Fokváros, január 28.
Nagybritanniával együtt annak idején a Délafrikai Unio is hadat üzent Németországnak. Néhány napja az ellenzék vezetője, a németbarát tábornok a parlamentben javaslatot terjesztett elő, amely szerint elérkezett már az ideje annak, hogy Délafrika békét kössön Németországgal.

Hertzog kifejtette, hogy noha joggal vádolják Hitlert támadó szándékkal és diktatórikus lépésekkel, nem felel meg a valóságnak az, hogy világuralomra tör. Csupán jóvá akarja tenni azokat az igazságtalanságokat, amelyeket a multbam Németországgal elkövettek. Abból, hogy a szövetségesek nem fogadták el Hitler békeajánlatát, Hertzog arra következtet, hogy Anglia és Franciaország szét akarja dulni a német birodalmat.

Smuts tábornok, miniszterelnök válaszolt Hertzog beszédére, amit a legkülönösebb szónoklatnak nevezett mindazok közül, amelyeket valaha parlamentben tartottak. 

- Kételkedem abban - mondotta a miniszterelnök -, hogy lenne a világon még egy állam, amelynek parlamentjében az ellenzéki vezér, aki a multban a nép élén állott, arra vetemedhetne, hogy egy élet-halál kérdést eldöntő háboru idején pártját fogja az ellenségnek. Ha Délafrika most visszalépne a háboru folytatásától, akkor az afrikaiak soha többé nem járhatnának felemelt fővel országunkban - így fejezte be Smuts.

Három napig folyt a vita Délafrika parlamentjében Hertzog határozati javaslatáról. Végre szavazásra került sor. Nyolcvanegyen szavaztak a háboru folytatása mellett, ötvenkilenc képviselő pedig Hertzog tábornok javaslatát támogatta. A Délafrikai Unió tehát a háboru folytatásának kérdésében továbbra is Anglia mellett áll.