A háborús gazdálkodás, a modern európai pénz- és értékpolitika a sok egyéb reformintézkedés mellett a tőzsdék reformját is szükségessé tette Európa-szerte.
Igy következett be Magyarországon is az áru- és értéktőzsde reformja, mely közgazdaságunknak ezt az alappillérét is a modern közgazdasági és társadalompolitikai elveknek megfelelően újjáépítette. Az azóta eltelt néhány hónap már kézzelfogható eredményeket is hozott ezen a téren, s ezért munkatársunk fölkérte dr. Weber Tibort, a Magyar Bank és Kereskedelmi RT. igazgatóját, ismertesse röviden olvasóink számára az árfolyamok alakulását az év első felében, valamint a tőzsdei reformok hatásait.

– Az értéktőzsde árfolyamainak alakulása – mondta Weber igazgató – 1942 első felében azt a kiegyensúlyozott képet tükrözi vissza, amit a magyar gazdasági élet legtöbb ágában észleltünk és ami a jelen viszonyok között a jövő egészséges ütemű kialakulása szempontjából csakis biztatónak ítélhető meg. Míg a fixkamatozású papírok (állami kötvények, záloglevelek, kincstárjegyek stb.) az 1941. évvégi árfolyamokkal összehasonlítva 15-20%-os esést mutatnak, addig a részvények általában, – néhány kivételtől eltekintve, – 30-35%-os visszaesést tüntetnek fel.

– Az árfolyamok visszaesésének több oka van. Elsősorban a spekulációs vásárlásokat megszorító kormányintézkedések a tőzsde közönségének egy részét kiszorították a piacról, miáltal ezek az egészségtelen – mert tisztán spekulációs műveletek elmaradtak. Másrészt a spekuláció azáltal is lehetetlenné vált, mert megszűntek az értékpapírlombardok, továbbá a tőzsdei költséget tetemesen felemelték, eladásoknál az értékpapírt másnap délig szállítani kell, vételnél az ellenértéket a harmadik hétköznapon készpénzben be kell fizetni. Az értéktőzsdén jelenleg csakis hites alkuszok és lajstromozott bizományosok tevékenykedhetnek, akiknek kiválasztása a legnagyobb alapossággal történt. Mindez biztosítéka annak, hogy nagyobb – mert spekulatív – kilengések úgyszólván lehetetlenné váltak. Kísérve mindez a stabil aranypengőárfolyamtól, ma már az értékpapírüzlet fejlődése határozottan egészséges irányzatot mutat, ami pedig magától értetődően – átmenetileg – a forgalom lényeges csökkenésével is járt. Az árfolyamok jelenleg lényegtelen hullámzások vonalán – stabil irányzatúak és határozott megnyugvás észlelhető.

– A legközelebbi jövőt illetőleg remélhető, hogy a termés betakarításával nagyobb tőkék szabadulnak majd fel, melyek egyrésze valószínűleg egészséges tőzsdén, egészségesen megalapozott értékekben keres elhelyezést. Itt elsősorban az állampapírokban való kereslet jut majd kifejezésre, ami a nemzet jövőjébe vetett abszolut bizalom és a jó, a biztos kamatozás következménye.

– Általában véve a részvények a mai, mondhatnók stabilizált árfolyamok mellett 3%-ot jövedelmeznek. A vezető vállalatok már ezidén is fizethettek volna magasabb osztalékot is, ha az időközben megjelent kormányintézkedés ezt a lehetőséget a vállalatok belső erejének fokozása okából nem befolyásolta volna. Igy, miután a vállalatok multévi kitűnő üzleteredménye magasabb osztalék fizetését mégsem tette lehetővé, mégis a tartalékok tetemes emelkedése folytán a részvények belértéke megfelelően emelkedett. Egyébként iparvállalatok – fejezte be nyilatkozatát Weber Tibor – mint az 1941. évben, az idén is teljes kapacitással dolgoznak és foglalkoztatásuk is olyan, hogy üzemcsökkentésre belátható időn belül aligha lehet gondolni.