Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1940 | Július

Miért és hogyan kell nyaralnunk, magyarázza Belák Sándor dr egyetemi tanár 1. rész

- De jó lenne, ha nyaralni mehetnék é sóhajtja majdnem kivétel nélkül minden ember, amikor a nap sugarai tűzően perzselnek és a ruha rátapad az emberre, aki dolga után siet. De aránylag nagyon kevesen valósítják meg ezt a vágyukat, sőt sokan egyenesen büszkén hangoztatják, hogy évek óta nem pihentek, nem mozdultak el lakóhelyükről, a szorgalmasság, a munkabírás erényének állítják be ezt az állapotot.

Pedig a szervezetet nem lehet a végletekig kihasználni, még a gépnek is szüksége van olajozásra és ilyen olajozás testünk, lelkünk számára a nyári pihenés, helyváltoztatás. Nem kell az üdüléshez sok pénz. Megoldható ez úgyis, hogy nem okoz különleges túlkiadást, nem borítja fel a háztartás egyensúlyát. Ma, amikor már a szociális viszonyok annyira javultak, hogy minden dolgozó ember számára biztosították a fizetéses szabadságot, éppenséggel nem kell visszariadnunk a nyaralás költségétől. Szerény igényekkel nem költ az ember nyaralás közben többet, mint otthon.

- Az egészség szempontjából különösen előnyös, ha kevesebb a komfort - mondja Belák Sándor egyetemi tanár, aki évek óta vezeti, mint a Reuma- és Fürdőkutató Intézet igazgatója, a nyaralási hatások tudományos vizsgálatát.

- Az egészség tulajdonképpen nem egyéb, mint alkalmazkodási képesség - magyarázza, - amit úgy kell értenünk, hogy a szervezetre külső és belső ingerek hatnak állandóan és ezekhez alkalmazkodik. Ilyen külső ingerek: a folyton változó hőmérséklet, a napsütés, a szél, belső ingereket pedig jelent a táplálkozás változatossága. Az alkalmazkodást állandóan gyakorolnunk kell, mert ha nem gyakoroljuk: a szervezet elveszíti alkalmazkodó képességét.

- A városi embernél a külső ingerek nagyrészt kiesnek és minél nagyobb komfortban él, annál kevesebb alkalma és módja van ahhoz, hogy az alkalmazkodást gyakorolja. Egész napját a szobában tölti, egyenletes hőmérsékletben, ha központi fűtéses a lakása vagy a munkahelye, még a mellékhelyiségekben sem érez változást a hőmérsékletben. Napsütés, szél alig éri a testét. Az autóbusz, a villamos feleslegessé teszi számára a mozgást. Az ingerhatások híján elveszti alkalmazkodó képességét, rugalmasságát és eltesped. A komfort tehát méreg, amely mesterségesen fosztja meg a szervezetet az annyira szükséges ingerhatásoktól.

- Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy legalább időnként visszatérjen az ember a szabad természethez és kitegye magát az ingerhatásoknak. A nyaralás, üdülés nemcsak az egészségi állapotot, hanem a testi és szellemi teljesítőképességet is javítja. És egyáltalán nem hiba, sőt előny, ha a nyaralás tartama alatt le kell mondanunk a komfortról, a megszokott kényelemről, mert így a szervezet újra megtanul alkalmazkodni, megerősödik, rugalmasabbá lesz.

A nyaralni Indulók számára rendszerint probléma az a kérdés, hogy mi jobb a szervezetnek: a magaslati levegő, vagy a vízpart? Erre vonatkozólag is kérdést tettünk Belák professzorhoz.

- Öt éve folytatunk ilyen irányú kísérleteket - válaszolja, - körülbelül 3000 gyermeket vizsgáltunk meg ilyen szempontból, főlrg az OTI által nyaraltatott tanoncokat és a székesfővárosi árvaházak növendékeit. A kísérletek azzal a nagyon érdekes és értékes eredménnyel jártak, hoay kiderült: az éghajlat változás minden körülmények között javítóan hat. Akár magaslaton, akár a Balatonnal nyaraló gyermekeket vizsgáltuk, mindenkor azt tapasztaltuk, hogy azoknál, akiknek a pulzusa a rendesnél alacsonyabb: az felnövekszik, akiknél pedig magasabb: csökken.

- Nagy hiba - folytatja, - hogy az emberek nagyrészt nem helyesen nyaral Amikor megérkezik a nyaralóhelyekre: nyomban „nyakig merül” a hely nyujtotta élvezetekbe. Egész nap a vízben tartózkodik, vagy órákig fekszik a napon vagy reggeltől estig gyalogol a hegyek közt. Ez nagyon káros hatást válthat ki, mert a klíma éppen olyan, mint a gyógyszer: abból sem szabad egyszerre sokat bevennünk. Ahhoz, hogy jól hasson: helyesen kell adagolni, ami azt jelenti, hogy apránként kell hozzászoktatnunk az elszokott szervezetet a napsütéshez, a levegőhöz, a vízhez, a szélhez. Még szerencse, hogy a Jóisten éjszakát is adott - teszi hozzá nevetve, - mert a napimámorba esett nyaralók másként elpusztulnának.

(folyt. köv.)

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Nivea napozókrém hirdetése Az Országos Munkásbiztosító Intézet gyermeknyaraltatási akciója. Nyaralás Vitorlások a balatonföldvári kikötőben Fürdőélet a Balatonon
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Szekrényessy Kálmán, a magyar uszósport doyen-je Szekrényessy Kálmán, a magyar uszósport doyen-je
Szekrényessy Kálmán, a magyar uszósport doyen-je, aki 1880-ban,...
A czár az induló csapatoknál A czár az induló csapatoknál
A czár a csapatoknál. A czár körutat tesz a trónörökössel a nagyobb...
Dümov Oszip - A Vlasz gyerek Dümov Oszip - A Vlasz gyerek
Oszip Dümov a nagy orosz klasszikusok után következett írónemzedéknek...
Cellofán, alkálicellulóze Cellofán, alkálicellulóze
A cellofán egyik legértékesebb tulajdonsága az átlátszóság. A...
Gyilkos gépmunkás Gyilkos gépmunkás
Ifj. Vájó András huszonnégyéves gépmunkás egy gyárban dolgozott...
Új amerikai középtávfutó nagyságok Új amerikai középtávfutó nagyságok
Mindenkinek élénk emlékezetében van még az 1912-ben Stockholmban...
A Himalája megmászása
Az angol lapok részletes tudósításokat közölnek annak a nagyszabásu...
Fonográf Abesszíniában Fonográf Abesszíniában
Kedves jelenetet ábrázol ez a képünk. Egy angol utazó fonográfot vitt...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98