Az uj francia csodajelszó:

Machons! … Machons!
Mikróba- pecsenyével, fűrészes- sülttel és más hasonló jókkal akarják táplálni a feltalálók a sinylődő Franciaországot
Vichy, január 10.

Az értelmezési helyzet már eddig sem volt valami vigasztaló Franciaországban. Néhány héttel ezelőtt Niessel tábornok, az egyik legismertebb katonai szakíró, összehasonlító táblázatot közölt az európai élelmiszeradagolásról s bebizonyitotta, hogy Franciaország a nációk nagyságát illetőleg egészen hátul kullog.

A legfontosabb anyagokból például a német adag duplája, sőt a nehéz testi munkát végző polgárokat illetően háromszoros a franciának.

A gyönge táplálkozás természetesen sulyosan visszahatott az ország egészségügyi helyzetére s a csecsemők meg aggastyánok (vagyis az ellenállásra legkevésbé képes rétegek) halálozási arányszáma jelentősen felugrott. Az oly korlátlan tekintélyü Adademie de Médecine röviddel ezelőtt memorandumot intézett a kormányhoz s ebben azt kérte, hogy mindenkinek, akinek a sulya kevesebb kilogrammra esett, mint ahány centiméterrel magasabb egy méternél, sürgősen emeljék fel a fejadagját, mert különben a rohamos soványodás és az ennek következtében előálló elerőtlenedés szabad utat nyit a járványoknak s elsősorban a tüdővésznek.

Ennek a memorandumnak a teljesitéséről most, az afrikai események után, természetesen szó sem lehet többé, mert a tengerentuli gyarmatok óriási élelmiszerhozadéka kiesik francia ellátásból és igy a helyzet - ahogyan a közellátási minisztérium közleménye mondja- több téren tragikusan rosszabbodni fog.

Az afrikai kolóniák körülbelül évi 6-8 millió tonna élelmiszerrel segitették Franciaországot. A mult évben például egyedül Algéria a következő mennyiségeket bocsájtotta rendelkezésre:
Gabona… 1. 000. 000 mázsa
Déli gyümölcs 700. 000 mázsa
Friss főzelék 136. 000 mázsa
Száraz főzelék 160. 000 mázsa
Burgonya 260. 000 mázsa
Szárított gyümölcs 130. 000 mázsa
Halfélék 170. 000 mázsa
Gyapju 30. 000 mázsa
Bőr 30. 000 mázsa
Vágó állat élve 50. 000 darab
Dohány 100. 000 darab
Bor 5. 830. 000 hektó
Ismételjük, hogy az egyedül Algéria hozadéka volt. Ehhez járultak még a tunéziai és marokkói szállitmányok, valamint Egyenlitő – Afrika küldeményei. A francia zsírszükségletet döntő mennyiségben ez az utóbbi terület fedezte.
A francia helyzet tehát a legsilányabb. De a szomoru szituációban akad azért humor is. Igy például a másik neves francia orvosterület, az Association Médiacaie a minap foglalkozott az adagolás problémájával s végül a következő határozatban állapodott meg:
- Az élelmiszermegszorítások, …. A halálozási arányszámot növelték, javitották a közegészségügyi helyzetet!
Az Associativa szerint tehát a sok halálozás a közegészségügyi helyzet kitünőségét igazolja. Ezt azután értse meg az, aki tudja…
Elképzelhető, hogy az asszonyok
Mennyi gonddal küzdenek az adott körülmények között. Az egyik francia napilap összeállitotta a francia feleségek mai „menetrendjét”. Ime, a sokatmondó órarend:
Reggel fél 8 – kor: Kenyérvásárlás a péknél. Kétszersült csak 11- kor lesz.
Reggel 9 órakor: Husos nap. De a mészáros közli, hogy csak a hét végén lesz hus.
Fél 10 órakor. A sajtosnál, aki tudatja, hogy csak délután 65 kor kap árut.
10 órakor. A hentesnél. Hányas sorszám van? Harminckettes? Akkor csak délután négykor kerül sorra.
Fél 11 órakor. A fűszeresnél. Csak délután 5- kor lesz főzelék.
11- kor: Vissza a pékhez. Mire sorra kerülök, a kétszersült már elfogyott.
Délután 4 órakor: A hentes egy kis darab kolbászt ad.
5 órakor. A sajtos közli, hogy a sajt korán érkezett s már elkapkodták.
Tehát a háziasszony 5-6 órás szaladgálás és várakozással egy kenyeret egy darabka kolbászt és egy salátát szerzett.

A közeljövőben sok élelmiszer, ami eddig Afrikából jött, teljesen el fog tűnni. Igy az ételolaj, ami a francia konyhán oly döntő szerepet játszott, valamint a tea, a rizs, a füge, a narancs, a datolya, a banán, a fűszerfélék s ezer már dolog. Az értelmiségi osztályoknak azonban jellegzetesen csak a kávé fáj. Különösen az íróknak, a költőknek és általában a művészeknek. A kávéfogyasztásnak sehol sem voltak olyan fanatikus hívei, mint Franciaországban. Napoleon életrajzirói feljegyzik, hogy a császárnak Szent Ilona szigetén (ahol szintén nagyon rossz és kevés volt a koszt) egyedül a kávé hiányzott. Ugyanigy most az „intellektuellek”- nek is.

A francia írók szenvedélyes nyilatkozatokat adtak egy párizsi napilapnak arról, hogy a kávé hiányának következtében a szellemi termelés egészen alá fog zuhanni, mert az írók kávé nélkül csak korlátolt mennyiségű ás minőségü munkára lesznek képesek. Golette, a neves irónő például bejelenti, hogy eddig csak havi 5 napot dolgozott, ameddig a kávésadagjából futotta. Ezután pedig talán egyáltalán nem fog dolgozni. Ugyanilyen értelemben nyilatkozik Sacha Guitry is, aki közli, hogy darabjainak szereplői szellemességüket a feketéből merítették.

A nagy inségben természetesen próféták támadnak, akik fantasztikus utakon próbálják Franciaországoz gondjaitól megszabaditani.

Vannak akik a pasteuri eljárás alapján mikróbákat akarnak tenyészteni… pecsenyesütési célokra. Mások a fűrészport vélik gombákkal éleszthetőnek és megsühetőnek.

A legdivatosabb álom azonban a máchons… máschons:… Rágjunk … rágjunk: Persze arról van szó, hogy Felchter elméletének megfelelőleg lassan rágjunk. Egészen lassan, órákon át. Mert ezesetben az élelem tápértéke duplán – triplán érvényesül.
Tehát rágcsálni, rágcsálni. Ha ugyan lesz mit…
H. G.