Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1939 | Április

Népkultúra

A minap egy társaságban arról volt szó, hogyan születik a népkultúra, hogyan gyarapodik, milyen utakon kerülnek bele új elemek. Miközben igyekeztünk minderre egy általános szabályt találni, vagyis kiválasztani a sok forgalomba levők közül egyet, nekem szakadatlanul egy közeli emlékem járt az eszembe.

Egyik alföldi város határában gázoltam a friss szántást a múlt év december elején. Az idei enyhe télelő alig különbözött a késő őszi időtől, hónak, fagynak semmi nyoma sem volt, vígan folyt a háborús zavarok miatt elhúzódott szántás. Az otthonos, ősi, halhatatlanul szimbolikus kép: a párásodó délutánban az eke, az ekét tartó béres, a négy ökör az ostoros gyerekkel, s ballagnak szépen, komótosan, hasítva a tarlót. A legény közben dalolt. Előbb a megszokott mű-magyar nótákat.

 

Azután egyszercsak a Buday-féle Szegedi Kis Kalendárium egyik szép parasztnótájára kezdett rá, melyről biztosan tudom, hogy nem volt ismeretes a mi vidékünkön. De már hallottam cigánytól igen különböző helyeken, rádióban is, tehát világos, hogy így jutott el, Buday György Kalendáriumának s az új nótát kereső cigánynak a közvetítésével a szentesi határ népéhez, s vált népművészetének elemévé az eredetileg is népművészeti alkotás.

 

De kis hallgatás után mi zendült fel az ökör farától! "Lehozom a csillagot én", ígérte a legény érzelmesen, kieresztve hangját, a népszerű sanzon hangjaival. Hol tanulta? Cigány, rádió, esetleg tánciskola. Mert hiszen ilyen is van már a tanyák között és ott "a modern táncok is tanítva lesznek" természetesen. De értékkülönbséget a "Liba, liba" és a "sláger" között aligha éreznek a tanyaiak, egyik éppen úgy hangulati kifejezés nekik, mint a másik. Még kevésbé tudnak arról, hogy az egyik beillik népkultúrájukba, a másik pedig nem.

Esteledett. S az egyik tanya felé kis embercsoportot láttam igyekezni. Feltűnően voltak öltözve. Ketten valami fehér kántusban, ketten fekete subában, egy valami szedett-vedett katonaféle ruhában, egy pedig feketében volt s ütött-kopott keménykalapban. Az egyikük házforma alkotmányt vitt a hóna alatt. Betlehemesek voltak.

 

Csodálkoztam, mert az én gyermekkoromban nem volt szokás a mi vidékünkön. Mióta járnak itt is, kérdeztem az embereket. Csak két éve, volt a válasz, akkor tanította rá őket a tanítóúr, a mondókákat is könyvből tanulták, ismétlőiskolás kamaszgyerekek. Egy pár fillért kapnak egy-egy tanyában, vagy néhány tojást. Karácsonyig húsz-huszonöt pengőnyit összemunkáznak, de hogy bejárhassák a határt, hát már december elején elkezdik.

Ez tehát már a harmadik forma. Más vidék eredeti népművészeti elemének tudatos terjesztése. (Az Isten áldja meg érte a tanítóurat.) Kérdeztem az embereket, tetszik-e nekik a "móka". Nagyon tetszik. Bizony nagy szórakozás a tanyai életben. Meg fog gyökeresedni. Népszokás lesz.

 

Joó Tibor

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Darányi Ignácz jubileuma Darányi Ignácz jubileuma
Tíz éve miniszter Darányi Ignácz és jubileuma alkalmából az egész...
Egy mozdonyvezető hősi halála
Ausztriában az Aspang-vasut egyi kisebb állomásán tehervonat...
A Madách-ősök A Madách-ősök
Madách Imre őseiről egy 48 oldalra terjedő tanúlmányt írt Latkóczy...
Van-e még lakható égitest a világegyetemben? Van-e még lakható égitest a világegyetemben?
A csillagászat titokzatos tudományából minden embert elsősorban az a...
Londoni beszélgetés Londoni beszélgetés
A hosszú beszélgetések során, amelyeket az elmult napokban M. Norman,...
Nagy regények. - Irodalom és művészet Nagy regények. - Irodalom és művészet
Nagy regények. Két olyan regény jelent meg most jó magyar...
Jár- e erkölcsi kártérítés az „őskeresztény”orvosnak, ha zsidónak tüntetik fel? Jár- e erkölcsi kártérítés az „őskeresztény”orvosnak, ha...
Perbe vonták az Országos Orvosi Kamarát téves megjelölés miatt a...
Könyves Tóth Kálmán Könyves Tóth Kálmán
Nekünk kedves, régi hivünk és munkatársunk – a leghívebbek és...
A közlekedés forradalma 1900-1929. - A repülőgép A közlekedés forradalma 1900-1929. - A repülőgép
Majd ha nékem sok pénzem lesz, felülök a repülőre... Hányszor...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98