Bécs, július 3.
Bürckel körzetvezető, aki az elmúlt héten, felvilágosította a Bécsbe hívott külföldi ujságírókat az Ostmark helyzetéről, most bejárja a régi Ausztria tartományait, hogy egyrészt személyes tapasztalatokat gyűjtsön, másrészt tájékoztassa a nemzeti szocialista párt helyi vezetőit és a sajtó útján az egész lakosságot. Grácban Bürckel az egybegyült körzetvezetők előtt kijelentette, hogy két hét óta éles támadások jelentek meg a külföldi sajtóban Ausztria ellen.

Valóságos pergőtűz kezdődött: „A vezér Bécsben van és elrejtőzve figyeli a pártviszályokat.” Egy nappal később: „A vezér nincs Bécsben, mert tüntetésektől tart!”
Két nappal később: „Mégis Bécsben tartózkodik, Himler nála van, kezdődik a nagytakarítás!” „Palotaforradalom Bécsben!” „Bürckel nem ura többé a helyzetnek, a párt visszautasítja, Berchtesgadenbe hívták.”  Egy nappal később: „Nem hívták Berchtesgadenbe, a vezér nem kívánja őt ott látni”. 60.000 letartóztatás Ausztriában.” „Fellázadtak a stájer parasztok, mert Göring kivágatta az erdőket.”

Bürckel ezután kifejtette, hogy a külföldi sajtó híreit zsidó mesterkedéseknek tulajdonítja és rámutatott arra, hogy olyan átalakulás, amilyen rövid idő alatt Ausztriában lejátszódott, nem mulhat el nyomtalanul.

- Az emberek, - mondta Bürckel – nem szaladgáltak nyitott késekkel az uccákon, nem gyilkolták és fosztogattak, nem utánozták sem az orosz példát, sem a francia forradalmat. A mi utunk nem hullákon át vezetett, hanem túlnyomórészt az őszinte testvériesség jegyében. Nem igaz, hogy 20.000 zsidó van letartóztatásban, mert a politikai foglyok száma egész Ausztriában 3780. Némelyek azt mondják, hogy senkit sem lehet megbüntetni azért, mert zsidó. A válasz egyszerű a zsidók nem azért vannak védőőrizetben, mert zsidók, hanem mert azok, akiket letartóztattak, az állam ellenségeinek bizonyultak. Ausztriában nem foglaltak le zsidó vagyont, csupán az állam bizonyos ellenségeinek vagyona lett lefoglalva. Ha ezek között zsidók is vannak, erről nem tehetünk. Mindamellett kijelentem, hogy a napokban minden vagyonelkobzást és letartóztatást alaposan felülvizsgáltatok abból a célból, hogy szabadlábrahelyezések történjenek és a vagyonlefoglalások megszűnjenek ott, ahol ezekre a korábbi rendszabályokra már nincs szükség.

Bürckel ezután kijelentette, hogy a forradalom újabb stádiumba lépett és ezentúl senkinek sem fogják elzárni a közösséghez vezető utat, mert azelőtt ellenfél volt. A biztosok rendszerére vonatkozólag a következőket mondotta Bürckel:
- A biztosok beültetésére azért volt szükség, hogy a zsidó üzletek elleni kihágásokat megakadályozzák. Amikor hivatalomat átvettem, a biztosok már túlnyomórészt önhatalmúlag beültek a maguk helyére. Ezzel a rendszerrel szemben kezdettől fogva bizalmatlan voltam. A dolgok folyása állandóan fáradságos szabályozásokat tett szükségessé. Egyik-másik biztos összetévesztette az enyémet a tieddel.

A biztosok azon részének, akik önzetlenül és lelkiismeretesen teljesítették kötelességüket, köszönetet mondok, de másoknál.  Aki nem vált be és nem állta meg a párt, az állam és a közszolgálat vizsgáját, azzal szemben olyan intézkedések történnek, amelyek érthetővé teszik számára, hogy a forradalmi tisztességes országban nem hátizsákos spartacisták csinálják.

A legkisebb megértéssel aziránt az „árjásító” biztos iránt viseltetem, aki magát tartja a legalkalmasabb árjának ahhoz, hogy az általa vezetett üzletet átvegye. Ilyen besurranó tolvajokat megakadályozunk üzelmeikben. Augusztus elsején megszűnik a biztos rendszer jelenlegi formája.

Egy tucat bécsi biztos már a dachaul internálótáborban folytatja tevékenységét, hogy bevárja, amíg megidézik az államügyészség elé.