Dtum
Login with Facebookk
1942 | December

Külföldi filmek

A külföldi filmek közül kettővel érdemes foglalkozni.
Az Eltévedt emberek című francia film (Moguy rendezése) akkor is érdekes és szakszempontból tanulságos lenne, ha nem Pierre Blanchar játszanék benne. De a film maga értékes: levegős, érdekes cselekményű, s ahol táji és néptörzsi jellegzetességére törekszik, ott is tartózkodó. Egyáltalán: a francia filmművészet nem is tesz egyebet, mint a századeleji francia irodalmi naturalizmust alkalmazza vászonra. Gondosan megválogatja alakjait, nem ismer sztárrendszert, nem erőszakolja rá sem a közönségre a siker bűvöletét, sem a színészekre a nekik idegen szerepet.



A határszéli csempész-kocsmáros alakítója Jaques Dumesnil, például tudtommal most először került hozzánk, mégis elfogadjuk őt kitűnő színésznek, mert erre a szerepre csakugyan elsőrendű. Ahogy nehézkesen, bőrkabátosan és makacsul néz és nagyokat lépked a filmben minden túlzó naturalizmus nélkül, teljesen illúziókeltő, pedig a franciáknak csak szabvány és természetes szabály ez a játék, más nem is lehet.



No és legalább mi méltassuk - mások, nem tudni, miért, még nevét sem említették meg - , Ginette Leclercnek, ennek a remek színésznőnek a játékát a csempészkocsmáros szeretőjének szerepében. Kiábrándult, keserű mosolya, érdes modora, melyet csak elfásultsága alján meglapuló, éber nőiessége enyhít, oly természetes, és annyira nem színészi munka, mintha mindig ebben a kocsmában élt volna. Csak nézzük meg, hogyan tölt bort, hogy mossa a poharakat! Ezt bizonyára nem helyszíni tanulmányokkal sajátította el, de jó volna, ha színésznőink legalább őt néznék meg és ne gondolnák, hogy eféle kis nőt a kisujjukból kiráznak.



Blanchette Brunoy a kis ijedtarcú feleség szerepében megint csak teljes figura, alkatában, riadt nézésében, bögyös kis felgerjedéseiben és duzzadt gyerekszája duzzogásaiban. És azért is értékes a film, mert nincs benne tendencia; természetes. - a mese bonyolításában nem a megfeszülő idegek várható reakcióját kívánja ügyesen kikényszeríteni, hanem ellenkezőleg: a kezdeti helyzet még rejtett lélektani motívumait oly természetesen kibonyolítani, hogy a néző megnyugszik, bármily tragikus fordulat is következik sorra.



Látszik, hogy regényből készült a film (a regény írója Maxence - és nem Maxeuse! - van der Meersch), de ugyanakkor az is látszik, hogy a francia forgatókönyv, író és rendező, önálló törvényekkel és eszközökkel él. Szerepel a filmben egy kakasviadal. Figyeljük csak meg: hogy kapcsolja össze a rendező a kakasviadal fordulatait és a két férfi viaskodásának egyes mozzanatait olyan szimultán módon, melyre csak a film képes, semmi más. És az egész még sincs az orrod alá dugva, mint valami egetverő trouvaille.


A kakasviadalt a kocsmáros kakasa nyeri meg, ugyanakkor az elpuhultnak látszó városi mérnök leteríti a kocsmárost, de talán nem is a mérnök, hanem az igazság, mely oly erőssé teszi. Nézzük meg végül: mily természetesen mozognak-beszélnek az egész filmben! (A mi színészeinknek van egy javíthatatlan szokásuk; játszanak, megjátszanak valamit, ami mindig más, mint ők, tehát csikorog-nyikorog. És erre az alakításra a színész maga is úgy néz, mint valami idegenre, nem tud vele azonosulni. Talán, ha volna is élményanyaga a színésznek, nincs hol felhasználnia, hiszen a közönség-siker szigorúan a ponyva-ízléshez ragaszkodik. A szövegíró pedig a közönséghez és viszont.


Próbáljuk csak megfigyelni filmjeink szövegét: ilyen kifejezéseket csak a századeleji érzelmes regényekben lehetett olvasni! „Nem tudok maga nélkül élni!” - szavalja például többször is Nagy István a Halálos csók révületében.) Ez a francia film nem magyaráz semmit, csak a cselekményt kíséri a szöveggel. Azt mondják benne: Jó napot!, Jó estét! – ilyesmit, ami igazán nem fontos, de ne is legyen fontos, mert a film, nem beszél, hanem ábrázol. Legjobb példa, erre a Mire megvirrad című francia film, melyben legfeljebb ötven mondat, ha elhangzik és valóban a legfilmszerűbb dráma, amit valaha láttam.

Testvérnépünk, a finnek művészetét eddig két filmnek kellett volna nálunk bemutatnia. Az első, a Hulló bilincsek, döbbenetesen rossz propaganda-film volt, a másik, a most is „kizárólag felnőtteknek” műsoron tartott film, az Egy csók az élet, ugyancsak rossz. Egyetlen előnye, hogy sok finom tájkép is van benne. Az első kép is nagyon sikerült: kb. öt percen át látni egy sáros taligakereket, melyen Silja apját viszik a temetőbe. Ez a mikrokozmikus fényképezés az orosz reálista filmrendezés hatása, svéd közvetítéssel. Van még néhány szép, ismétlem, természeti kép. De a film egészében rendkívül vontatott, néhol már-már nevetséges is. Szegény Nobel-díjas Sillanpää! Mit gondolhat regényéről az a néző, aki csak filmen látja ezt a finom, poétikus történetet? Egyébként a filmnek nem kell követnie a regényt. Csak használja fel filmszerű elemeit!



Az még talán nem volna olyan nagy baj, hogy a regénybeli Silja lelki verőfénye elsikkad a filmen, és nem tudjuk meg, mi is volt hát e kedves parasztlány nagy titka. Azonban, hogy különösen a film végén egy közönséges cselédlány-csábítássá zsugorodik össze a tragédia, ez elég lehet egy unhappy end-nek, de sem a regényhez nem méltó, sem pedig a film szép táji keretében nem illik. S mind ennek helyibe: a finn film svédül beszél, amit nem igen vesz észre senki, legalább is erről nem olvastam sehol az ünneplő kritikákban, ellenben a laikus közönség helyeslően bólint, ha germán töveket fedez fel a darabos svéd nyelvben, közben elfeledve, hogy a magyarhoz kéne hasonlítania!


Nyugodt lelkiismerettel mondtuk meg e filmről, hegy rossz, mert szakavatott kézzel választották ki a csakugyan rosszat, annyi jó finn film közül. S hogy ne a levegőbe beszéljek, mindjárt ide is írom néhány jó finn film címét. Egyet kivéve valamennyi a csodálatos finn tájak költészete, melyek Sillanpäänél is nagyobb szerző írt valaha: a természet! 1. Michen tie (Egy férfi útja, szerény fordításban; mire majd itt bemutatják, bizonyára Vágyak vására lesz belőle! Egyébként ez is egy Sillanpää-regény filmváltozata) 2. Kuin uni ja varjo (Mint álom és árnyák.



Eino Railo -regény), 3. Vai-moke (A nő-pótlék). 4; Kulkurin valssi (Csavargó-keringő), 5. Juurakon Hulda (Vuolijoki-regénye) és 6. az Urho Karhumäki „Yli rajan” (Túl a határon) című regényéből készült karjalai tárgyú film; melyet a legutóbbi velencei film-kiállításon is kitüntettek. Ha ezek bármelyikét meghozatják filmeseink, akkor szívesen szólunk a finn filmművészetről is. Addig csak nézzék tovább a 16 éven felüliek ezt a filmet, s aki ki akarja magát engesztelni a látottakért, olvassa el a regényt.

Képes Géza

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A Nemzeti Sport Club mátyásföldi uszóversenye A Nemzeti Sport Club mátyásföldi uszóversenye
Második versenyét rendezte mult vasárnap az NSC, a melytől nem...
Németh és Szabó küzdelme a tízezres rekordért Németh és Szabó küzdelme a tízezres rekordért
Kissé hűvös, őszies időben, de a hosszú távfutásra kiválóan alkalmas...
Csendőrök és csángók harcza Csendőrök és csángók harcza
A Csíkmegyei Gyímesközéplakon véres összeütközés történt csángó...
A Déli vasut fejlesztései a magyar hálózatnál A Déli vasut fejlesztései a magyar hálózatnál
Lépésfalva-Somfalva állomáson a felvételi épületre második emelet,...
Muzeum Sümegen Muzeum Sümegen
Sümegen Darnay Kálmán már régen gyüjti a régiségeket, történelmi és...
Booth Vilmos tábornok Booth Vilmos tábornok
Nyolczvanhárom éves korában meghalt az „Üdv...
Brünning és Curtius elutaztak Chequersből Brünning és Curtius elutaztak Chequersből
Vasárnap véget ért Brüning kancellár és Curtius külügyminiszter...
A Temps vasárnapi vezércikke A Temps vasárnapi vezércikke
A német kancellár tegnapelőtti beszédében kapcsolatban a vasárnap...
A Poliklinika A Poliklinika
A mult héten tették le a Poliklinika új ambulatoriumának alapkövét, s...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98