Dtum
Login with Facebookk
1937 | December

Szent-Györgyi Albert professzor

Szent-Györgyi Albert, a világhírű magyar professzor, a szegedi egyetem tanára a stockholmi zenecsarnokban lezajlott ünnepségen Gusztáv svéd király kezéből átvette az orvosi Nobel-díjat. Az agg király gratulált a nagy tudósnak, mielőtt átadta volna a páratlanul értékes díjat.

Beszélgetés Szent-Györgyi Albert professzorral svédországi visszatérése után

Svédországi diadalmas útja után hazaérkezett Szent-Györgyi Albert professzor. A Nobel-díjas magyar tudós néhány napot a Balaton mellett töltött, ahol vitorlás szánkázással szórakozott, majd a budapesti ünnepeltetéseket elkerülve, a legnagyobb titokban hazautazott Szegedre.

A szegedi gyors étkezőkocsijában beszélgettünk. Szent-Györgyi Albertról el lehet mondani, hogy nemcsak a világ legkitűnőbb tudósa, de a legnagyszerűbb interjú-alany is. A kérdéseket a professzor már kívülről tudja.

- Természetesen svédországi élményeimről akar hallani, úgy-e? - teszi fel bemutatkozó szavaim után a kérdést. Azok az élmények, amelyeket odakint megéltem, valóban rendkívüliek voltak. Elsősorban a svéd nép kultúrája hatott rám. Ez a nemzet távol élt a háborútól és ma is távol él a háborús gondolattól s így minden erejét koncentrálni tudja kultúrájára.

Ezt a tényt legelsősorban az ujságíróknál tapasztaltam, akik nem a szokványos európai intervjú-modorban kérdeznek, hanem mingyárt a lényegre térnek és tudományom módszerei és kísérletei iránt érdeklődnek. Az ujságírók magatartása és érdeklődése természetesen az olvasóközönség beállítottságát is mutatja.

- Milyen impressziót tett önre a királyi család?
- Elragadóak. A királyi család jelenlétében megfeledkezik az ember arról, hogy uralkodópárral és trónörökössel áll szemben, annyira egyszerűek és közvetlenek. Az pedig ismét a kultúra csodálatos jelentőségét bizonyítja, hogy a Nobel-díj átadásakor meghajolt előttünk, a tudomány és a művészet előtt. Rendkívül meleg érdeklődést tanúsított a magyarok iránt, sokat hallott rólunk és őszinte örömmel tölté el, hogy magyar kapott Nobel-díjat.

- Mi volt a legjellemzőbb élménye, professzor úr?
- Kétségtelenül a Nobel-díj kiosztását követő bankett tósztja. Anélkül, hogy összebeszéltünk volna, mind a hatan a háborús gyűlölködés ellen és az örök béke mellett foglaltunk állást. Mi, akik a világ legkülönbözőbb részeiről jöttünk ide össze, egyformán éreztük a háború fenyegető rémét és minden munka és maradandó érték alapfeltételének kihangsúlyozását: a békét.

- Nem érez ellentétet professzor úr Nobel találmánya ás alapítványa intenciója között?
- Semmi esetre sem. Nobel nem azzal a szándékkal találta fel a dinamitot, hogy embereket öljenek vele, hanem a munkások számára akarta megkönnyíteni az alagútépítést és egyéb hasonló munkát. Hogy aztán mire használják fel a feltaláló művét, azért ő már nem lehet felelős, különösen nem halála után. Gondoljon csak Herzre, aki a rezgést állapította meg, ami ma a rádió alapfeltétele. És mégis igen sokan arra törekszenek, hogy a rezgésen alapuló halálsugarakat feltalálják. Nem. Nobel csak jót akart.

- Hogy történik a Nobel-díj összegének átadása?
- Amikor a király a Nobel-ünnepségen átnyújtja a diplomát, annak aranypecsétjében egy bon van 160.000 pengőről. Azért nem adnak csekket, mert utána bál van és az embernek mégsem kellemes ennyi pénzzel táncolni menni. Másnap azonban jelentkezik az ember a Nobel-alapítványnál és ott megkapja a csekket.

- És mikor váltható be?

- Az a Nemzeti Banktól függ.

- Mi a titka professzor úr annak, hogy a tudományt a sporttal, a tánccal, szóval a szórakozással ilyen remekül össze tudja egyeztetni? Tudóst nem így képzei el az ember!
- Visszakérdezem. Tudós csak pléharcú ember lehet? Tudóst csak laboratóriumban, műszerei között lehet elképzelni? Én a tudóst kicsit művésznek is érzem, akinek mindenhez köze van. Én azon csodálkozom, hogy ezt a kérdést egyáltalában felteszi. Hogyan, hát egy tudós ne szórakozzék, ne sportoljon és ne táncoljon? Miért?

- Nagy konsternációt váltott ki professzor úr világszerte az a megjegyzése, amelyet Svédországban is megismételt, hogy az emberek jók. Változatlanul fenntartja?
- Természetesen. Az egyes ember jó. Az egyes ember nem akar háborút, nem akar ölni, békében szeretne élni. Csak a nemzetközi helyzet által megteremtett politikai struktúrák okozzák azt, hogy az egyes ember akarata nem tud érvényesülni.

Faragó László Pál

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Szent-Györgyi Albert átveszi Gusztav Adolf svéd királytól a Nobel-díjat 1937. decemberében Szent-Györgyi Albert és Rusznyák István egyetemi tanárok, Szent-Györgyi Albert Szentgyörgyi Albert laboratóriumában
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A” Budapesti Szemle”januári száma A” Budapesti Szemle”januári száma
A” Budapesti Szemle”januári száma első helyen Marczali...
Miből van a benzin? Miből van a benzin?
Már jó hetvenöt évvel ezelőtt tudták, hogy a benzin szénből és...
Birkózás: Magyarország – Svédország   23:17 Birkózás: Magyarország – Svédország 23:17
Az első nemzetek közötti mérkőzés győzelmünkkel végződött, bizonyára...
Az anyaság védelme és anyasági biztositás Az anyaság védelme és anyasági biztositás
Az anyaság védelme és az anyasági biztositás egyike azon legégetőbb...
Roosevelt nyilatkozata a Churchillel folytatott tárgyalásairól Roosevelt nyilatkozata a Churchillel folytatott tárgyalásairól
Az Associated Press jelentése szerint Roosevelt elnök Rocklanban...
Kétségbeesett vallomást tett a váciuccai telefonos-ékszerrablás tettese Kétségbeesett vallomást tett a váciuccai telefonos-ékszerrablás...
Meglepő és alig hihető fordulattal gazdagodott az a bűnügy, amelyet a...
A Kormány a nemzethez A Kormány a nemzethez
A magyar kormány az olasz árulás következtében a nemzeti erő...
Gépezet a fülbajok önkezelésére Gépezet a fülbajok önkezelésére
A siketség okai felől teljes határozottsággal még ma sincsenek...
Törvényjavaslat a vasutas-házakról Törvényjavaslat a vasutas-házakról
Lukács László pénzügyminiszter a kereskedelmi miniszterium nevében a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98