Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1941 | Június

Örökké friss gyümölcsök

A HÁBORÚS ÉLELMISZERELLÁTÁS EGYIK NAGY GONDJA: A FRISS GYÜMÖLCS

Mire ezek a sorok megjelennek, már benne leszünk a friss gyümölcs-idényben. Cseresznyét és a tavasz meg a koranyár többi mosolygós ajándékát kínálgatják majd a piacok, a kereskedések (bár lehetséges, hogy a barátságtalan időjárás miatt, vontatottan indul majd a „szezon”). Az előrelátó gazda azonban éppen ilyenkor gondol a jövőre, akkorra, amikor majd híjával lesz a friss gyümölcsnek. És kétszeresen gondol erre, ma, háborús időben.

Miért? Mert a közhely szerint a gyümölcs „élet, erő, egészség”. Ennek a cégérízű állításnak azonban igaz a magva. A gyümölcs bő forrása a vitaminoknak, amelyek a szervezetnek ellenállóerőt és védekezőképességet nyujtanak betegségek, fáradtság ellen. Mintha a nyári gyümölcs csak azért volna, hogy véle az ember felraktározza magába a nyári nap aranyló fényét és erejét a sötét, borús őszi és téli hónapokra.

Háborús időben kétszeres gond, hogy a lakosság kielégítően táplálkozzék és egész esztendőn át megőrizze egészségét és munkaerejét. Viszont a háborús gazdasági viszonyok megnehezítik a gyümölcsellátást. Megnehezítik nyáron is és méginkább télen, amikor gyéren akad gyümölcs. Amikor pedig leginkább szorulnánk egészséget őrző vitaminokra.

Mit tesznek ilyenkor az előrelátó közellátási hatóságok és a magánvállalatok? Raktározzák a gyümölcsöt. Ez történik nálunk, de szerte az egész háborús Európában is. Leghatalmasabb és legszervezettebb arányokban talán a Német birodalomban.

Gyümölcsöt raktározni azonban meglehetősen kényes feladat. Alig ismerünk kényesebb, bomlékonyabb élelmiszert a friss gyümölcsnél. Ne felejtsük el, hogy még a termőhelyéről leszakított gyümölcs is él. Él, mint a virág, sőt lélegzik és meleget termel. Érzékeny műszerrel (villanyhőmérővel) mérhetjük is minden egyes gyümölcsszem melegtermelését. Ebből azután következtethetünk, vajjon rendben folyik-e a gyümölcs élete, nem lépett-e fel benne zavar, nem romlott-e meg.

A megromlás főként azért következhetik be könnyen, mert a gyümölcs anyagában sok a nedvesség, meg a cukor. Ez eszményi táplálótalaj különböző bomlást okozó csírák, élesztőgombák és penészek számára. Azok azután egy-kettőre megtelepednek a gyümölcsben s ha kedvező a hőmérséklet, megkezdik romboló munkájukat. Vannak azonkívül a gyümölcsben bizonyos erjesztőanyagok, amelyek szintén bomlasztóan működnek s mindennek eredményeképpen a felraktározott gyümölcsnemű egykettőre elpusztul.

Szerencsére ma már nem vagyunk teljesen védtelenek a gyümölcsromlással szemben. Többféleképpen is meggátolhatjuk a bomlasztó csírák működését A leggyakoribb eljárás: a nagy hideg, amely a csírák élettevékenységét megbénítja. Ezért tárolják a gyümölcsöt, de más, bomlékony élelmiszert is, nagy hűtőházakban, ahol még a legforróbb kánikulában is dermesztő, sarkvidéki hideg uralkodik.

A németek a hideg hatását legutóbb különleges módon, az úgynevezett gyorsfagyasztást módszerrel, lényegesen fokozták. Ez abból áll, hogy az árut, különleges vegyi anyaggal igen gyorsan lehűtik s aztán állandóan alacsony, akár fagypont alatti 30-40 fokos hőmérsékleten tartják. Az eljárás olyan tökéletes, hogy még a legérzékenyebb gyümölcsfajták, mint a szamóca, vagy az eper is bámulatosan hosszú ideig tartható el vele, a legcsekélyebb romlás nélkül.

De alkalmas a módszer másfajta élelmiszer - főzelék, hús - eltartására is. Vannak gyümölcsfajták, melyeket ilyen módon akár évekig is el lehet tenni a hűtőházban anélkül, hogy értékükből veszítenének. Ha felengedik őket, ugyanolyan frissek és zamatosak, mintha akkor szedték volna a fáról. Vitamintartalmuk pedig úgyszólván érintetlen. Ebben rejlik az új fagyasztómódszer nagy előnye minden más eddigi hűtőeljárással szemben.

Németország roppant kiterjedésű hűtőházakban évekre elegendő gyümölcs- és főzelék mennyiséget raktároz fel ilyen módon a lakosság számára. Minden hűtőtelepen természetesen a tudósok egész serege őrködik a tárolt áru minőségén. Időnként mintát vesznek a felhalmozott gyümölcsből, főzelékből és a képen látható módon, villanyhőmérővel ellenőrzik, vajjon egészséges-e. Amíg csontkeménnyé fagyva hever a hűtőkamrában, addig természetesen „tetszhalott” állapotban van, lélegzése, hőtermelése nincs. De ha óvatosan felengedik s aztán rendes hőfokú helyiségbe kerül, életműködése ismét megindul.

Lélegzeni kezd újra s ennek következtében felmelegszik. A villanyhőmérő azután megmondja, egészséges mértékű-e a gyümölcs lélegzése. Mert ha csak a legkisebb puszta érzékekkel még észrevehetetlen mérvű bomlás lépett is fel benne, a lélegzésben már zavar áll be s a hőmérő nem az előírt hőfokot mutatja. Ez pedig annyit jelent, hogy a gyümölcsöt el kell dobni! Még akkor is, ha szemre még egészséges. Mert a pusztulás csírái már gyökeret vertek benne.

A gyorsfagyasztással kezelt gyümölcsök között azonban alig fordulnak elő romlott példányok. Valósággal „örökké” friss gyümölcsök ezek és az esztendő minden szakában rendelkezésére állnak a lakosságnak. Az ipar és tudomány, a mintaszerű szervezéssel párosulva, így akadályozta meg, hogy a háború komoly zavarokat okozzon a közellátásban s azon keresztül a nemzet küzdőerejében...

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Mulay Jussef, a marokkói szultán két hétig dáridózott kiséretével Mulay Jussef, a marokkói szultán két hétig dáridózott...
Mulay Jussef őfelségét, a marokkói szultánt, Franciaország ugy...
Meghuzták a vonat vészfékjét, majd a kalauzt a vizesárokba dobták Meghuzták a vonat vészfékjét, majd a kalauzt a vizesárokba...
Ez év február 19-én gyári munkások több főből álló csoportja a...
Ballada az óráról Ballada az óráról
Megint egy jubileum. Ezúttal a zsebóráról van szó, amelyet - így...
Képek az orosz-japán háborúból Képek az orosz-japán háborúból
Mindjárt a háború kezdetén nagy veszteséget szenvedtek az oroszok a...
Nász a német császári házban Nász a német császári házban
Egyik legutóbbi számunkban már megírtuk, hogy Vilmos Ágost porosz...
Marc kapitány Pesten maradt és napi négy milliót fizet rá barátságára Marc kapitány Pesten maradt és napi négy milliót fizet rá...
A Royal Orfeum multhónapi műsorának főattrakcója a nagyszerü Marc...
Európa gyorskorcsolyázó bajnoksága Európa gyorskorcsolyázó bajnoksága
3. és 4-én folyt le a Csorbai tó jegén. A magyar versenyzők közül...
Az Urikány-zsilvölgyi kőszénbánya jobb évet zárt Az Urikány-zsilvölgyi kőszénbánya jobb évet zárt
Az Urikány-zsilvölgyi magyar kőszénbánya rt. junius 26-án megtartott...
Az ütemmérő Az ütemmérő
Az ütemmérő, vagy metronom, mint tudjuk, az a szerkezet, amelynek...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98