Dtum
Login with Facebookk
1939 | Október

A gépmadár ariadne-fonala

A technika csodálatos világa

Ariadne-fonál…. ismerik ezt a szép ógörög legendát? Minos krétai király Daidalos görög építőművésszel és feltalálóval hatalmas útvesztőt, labirintust építtetett és oda zárta be az emberevő Minotaurust, ezt a félember-félbika-szörnyet, mely évente hét ifjút és hét leányt falt fel.

Theseus görög hős elhatározta, hogy megszabadítja a világot a szörnyetegtől. Behatol a labirintusba; ám hogy el ne tévedjen benne, Ariadne, a krétai királyleány, aki megszerette a szépséges ifjút, fonálgombolyagot ád neki, hogy azt legombolyítva, az össze-vissza kanyargó járatokon át is megtalálja visszafelé az utat. Eléri s meg is öli a Minotaurust, majd a fonal mentén haladva, szerencsésen kijut a labirintusból...

Megható, de várjunk csak, tovább is van. Honnan szerezte Ariadne a gombolyagot? Nem mástól, mint Daidalos mestertől. Mikor Minos király ezt megtudja, haragjában most már Daidalost magát dutyizza be a labirintusba, fiával, Ikarossal együtt. Hanem Daidalos sem esett a feje lágyára. Megvesztegetvén az őröket, madártollakból, viaszból nagy szárnyakat ragaszt össze magának és fiának s szépen elrepülnek Krétából.

Utközben azonban Ikaros nagyon közel talált kerülni a Naphoz (ma úgy mondanók: kedve szottyant egy kis sztratoszféra-repülésre), a viasz megolvadt, a szárnyak szertehullottak és Ikaros a tengerbe zuhant. Az emberi repülés első - bárcsak legendában létezett - hősi halottja ő! Apja, Daidalos azonban szerencsésen partot ért és megmenekült.

Eddig van, nincs tovább. Nincs?... Dehogy nincs. Hiszen a mai világ tele van Daidalosokkal és Ikarosokkal. Csakhogy szárnyuk nem hitvány viasz és madártoll, hanem acél és alumínium. És ezek a modern Ikarosok, a pilóták, nem zuhannak le olyan könnyen. Nem árt nekik a természet szeszélye: még-dühöngő viharokon is keresztülverekszik magukat. A modern repülőgépet nem tartóztathatja fel útjában semmi.

Azaz hogy mégis van valami, amitől a legtökéletesebb repülőgép is fél, amivel a legbátrabb, legtapasztaltabb pilóta sem száll szembe szívesen. A köd, a sűrű felhőzet, a sötétség. Azért, mert ködben, sötétben nem lehet látni. Emlékezzünk csak vissza a ködös téli napokra, mikor a köd olyan sűrűn gomolyog az uccán, hogy az autók, villamosok csak lépésben haladhatnak előre és gyakran még így sem tudják elkerülni az összeütközést.

De a kocsivezetőt - úgy, ahogy - mégis tájékoztatja az ucca zaja, a közeli házak, a ködből kiváló közlekedési rendőr alakja, vagy valami jelzőtábla. Hanem odafönn, több ezer méter magasságban semmi sincs, ami kalauzolja, igazítsa a ködgomolyban, felhők között repülő pilótát, ha egyszer elvesztette szeme elől a földet. Lenn, az anyaföldön, sötétben is tájékozódik a kocsi vagy az autó, ha az országút mentén s kivilágított házak csillogó fénypontjait figyeli, vagy országút lámpáit. De az éj légi vándora nem bíztatja magát ilyen útjelzőkre.

Sötét éjjel nagy magasságból rendszerint csak a városok fénye látszik jól, ha tiszta a levegő, de a repülőgép útja sokszor uttalan utakon, vadonon, hegységen át vezet, ahol nincsen semmiféle kivilágítás. És ha a repülőtér, ahová igyekszik, nincsen kellő világítás-berendezéssel ellátva, a leszállás is felette kockázatos, mert könnyen megtörténhetik, hogy a leereszkedő gép nekirepül valami környező magaslatnak. Itt csak egy segítség van, az Ariadne-fonál.

A jótevő Ariadne: a modern tudomány Életmentő fonala: a fénysugár és a rádióhullám.
Segítségükkel a modern légiforgalom szólván már teljesen legyőzte a ködöt és a sötétséget. Hosszú ideig, amíg a légivonalak és repülőterek kivilágítását nem oldották meg kellőképpen, többnyire csak nappal közlekedtek a repülőgépek. Nagy hátrány volt ez a vasúti közlekedéshez képest.

Mert a vonat éjjel-nappal rohan, éjjel világító jelzők, lámpák légiója vezeti útjában. Hasztalan volt gyorsabb a repülőgép a legszáguldóbb expressznél is. Az behozta a nagy időnyereséget éjjel, mikor a repülőgép a sötétben, kényszerűségből, pihent a repülőtéren, a hajnalra várva.

Most már azonban a legtöbb országban a repülőforgalom nagyrészt éjjeli üzemre is berendezkedett. Roppant fényerejű villamos fényszórókat állítottak fel a repülőtereken, melyek fénycsáváját óriási távolságból észreveszi a közeledő repülőgép.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98