Dtum
Login with Facebookk
1939 | Július

Hetvenezer mázsa barack maradt leszedetlenül a fákon Kecskeméten

Kecskemét, julius 23.

A hatalmas sajtóorkeszter, amely a kecskeméti barack-tragédia fordulatos eseményeit kíséri, szombaton csapott a teljes fortisszimóba.
Valósággal külön irodalma támadt az utolsó napokban a barack-krachnak: keresik a bűnöst… Most kutatják: ki az oka, mi az oka az árzuhanásnak? Mi teszi vontatottá az exportot? Hol a baj, amitől az egész gépezet csikorog, akadozik? Három hónapja már mindenki tudta errefelé, hogy ezidén olyan rekordtermés lesz, amilyen már hosszú évek óta nem volt.

Az időből tehát telt volna bőven,
hogy az arra hivatott szervek felkészüljenek a 160-180 ezer métermázsa termés értékesítésére. Védekeznek és vádaskodnak a felelősség körül! Hol az igazság? Itt Kecskeméten jelenleg nem kutatják a bajok hátterét. De a gazdák el vannak keseredve. Nem értik, hogyan szakadhatott rájuk ez az áldatlan helyzet. Hiszen már junius 25-én egyik helyi lapban arról cikkeztek, hogy „sürgősen orvosolandó bajok mutatkoznak az idei gyümölcskivitelnél. Biztosítani kell a zavartalan szállítást.”

Már julius utolsó vasárnapjára sem volt elegendő hűtőkocsi.
Egy héttel később már így fest a drámai helyzetkép a helyi ujságban: „Nincs német beviteli engedély, nincs elegendő hűtőkocsi és hiányzik a megfelelő technikai felkészültség a barackexport sima lebonyolításához.” Ekkor már 25 filléres kezdet után 20, majd 18, később pedig 15 fillérre zuhant Kiss Endre dr. kecskeméti főispán jelenlétében egyetlen napon, rövid két óra alatt, a piaci ár. Tetőzte az izgalmat a kecskeméti exportőrök panasza, hogy háttérbe szorulnak a vagónok igénylésénél. Az egyes cégeknek és szövetkezeteknek biztosított kizárólagosság is nyomta az árakat, mert a cseh protektorátus piacára például ezidén csak egyetlen szövetkezet szállított.

A termelőket ezzel kár érte,
mert a kereskedelmi verseny megszűnése teljesen kiküszöbölte az egészséges áralakulást. A helybeli tényezőket senki sem vádolja mulasztással, mert mindenki minden tőle telhetőt elkövetett, hogy az export akadályait elhárítsa. A legválságosabb napokban annyira nem volt ára a baracknak, hogy Purgly Emil uradalmának remek, márkázott és gondosan válogatott gyümölcseit csak 6 filléres áron lehetett eladni. Megtörtént az is, hogy a termelő, amikor nem egészen elsőrangu barackjáért mindössze néhány fillért kináltak, ott hagyta egyhalomban a több száz mázsányi gyümölcsöt a Szabadság-téren. Napokig hevert a halomba öntött barack, mert nem volt annyi ára, hogy érdemes lett volna a fuvart hazafelé is megfizetni.

Vidám sihederek használták fel egy részét záptojás helyett.
Napokig dobálództak a barackkal. Valóságos kajszi-meccsek folytak a kecskeméti Kossuth-szobor körül, míg a rothadásnak indult gyümölcsöt végül is elhordatták. Érdekes mellékhajtása is akadt ezeknek a szomoru napoknak. Egy régebbi uszodát alakítottak át, hogy medencéjében barackpálinkát tárolhassanak. Holott voltak évek, amikor egy esztendő terméséből a gazda kifizethette a szőlőbirtokok vételárát. Az ideihez hasonló alacsony árat már régen nem jegyeztek fel a kecskeméti piacon.

Pedig utoljára 1936-ban is hasonlóképpen nagy termés volt.
Igazukat összehasonlítással igazolják a panaszkodó gazdák. Az utolsó három esztendőben ugyanezen a napon, julius 23-án a következő árakat jegyezték hivatalosan: 1938 julius 23. I. rendű kajszi 80 f, II. rendű 55-70 f, III. 25-35 f, Rózsa I. 80-85 f, II. 65-75 f, III. 44-55 f, 1937 julius 23: kajszi II. 50 f, rózsa II. 70-78 f, 1936 julius 23. (nagy termés): rózsa 60-70 f. Mindössze 650 mázsa rózsabarack került ezen a napon piacra, akár csak 1939-ben ugyanezen a napon. Abban az esztendőben mintegy 80 ezer métermázsa barackot exportáltak és julius 23-án indult el az ezredik vagon barack. Csakhogy amíg 1936-ban két és félmillió pengő volt 30.000 métermázsa barack ellenértéke, addig az idei 1939-es rekordesztendőben ugyanezért a mennyiségért mindössze 690.000 pengőt fizettek. Most is mintegy 1000 vagon került eddig exportra. Az árcsökkenés okát abban látják Kecskeméten, hogy késtek a németországi behozatali engedélyek.

Amikor az este megérkeztem a barackmetropolisba,
41 fokot mutatott a hőmérő – árnyékban. A tikkadt hőségben pálló utcákon, az alélt Kecskeméten elsősorban kimentem a városi határba, ahol a 163.000 kat. holdat kitévő terület nagy részén még most is ott a fákon közel a fél termés. Nem érdemes leszedni! Öt-hat pengő a napszám, hozzá a fuvar, az ár pedig olyan alacsony, hogy még a készkiadást sem kaphatja vissza a gazda. A szolnoki hegynek nevezett szőlőskerteken, a Helvécián, a Bugacnak vezető homokos út mentén ott sárgállik a drága gyümölcs a tehertől roskadozó fákon.

Jó 70.000 métermázsára becsülik a piac szakértői
a leszedetlenül maradt barack mennyiségét. Mégis, amikor kettőre jár az óra mutatója, a vasárnapra virradó hajnalon abbamarad a Beretvásban az édesbus békebeli keringő. A tér sötétjéből idehangzik a karikázó szekerek zörgése. Kísérteties a láthatatlan kocsisor zenéje! Nem látni belőlük semmit! Csak hallani, amint a lovak patája ütemesen csattog az utcakövön. A Beretvásban megdermed ilyenkor az élet. A városháza és a híres nagytemplom között a kecskemétiek gondolata: hátha a mai hajnal meghozza a boldogító fordulatot? Ezen a vasárnap hajnalon ugy látszik valóban meghozta. Alig kezdődött meg a piac zsongása, máris kialakult az uj ár: 24 fillér…

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98