Dtum
Login with Facebookk
1937 | Január

Sajtóvélemények a 30 éves Nyugatról - Az Est

Beszélgetés Babits Mihállyal a jubiláló Nyugat három évtizedéről címen Bakos Ákos tollából a következő intervjút közölte:

Gimnazista gyerek voltam. Emlékszem, a magyar tanár úr egy nap egy szürkefedelű füzetet hozott az órára.

- Ez egy új irodalmi folyóirat - mondta. - Most jelent meg az első száma. Az az érzésem, fiúk, hogy még sokszor fogtok a nevével találkozni.

És mi, páran, kíváncsiszemű, szomjaslelkű diákok, néztük, forgattuk a vastagpapírosú, szürkefedelű füzetet. Megakadt a szemünk a szerkesztők neve alatt díszelgő rajzon. Mikes Kelemen emblémáján: magányos gyertyaláng égett az asztalon, amelyre merengve könyököl egy kardos, kucsmás vitéz.

Aztán, talán egy önképzőköri órán, talán másutt megtudtuk, hogy

az új folyóirat, a Nyugat, harcba indulása volt az új század irodalmi forradalmának,

tüntető szembefordulás az akkori hivatalos és félhivatalos irodalommal, a nagyoknak elismert addigi irodalmi nagyságokkal. A fiatal tehetségek lendülete, feltörése és előretörése, élükön Ady Endrével, új, külön, nagy programjukkal. Ignotus, Fenyő Miksa és Osvát Ernő indította útnak.

Nagyszerű sereg sorakozott a Nyugat köré, csak később értettük és éreztük meg, micsoda nevek. Tehetségük az új folyóiratban bontakozhatott ki. Egy részük ma már a temetőben álmodja tovább csendben álmait, de jórészük még itt él és alkot köztünk. A halottakra gondolva, Ady, Kaffka, Tóth Árpád, Kosztolányi és a többiek mellett feltűnik előttem a nagy szerkesztőnek, Osvát Ernőnek papos alakja, aszkétás, sápadt arca, akivel pár nappal megrázó öngyilkossága előtt találkoztam és beszélgettem utoljára arénaúti lakásán.


És most megint elém került

az a harminc évvel ezelőtti szürkefedelű első szám.

Babits Mihály húzta elő könyvtárának egyik polcáról és végigsimított rajta. Milyen kis és mégis milyen nagy idő az elmult három évtized! Két modern nemzedék is felvonult már benne, mégis élményszerű, friss emlék a kezdete. S hogy tele van élő emlékekkel az egész három évtized, hogy tele van akaratok és alkotások, már hagyományértékű igazságok és ma is szabadságharcukat vívó felismerések csatáival, művekkel és eszmékkel, keserű és tisztító vitákkal és viharokkal, jövőbemutató magatartással!

 

 

A jubiláló Nyugat-nak erről a harminc évéről, egzisztenciális jelentőségéről beszélgettem Babits Mihállyal egy napsütéses januári délutánon a költő és szerkesztő könyvtárszobájában.

A MAGYAR KULTÚRA KÉT PÓLUSA

- A harminc év története - mondta Babits Mihály - harmincéves háború volt, örök harc. De ez olyan harc volt, amely itt nem is harminc évvel ezelőtt kezdődött.

A magyar kultúra örök harca volt ez

s kezdődött Szent István királlyal, aki elsőnek akarta a magyar szellemet, a magyar életet nyugati kultúrával megtölteni. A magyar kultúrának Szent István óta mindig két pólusa volt. Egyik az ősi, ázsiai, keleti pólus, a másik a nyugati. És a magyar kulturális élet

csak akkor tudta erejét megtartani és kifejteni, ha mindkét pólussal megvolt az összeköttetése és viszonya.

- A Nyugat sohasem vesztette szem elől a két irányító csillag egyikét sem. Nyugatosok voltunk, igen, - de nem szűntünk meg ugyanakkor magyarok is lenni.


AZ EPIGONOK ELLEN

- Ady Endre, akinek neve a Nyugat homlokán volt, akinek nevével indult a Nyugat,

keletibb és magyarabb volt, mint azok, akik őt támadták

és akik ellenünk, a Nyugat ellen, állandóan a hagyományellenesség vádját emelték. Ez a vád abból származott, hogy mi szembe fordultunk az előttünk járó generációval. Az a generáció, amely akkor a magyar irodalmat képviselte, valóságos epigon-nemzedék volt.

Mi megvetettük ezt a vértelen epigonságot;

halványnak, nyavalygónak, illatos selyempapírosok zizegésének tűnt fel előttünk, majdnem minden, amit akkortájt magyarul írtak. Mi a magyar irodalmat új erővel és tartalommal akartuk megtölteni, szembefordultunk az előttünk állókkal és csatlakoztunk a régiekhez.

Csatlakoztunk azokhoz a régi nagyokhoz, akik a maguk korában szintén nyugatosak voltak.

- Az az irodalom, amely bennünket az első években hagyományellenességgel vádolt, tulajdonképpen könnyű fajsúlyú, inkább csak a szórakoztatás céljait követő irodalom volt. Pedig olyan idők jártak már akkor, hogy többet akarjunk, mint szórakoztatni. Mi nem mentünk a közönség kívánságai után. Nem engedtük, hogy a szellem igazodjék a tömeghez.


Az irodalom öncélúságát és fölényét tűztük zászlónkra.

Nem hajoltunk meg sem a közönség, sem a politika előtt. Orgánumunkból a magyar írók mentsvára lett és az is maradt 30 éven keresztül.

- Nemcsak az íróknak fontos és nagy dolog a Nyugat, a magyar olvasónak is szüksége van rá. Szüksége van az egyetlen magyar folyóiratra, amely tiszta irodalmi szempontokat követ és nem ismer mást, csak a tehetséget, nem ismeri a politikát és az aktuális jelszavakat. Megtartja a magyar kultúra nagy hagyományát. Azt a nemes nyugatosságot, amely össze tudja egyeztetni a magyar szellemet a nyugati szellemmel. Az igazi irodalmi hagyomány valóban a Nyugat hasábján él.

A BÜSZKE ÉS FÁJDALMAS NÉVSOR

- Büszkeség és fájdalom fog el egyszerre, ha a Nyugat multjára gondolok. A Nyugatnak sok nagy halottja van, nevüket felidézni büszkeség és fájdalom egyszerre. Nagyszerű névsor, mely Ady Endrével kezdődik és Tóth Árpáddal végződik!

Harminc éven keresztül a magyar irodalom története a Nyugat történetéhez van kötve.

A legnagyobb magyar nőíró, Kaffka Margit, ép úgy a Nyugat felfedezettje és a legszűkebb köréhez tartozó munkatársa volt, mint az új erdélyi irodalom legnagyobb alakja, Kuncz Aladár. A nemrég elhúnyt Kosztolányi Dezső a Nyugat főmunkatársa volt.


AZ ÚJ GENERÁCIÓ ÉS A NYUGAT JÖVŐJE

- És a Nyugat mégsem a multé még. Sőt úgy érzem, épp multja jegyezte el a jövővel. Harminc éven át minden igazi magyar írót a Nyugat vezetett be az irodalomba. A halottak nyomába fiatalok léptek, egy egész új sereg,

új generáció, mely a magyar kultúrának ezt az olimpiai fáklyáját teljes dicsőséggel viszi tovább a jövőbe.

A láng egy pillanatra sem aludt ki, a folyóiratoknak rendesen megvan a maguk életkora, mint az embereknek, a Nyugat máris túlhaladta ezt az életkort és semmi jelét sem mutatja az öregedésnek és erőtlenedésnek.

- Milyen lesz a Nyugat a jövőben? Igérjem-e, hogy az lesz, ami volt? A fő dolgokban bizonnyal megmarad a réginek, a tehetség tiszteletéből, a tiszta irodalmi szempontok követéséből, a magyar kultúra két örök csillagához való igazodásból nem fog engedni soha. Ebben marad: az Ady Endre és az Osvát Ernő folyóirata.

- Mégis: változni fog, mert a megmerevedés a halált jelentené.

Örök ifjuságát, erejét csak a folytonos változás biztosíthatja.

Nem mintha meg akarna hajolni a változó kor, változó bálványai előtt. De bizonyára meg fog telleni az új nemzedék legjobbjainak új eszményeivel, melyeket éppen a tömeg bálványainak szembeszögeznek. Csak így lehet méltó munkájához s maradhat tovább is, ami volt:

a magyar szellemi elit

folyóirata, azé a humanisztikus műveltségű középosztályé, mely egész történetünk folyamán a magyar szellem hagyományait megőrizte s az európai fejlődéshez igazította. Hisszük, hogy a vádaskodások és félreértések megszüntével ez a középosztály is mindinkább ráismer benne a maga folyóiratára és büszkén vallja is magáénak.

Az irodalmi harcok megcsendesültek, az új nemzedék közvetítő szerepe a Nyugat, illetve egykori ellenfeleinek táborában sokat enyhített az ellentéteken. Őrállásra azonban változatlanul szükség van és hinni lehet és hinni kell, hogy a jubiláló folyóiratnak a jövőben is nagy és nemes szerepe lesz irodalmi életünk alakításában.

<<
<
1
2
3
4
5
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Giesswein Sándor előtérben Giesswein Sándor előtérben
Sir George Clerk a vasárnapi napot a fővárostól távol, Csurgón...
A drágaság foka A drágaság foka
Régóta nagy a panasz különösen az ország nyugoti határszéli...
Gekko-gyík Gekko-gyík
Még lehetne szaporítani a vádak sorozatát, ha érdemes volna. Mert az...
Nagy kártyaveszteség
Még november első napjaiban történt, hogy Budapesten Sacelláry György...
Mi újság?
Hírek, érdekességek a tudomány és a technika...
Harsányi Zsolt - A lét nem az élet, a lét más - tanköltemény Harsányi Zsolt - A lét nem az élet, a lét más - tanköltemény
Kezemet töröm, Utamat járom. Nyomorék öröm, Örökös járom. ...
A biczikli a biróság előtt A biczikli a biróság előtt
Dósa Ferencz budapest ügyvéd, a kerékpárkereskedők és kerékpárosok...
Halálos „olló” pengéi között vergődik Magyarország gazdasága Halálos „olló” pengéi között vergődik Magyarország...
Most, ezen a halálos tavaszon ujulnak csak ki minden ijesztő...
Felére csökkent a sertéskivitelünk Felére csökkent a sertéskivitelünk
A sertéshizlaló gazdák a kormányhoz fordultak segitségért, mert a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98