Berlin, május 4.
(Német Távirati iroda.) A Dienstaus Deutschland cimű laptudósitó ,,El kell-e menekülnie Angliának Egyiptomból?" cimmel a következő áttekintést nyujtja a katonai helyzetről: A német délkeleti hadjárat csak részakció volt a földközitengeri kérdés gyökeres megoldásának keretében. A Földközi-tenger kérdésének megoldása viszont  csak egyik része az Anglia ellen irányuló nagy német hadászati müveletnek. Elérkezett az ideje, hogy e hadjárat stratégiáját az egészséges emberi józan ész szempontjai alapján  feltüntessék. Két lehetőség van a brit világbirodalomnak oly módon való térdre kényszeritésére, hogy a háboru véget érjen:
1. A brit sziget megszállása.

2. A brit világbirodalom életvonalainak átmetszése.

A világon csak egyetlenegy ember van, aki tudja, hogy lesz-e invázió s ha igen, mikor: ez a német Führer nagy titka.

Ami a második lehetőséget illeti, bizonyos az, hogy a német hadvezetés már közepén van az életvonalak átvágásának.

A balkáni hadjárat eredményei:
1. A német csapatok légvonalban 1300 kilométerrel kerültek közelebb az egyiptomi partokhoz.

2. Az északafrikai diadalmas német előretörés következtében Alexandria távolsága El Agheilától Sollumig légvonalban 600 kilóméterrel megrövidült.

3. A diadalmas balkáni hadjárat következtében a németeknek lehetővé vált, hogy Dél- Peloponnézából Derna felé záróvonalat toljanak előre. Ily módon Alexandria, a britek földközitengeri főkikötője, minden oldalról veszélyeztetve van.

Churchillnek már csak egy kivezető utja van: Kyrenaika visszafoglalása.