Dtum
Login with Facebookk
1940 | December

A tőzsde és a részvényjogi reform

Irta: Schmidt Richard felsőházi tag, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde elnöke

Aki a budapesti tőzsde szerepéről, jelentőségéről és a jövő gazdasági rendszerében kifejtendő hivatásáról
véleményt akar alkotni, annak elsősorban a budapesti tőzsde multjával kell tisztában lenni. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde az elmúlt esztendőben ünnepelte teljes csendben fennállásának 75. évfordulóját. Az abszolutizmus korában alakult és három emberöltőnek súlyos politikai és gazdasági megrázkódtatásait élte át. Elmondhatjuk tehát, hogy a budapesti tőzsde sok válságon ment keresztül az elmúlt 75 esztendő alatt és az a tény, hogy e válságokat átélte és létezik, már magában bizonyítja életképességét.

Az árutőzsde a békeidőben nemcsak Magyarországnak, hanem az egész Közép-Európának és Balkánnak vezető árupiaca volt.

Az értéktőzsde, ha a nyugateurópai nagy tőzsdék méreteihez képest szerényebb keretek között is, de annál fegyelmezettebben végezte a tőkék elosztásának fontos közgazdasági feladatát.

Jelenleg mindkét piac szerepe erősen korlátozott.

A termésértékesítés már a mostani háború kitörését megelőző időkben is állami irányítás alá került; még fokozottabb mértékben következett be ez a háború kitörése óta. A főcikkek forgalma jogosítványhoz van kötve és alig van olyan cikk, amelynek forgalma az áralakulás szempontjából teljesen szabad volna. Ily rendszer mellett természetesen a tőzsde feladata is szűkebbre és szűkebbre szorul, de maga a piac és annak szervezete érintetlenül készen áll, hogy a kialakuló gazdasági rendben esetleg a változott viszonyokhoz alkalmazkodva, feladatát betöltse. Hogy mily mérvűek lesznek ezek a feladatok, ez kizárólag attól függ, hogy a kialakuló gazdasági rendszer minő lesz.

Ha a termelő nem fog szabadon rendelkezni afelett,
hogy kinek és mily áron adja el termelvényeit, hanem azokat a hatóság által előre megállapított áron köteles lesz kiszolgáltatni valamilyen állami, vagy állami jellegű intézménynek, akkor az árutőzsdére nem lesz szükség. De ha a termelő szabadságát visszanyeri arra, hogy termését annak és olyan áron adja el, akinek akarja, az árutőzsde szerepe ismét ugyanolyan jelentős lesz, mint a multban volt.

És itt rá kell mutatnom arra,
hogy a budapesti tőzsdének a működési területe túlterjed Magyarország jelenlegi határain, sőt a történelmi határokon is. Semmi sem állja útját annak, hogy a budapesti tőzsde a „Délkeleteurópai gazdasági térség”-nek vezető tőzsdéje legyen. Földrajzi helyzete, kereskedőinek és iparosainak életrevalósága a jövőben épúgy biztosítani fogják ezt az eredményt, mint a multban.

A tőzsde alkalmazkodik a mindenkori helyzethez.

Valamikor a budapesti tőzsde forgalma túlnyomórészt a gabonaneműekből került ki. A nemzetközi kereskedelem konstrukciója az irányított gazdálkodás folytán megváltozott. A tőzsde árupiaca a változáshoz alkalmazkodott, – ma már a forgalom javarésze a magvakra esik, úgyhogy a magpiac a gabonapiaccal hovatovább egyenlő fontosságúvá válik.

Ami az értéktőzsdét illeti, ennek forgalma jelenleg nagyon szerény.

A mindennapi bejelentés és a 3 napon belül való leszámolás minden spekulációs tevékenységet kizár; az ügylet csupán a készpénzügyletekre korlátozódik. Bármennyire is fájdalmas azokra nézve, akik az értéktőzsdei ügyletek közvetítéséből élnek, a forgalomnak ez az összeszűkülése – a spekuláció korlátozására irányuló kívánságot – háborús időkben –, tárgyilagosan nem lehet kifogásolni.

A forgalom élénkülését nagymértékben akadályozzák azok a hírek,
amelyek a részvényjogi reform tekintetében napról-napra felmerülnek. Olyan részvényjogi reformra, amely a többségi elvvel – sokszor ennek látszatával – való visszaélést megakadályozza – szükség van, – ezt éppen a tőzsde az elsők között hirdette már a huszas években. De káros volna az olyan reform, amely a részvénytársaságok alapgondolatát megsemmisítené. Nem is hisszük, hogy illetékes helyen ilyen szándék, vagy elgondolás felmerült volna.

Ne a fennálló részvénytársaságok megsemmisítése, vagy gyengítése legyen a cél,
hanem az, hogy az államnak minél több polgára szerezhessen meg részvényeket és váljék így az ország gazdasági életének részesévé. Az értéktőzsdére, mint a tőkekihelyezés eszközére feltétlen szükség van. Lehetetlen, hogy az iparvállalatok állandóan a bankok hiteleivel táplálkozzanak. A bankhitel csak rövid lejáratú befektetésekre való, azokat a befektetéseket, amelyek csak hosszú idő után hozzák meg gyümölcsüket, saját tőkékből kell fedezni és ennek megszerzésére a legalkalmasabb eszköz az alaptőke felemelés új részvények kibocsátása útján.

Az új részvények kibocsátására azonban az egyedül alkalmas piac a tőzsde.

Ha a bankok tőkéjüket túl nagy mérvben kötik le ipari befektetésekre, egyrészt magukat immobilizálják, másrészt az iparvállalatokat terhelik meg – átmenetileg – súlyossá válható feltételekkel. Egyes országokban a részvénytársaságok finanszírozása kötvények kibocsátása útján is történik, ez a forma azonban nálunk szokatlan. A normális viszonyok visszatérésével valószínűleg ismét vissza fog állani az a helyzet, amikor a nagyközönség a tőzsdét felesleges tőkéinek gyümölcsöző elhelyezése céljából – és nem spekulációs célzattal – fogja felkeresni.

Az értéktőzsde fenntartása már csak ezért is fontos közösségi érdek,
mert a legutóbbi évek törvényhozása számos családot és erkölcsi testületet kényszerít és fog kényszeríteni arra, hogy ingatlan vagyonát ingókkal cserélje fel. Ennek a cserének egyedüli megbízható eszköze és a megszerzett ingó vagyonnak, a részvényeknek majdani értékesítését egyedül biztosító intézmény: a tőzsde. Hogy mikor fog bekövetkezni a békés fejlődés ideje, az a jövő titka.

Egy bizonyos, hogy a budapesti értéktőzsde szervezete ép és egészséges,
aminek legszembetűnőbb bizonyítéka, hogy kilengések miatt a háborús idők ellenére egy napon sem kellett zárva tartani és hogy fizetésképtelenség a budapesti tőzsdén igen hosszú idő óta egy sem fordult elő.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Új simiai anyamajom Új simiai anyamajom
Az állatfényképészek rendszerint vasidegekkel rendelkeznek, mert...
A szociális minisztériumért A szociális minisztériumért
Szociális időket élünk. De nem elég, ha csupán a közéleti fórumra...
Háztető a Montmartre-on
Mint szétszedett szirmai az elszáradt virágnak, Olyanok a tetőn a...
Az amerikai konfliktus Az amerikai konfliktus
Az amerikai Egyesült Államok kormánya a „Sussex” angol...
Barangolás a hatezer éves kukorica ismeretlen országában Barangolás a hatezer éves kukorica ismeretlen országában
A magyar nép a legnagyobb áhítattal természetesen a kenyerét...
A gazdasági leszerelés A gazdasági leszerelés
A földmivelésügyi minisztériumban a gazdasági leszerelés ügyében...
Az öt nagyhatalom ereje Az öt nagyhatalom ereje
Ez az öt katonai nagyhatalom körülbelül 20 millió fegyverest jelent...
Arany János által kiállított lópasszus Arany János által kiállított lópasszus
Elismert és híres költő volt már Arany János, mikor a nagyszalontai...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98