Pár perc múlva Sárosi a védelem gyűrűjéből háttal állva pompás labdát ad, Csehnek, aki szépen lő, a német kapus azonban párduc módjára ugrik a labdára és megkaparintja.

Magyar támadások pergőtüze alatt áll a német kapu. Sárosi fejese hajszálnyira megy el a kapu mellett. Támadásainknak a 15. percben lesz eredménye. Turai oldalra adja a labdát Titkosnak, aki pár lépést megy előre, itt szembe találja magát Elbernnel, erre Titkos a német fedezet mellett befelé tart.

Mindenki azt várja, hogy a magyar csatár átadja a labdát valakinek, de ehelyett hirtelen belerúg a labdába, amely a széltől is támogatva, a tömörülő német védelem legnagyobb csodálkozására, bezúdul a kapuba. 1:0-ra vezetünk.

Tapsol a tribün, de aztán elhalkul a biztatás, mert a magyar csapat támadó akciói nem meggyőzőek. Fedezetsorunk kevés jó labdát ad előre és a csatársor nem tud megbirkózni a niebelungi hősök mintájára szívósan és lelkesedéssel küzdő német védelemmel.

Kardosnak külön balszerencséje van. Ahányszor hozzá megy a labda, abból mindig baj lesz. A németek ugyanis amikor szerelnek, mindjárt támadásba lendítik saját csatársorukat. A 30. percben rossz csatársorakció után a német balszélső Urban fedezetlenül áll, senki sincs a közelében. Urbanhoz vágják a labdát, aki előretör és a kifutó Szabó mellett kiegyenlít. 1:1. Most a német drukkerek tapsolnak.

A német védelem minden magyar támadást vissza tud verni. A 28. percben Cseh beadását Sárosi lövi, a kapus kiüti, aztán Kardos lövését a kapuban álló Janes hátvéd fejeli vissza. Kardost szidalmazza a közönség, mert lassú, nem megy a labdára és minden megmozdulása hasznavehetetlen.


A 30. percben egyszer csak megjelenik a pálya szélén Dietz Károly, futballkapitány, odainti magához Kardost, aki kicserél Sztancsikkal. A másik percben már a budaiak jeles csatára, Sztancsik játszik a magyar csapatban.

De neki sincs sok szerencséje. A német védelem tömörül, Szepan állandóan a hátvédnek segít, de amikor ők jutnak támadáshoz, mindjárt előrerobog és a magyar védelemnek sok munkája akad. Ezután vége az első félidőnek.

 
Mielőtt elkezdenék a második félidőt, a német csapat felvonul a díszpáholy elé és üdvözli a kormányzót. Aztán folytatják a csatát. Már előre látni, hogy itt csak a legnagyobb harc árán lehet győzni. A 13. percben mentők érkeznek a pályára, mert az állóhelyen szükség van rájuk, többen rosszul lettek. Ugyanebben a pillanatban Urban lerohan és középre adja a labdát.

Bíró, a magyar csapat hátvédje a labda helyett a levegőbe rúg és máris ott terem a dortmundi Lenz, aki a német nézők örömujjongása közben a vezető gólt rúgja. A németek vezetnek 2:1-re.

Pesszimista hangulat keletkezik a tribünön. Erre minden ok megvan, mert megint erős a német támadás és Gellesch kitörése után Szabó eléje fut és a német csatár kapufának lövi a labdát, ahonnan az visszapattan. Szabó ölébe. A 19. percben végre kiegyenlítünk.

Titkos beadása után kavarodás keletkezik a német kapu előtt. Sárosi a labdát Sztancsikhoz fejeli, ő csellel becsapja a németeket és a labdát átengedi Csehnek, aki közelről kiegyenlít (2:2).

A 38. percben eldől a nagy csata sorsa. Titkos beadása után a német védelem utolsó erőfeszítéssel igyekszik elhárítani a gólveszélyt. Toldi a kapus elé áll és Sárosi befejeli a labdát (3:2).

Még néhány német erőfeszítés következik, majd Toldi lövi fölé a labdát. Vége a mérkőzésnek.

A magyar csapat, amely tulajdonképpen formánkívüli játékot mutatott, technikai tudásával tudta kiharcolni a minimális gólarányú győzelmet. A 3:2 arányú győzelem megérdemelt, annak ellenére, hogy mindkét oldalon stílustalan volt a mérkőzés.

A németek a W-formációt játsszák, amely színtelenné teszi a játékot. A magyar csatársor nehezen tudott megbirkózni a német védelemmel, ahol nemcsak a hátvédek, hanem a fedezetek, sőt legtöbbször az összekötő csatárok is harcolnak. Az is nagy baj volt, hogy ahelyett, hogy a magyar csapat saját stílusát, a lapos játékot forszírozta volna, mindig magasban játszott. Ez pedig a gyors, szívós és rendkívül szorgalmas németeknek vált előnyére.

A mérkőzés után kisebb incidens történt az öltözőben Dietz Károly futballkapitány és Schaffer Alfréd tréner között, aki kifogásolta Kardos megszégyenítő kiállítását. Erről a kiállításról különben a futballkapitány úgy nyilatkozott A Reggel munkatársának, hogy Kardost lámpalázas, gyenge játékáért kellett kiállítania, mert látta, hogy vele lehetetlen lesz megnyerni a mérkőzést.

– Arról már nem tehetek – mondotta Dietz Károly – hogy a helyére beküldött Sztancsik ugyancsak gyengén szerepelt. A magyar csapatnak szerintem Szabó, Vágó és Turai volt a legjobb tagja.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A magyarok első gólja. Titkos hatalmas lövése tizennyolc méterről beröpül a német kapuba Egy magyar labda a kapu fölé száll. A képen Toldi, Munkert és Sonnrein Sonnrein német kapus Toldi húszméteres lövését szépen védi A győztes magyar gól előtt Sárosi (x) várja a labdát, amit nem sokkal ezután a kapuba fejel Örömujjongás a győztes gól után A díszpáholy Lázár Andor, Bornemissza Géza, Gömbös Gyula, Horthy Miklós, Schnurre német követségi tanácsos, Fabinyi Tihamér és Lázár Andorné
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98