Dtum
Login with Facebookk
1938 | Április

Vaspáncél-„tésztát” gyúrnak egy amerikai laboratóriumban

Azóta a világ áll, minden háború tulajdonképpen nem más, mint a támadó- és védőfegyver vetélkedése. Mikor az ősember puszta ökle helyett kőbaltával támadt embertársára, az állati bőrökkel párnázta, ki testét, hogy letompítsa a kőbunkó csapásait.

Aztán jöttek a fémfegyverek, a kardok, szablyák, tőrök, lándzsák, bárdok, buzogányok és az ember talpig vasba öltözött. Feltalálták a tűzifegyvereket, az ágyút, a gépfegyvert, gyorstüzelő löveget s amint nőtt a lövedékek átütő ereje, úgy igyekeztek a mérnökök és tudósok a védőpáncélzat erősséget is fokozni.

Igaz, hogy a személyes harcban ma már nem védi páncélzat a katonát, mint a középkorban. A régi, ormótlan, egész testét elborító páncélruhából, amit ma legfeljebb történelmi filmeken vagy jelmezbálokon láthatunk, csak az acélsisak maradt meg.

De az ágyúk, gépfegyverek kezelői ma is erős páncéllapok mögé rejtőznek az ellenséges tűz elől, az erődök, földalatti fedezékek, bombabiztos pincék páncélbetónfalakkal védik ki a gránátok és repülőbombák csapásait; korszerű csatahajó pedig el sem képzelhető vastag páncézat nélkül, mely vízalatti és levegőbeli támadások ellen egyaránt védi az úszó óriást. Védi?... Már - ha védi. Igaz, hogy egy mai hadihajót nem olyan könnyű fenékbefúrni és a páncélerőd is kemény legénynek bizonyulhat olykor.

De a modern lövedékek romboló ereje veszedelmesen nő. A páncélgyárosok minden erejüket megfeszítik, hogy ezzel a haladással lépést tartsanak és páncéljaik erősségét, szívósságát fokozzák.

De az ágyú-, lövedék és bombagyárosok, a robbanószerek vegyi szakértői sem maradnak tétlenül és minden vastagabb, erősebb páncélra szörnyűbb hatású fegyverekkel felelnek. Az ágyú és a páncél régi harca napjainkban olyan hevessé fokozódott, aminőre még sohasem, volt példa. Mindkét fél lázasan folytatja kutatásait a laboratóriumban, hogy túlszárnyalja egymást s ma, sajnos az a helyzet, hogy a támadó van fölényben. A gránát, a bomba, bizony nagyon sokszor, eléri célját.

De - nem mindig! S hogy ez van, az a páncélnak köszönhető. A védőfegyverek szakértői pedig remélik, hogy a jövőben még hathatósabb védőeszközöket, a mainál is erősebb páncélzatokat tudnak majd előállítani. Fantasztikus kísérletek egész sorának vetik alá a legkülönbözőbb összetételű acélanyagokat, hogy kipróbálják szilárdságukat. Képünk éppen egy ilyen vizsgálatot mutat be, ahol egy chicagói kutatóműhelyben sok tízezer atmoszférás nyomás alatt sajtolnak egy páncéldarabot. A kemény acél e rettenetes nyomás alatt olyan puha és képlékeny lesz, mint a kenyértészta.

De nem is csoda! Ilyen rémületes nyomások egészen kivetkőztethetik a testeket mindennapi megszokott tulajdonságaikból. Az „atmoszféra” a modern mágus egyik varázsszava, melynek segítségével csodákat művelhet.

De mi is az „atomoszféra”? Az iparban, a technikában s a mindennapi életben azt a nyomást értjük rajta, amivel a levegő a föld színén a testek felületére nehezedik. Ez a nyomás minden négyzetcentiméterre kerekszámban éppen egy kiló. Első hallásra talán nem látszik soknak. Hanem gondoljuk el; hogy az emberi test felülete átlagban 1.3-2 négyzetméter (13-20.000 négyzetcentiméter); ez pedig nem jelent kevesebbet, minthogy minden emberfia szakadatlanul 13-20.000 kiló terhet kénytelen cipelni - levegőből. Csak azért nem roppanunk össze alatta, mert bensőnkben ugyanekkora nyomással feszül a levegő kifelé s így mitsem érzünk a ránknehezedő láthatatlan teherből.

De érzünk azonnal, ha a nyomás csak kissé is megnő! Mint ahogy érzik a vízalatti alapozásoknál dolgozó munkások és a búvárok, akik sűrített levegőben kénytelenek dolgozni. Rendszerint nem nagy a nyomástöbblet: legfeljebb ha 2 ½- 3 ½ atmoszféra; de már ez is elegendő arra, hogy súlyosan megbetegítse az emberi szervezetet, ha valami módon nem mérsékeljük hatását. Víz alatt tízméterenként átlagban egy atmoszférával nő a nyomás. Közönséges búvárruhában éppen ezért nem is merészkedhetünk 30-60 méternél mélyebbre, mert ez a 3-6 atmoszférás nyomás is veszélyes lehet. Ennél nagyobb nyomások ellen már csak a – páncél véd!

Igy jelenik meg újra, korszerűsített alakban a régi idők vaspáncélja, de most a víz alá száll, hogy a búvárt oltalmazza a víz irtózatos szorítása ellen. Búvárpáncél-öltözetben 100-200 méternyire is leereszkedhet a vizek kutatója. Beebe amerikai tudós több mint 900 méter mélységre hatolt alá vastag acélpáncél-gömbjében. A páncél tehát még itt is védőfegyver: a víznyomás borzasztó támadásának hatékony elhárítója.

Hanem mi ez a majd 100 atmoszféra azokhoz a nyomásokhoz képest, amikkel a haditechnikában és a kísérletekben dolgoznak? A felrobbanó lőporgázok 3-4000 atmoszférás nyomással röpítik végig a lövedéket a fegyver csövén. Tudományos kísérletekhez használnak olyan víznyomású sajtót is, amely 10.000 atmoszférás nyomást fejt ki. Vagyis akkorát, hogy minden négyzetcentiméternyi felületre egy vasúti kocsi rakományát tudja felhalmozni.

Bassel James francia kutató újrendszerű sajtolója 28-30.000 atmoszférás nyomással préseli össze a beléje tett próbaanyagokat. Ez négyzetcentiméterenként 28-30 tonna! Ehhez hasonló erővel dolgozik az itt látható amerikai sajtoló, melynek munkáját érdeklődéssel figyelik a szakértők. Többek között ettől az újrendszerű „páncélgyúró” géptől várják, hogy megteremtse a jövő tökéletes páncélját, mely a mai félelmes fegyverek rombolása ellen is minden körülmények között védelmül szolgálhat.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
„Gazdatiszt” csak az lehessen, aki akadémiát végzett! „Gazdatiszt” csak az lehessen, aki akadémiát végzett!
Vasárnap zsúfolásig megtöltötte a Vigadó hatalmas termét az ország...
Egy kis démonologia
Van a nőknek egy érdekes fajtája, amelyről azt mondják, hogy...
Titkos fegyverszállítás Norvégiába Titkos fegyverszállítás Norvégiába
A szövetségesek 1941-tól kezdve rendszeresen szállítottak fegyvert a...
Egy detektiv naplójából Egy detektiv naplójából
….Karácsony estéje után való nap egy prémes női kabátot hoztak...
Honnan ered a hajdú szó? Honnan ered a hajdú szó?
A "hajdu" szót nyelvészeink eddig általában a rablót jelentő török...
Munkáskérdések a Mezőgazdasági Kamara szakosztályi ülésén
Az Országos Mezőgazdasági Kamarának munkásosztálya ifj. Mészáros...
 Uitz Béla ,  a korszerű ember Uitz Béla , a korszerű ember
A művész korszerűségének minden korban más a tartama és más a...
A német állam reparációt fizet, valorizál – s a német nép jóléte mégis egyre nő! A német állam reparációt fizet, valorizál – s a német nép...
A német birodalom külkereskedelmi statisztikájának szeptember havi...
Zichy, Ernszt és Sigray rendszerváltozást sürgettek vasárnap Sárvárott Zichy, Ernszt és Sigray rendszerváltozást sürgettek vasárnap...
Szikrázó napsütésben, ötezer főnyi hallgatóság előtt tartotta...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98