Dtum
Login with Facebookk
1939 | Szeptember

A mély tengerek titkai, Grönland

Grönlandot Vörös Erik dán száműzött fedezte fel K. u. 938-ban. Ez a hőslelkű viking egy törékeny bárkával szállt a tengerre és nyilván a vizek áramlására meg a szelekre támaszkodva, tette meg a szörnyű utat ezer életveszéllyel, de eredményesen. Telepet létesített körülbelül ott, ahol ma Godhaav fekszik.

A fia, aki közben visszakerült Dániába, 1000 körűl kötött ki édesatyja birtokánál s onnan továbbhajózott a mai Labrador felé, majd attól délre felfedezte Ujfundlandot, sőt azt a partvidéket is, ahol ma a legnagyobb amerikai város: New-York is fekszik.

Lehetetlen ezeknek az embereknek a bátorságát szavakkal leírni! Aki tudja, milyen keservesen vergődött át ötszáz esztendővel utóbb Kolumbusz az óceánon - pedig fél évezred irtóztató nagy idő, - az elképzelheti, mekkora vakmerőség kellett ahhoz, hogy egy Leif Erikson, Vörös Erik fia, minden műszer és hajózási segédeszköz nélkül egyszerűen tengerre száll és nekivág a havas, jeges ismeretlennek.

Ezt még hétszáz esztendővel később sem merték megtenni a világutazók. Egyedül Davis, az általa felfedezett Grönland-menti tengeri átjáró hőse szállt még néhányszor Grönland nyugati partjain pihenőre 1586-ban, egyébként azonban a tengerészek írtózva kerülik a halál szigetét azóta is.

Annál többet dolgoznak a geológusok, időmérők, csillagászok és mélytengerkutatók Grönland érdeket partjain. Különösen az áramlások szakértői fáradhatatlanok ebben, mert hiszen valóságos rejtély, miért éppen a nyugati partok a melegebbek, amikor a Golf, nem messze a keleti partoktól északra tartva, meleg vizét közvetlenül Grönland alá viszi? Igaz ugyan, hogy Grönland és a Golf között egy hideg tengeráramlás is van s ez észak felöl jövet, megkerüli a sziget déli végét, de ez az áram sokkal gyengébb ahhoz, semminthogy örök jégbe boríthatná a partokat.

A nyugati parton ép megfordítva áll a helyzet. Itt a part alatt folyik dél felé a Melville melegáramlás, a hideg Labrador-áram pedig attól nyugatra tart észak felé. Mármost ahol a keleti és nyugati áramlások a sziget alatt találkoznak, ott majdnem az egész esztendőn át heves viharok dúltak, ott van az úgynevezett tengerésztemető, melyben a hajók százával süllyednek el.

Ugyancsak azon a tengerrészen található egy kilencezer méter mély lyuk, noha mindenfelé a környékén csak kétezer mély a tenger általában. Nem véletlenség ez a szörnyű vízkráter s alighanem benne rejlik az a valóság, hogy egykor Grönland tele volt tűzhányókkal, melyeknek oldalában narancsokat termesztettek az emberek.

Valószínű, hogy a sziget a történelem előtti korszakokban sokkal nagyobb volt és a vége valahol Ujfundland magasságában lehetett. De aztán jött egy borzalmas természeti átalakulás, amely az egész világot megrázhatta s az ezt a meleg szigetrészt egyenesen a poklok mélyére süllyesztette.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Grönland Grönland állata a jegesmedve
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Fenyő László -  Előszoba Fenyő László - Előszoba
A szegényeknek élete a becsületes tárna és a föld, a gyár, az...
Tárgyalások Horvátországgal
Az obstrukczió és az ennek folytán beállott válságos helyzet annyira...
Földrengés Magyarországon Földrengés Magyarországon
A természeti tünemények egyik legborzasztóbbja, a földrengés...
Két országos rekord kitűnő kétszázas idők a MUSz-versenyen Két országos rekord kitűnő kétszázas idők a MUSz-versenyen
A kormányzó jelenlétében zajlott le a MUSZ versenyeinek második...
A konferanszié A konferanszié
Sokan, akik eljárogatnak a kabarékba és jóízűen nevetnek a...
A hadifoglyoknak való levelezőlap A hadifoglyoknak való levelezőlap
A hadifoglyokat gyámolító hivatal értesíti a nagy közönséget, hogy a...
Grenobleben merénylőket tettek ártatlanná Grenobleben merénylőket tettek ártatlanná
(Német Távirati Iroda.) Grenobleben a milícia nyolc tagja...
Bonyodalmak a zöld cipőutalványok körül Bonyodalmak a zöld cipőutalványok körül
Noha már több mint egy hete megkezdődött a cipőutalványok igénylése, ...
József főherceg tanulánya a czigányokról. József főherceg tanulánya a czigányokról.
Az ép oly érdekes, mint sok tekintetben rejtélyes czigányságnak...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98