A rádium felfedezése 3.rész
1898 április 12-én az Akadémia ülésén felolvasták Madame Curie értekezését, amelyben bejelenti, hogy a szurokércásványokban új, erős rádioaktív elem rejtőzik. Pierre Curiet, a férjet, aki addig csupán tanácsaival segítette a feleségét, annyira meghökkentette ez a felfedezés, hogy abbahagyta a kristályok tanulmányozását és minden idejét Mária kísérleteinek szentelte.
Lassan, nagy türelemmel cserkészik magukat előre, az új terület felé. Elemeire bontják a szurokércet és az így nyert részek rádioaktivitását gondosan lemérik. A „siket” részeket kiküszöbölik; csak azokkal foglalkoznak, amelyek sugároznak. A vadászat egyre szűkebb körre szorul; már csak két rész rádioaktív, ez tehát két új elem – állapítják meg boldogan. Az egyiket Mária hazájának emlékere „polonium”-nak, a másikat „rádium”-nak nevezik el.
Négy keserves év kellett, hogy a rejtekben tudott és a nyomokból biztosan megállapított két új elemet kihozzák búvóhelyükről a napvilágra. Ismét jelentkeznek az akadályok! Tömérdek szurokérc kellene. A joachimsthali bányákban bőviben van a kívánt anyag, de hol a pénz érte? Ezt a problémát is megoldja - a takarékos háziasszony. Madame Curie kimódolója, hogy az uránium kivonása a szurokércből nem érinti az ő két új elemét, azok ott vannak az értéktelen üledékben is. Abban az anyagban, amelyet a bánya eldob. A bécsi Természettudományi Akadémia közbenjárása folytán a bánya igazgatósága tíz tonna üledéket küld nekik ingyen.
A házaspár egy hangárban rendezkedik be kutatásra. Nem ideális laboratórium, de nincs jobb. Nyáron forró, télen hideg, tetején beesik az eső, mindegy: az a fontos, hogy van. A munkát kettéválasztják, Pierre a rádium tulajdonságait kutatja, Mária a tiszta rádiumot próbálja előállítani. A lelket asszony úgy dolgozik, mint egy napszámosnő; hatalmas mozsarakban zúzza, nagy üstökben főzi az anyagot. A hangár gyalulatlan asztalán egyra több tömény-főzet vár feldolgozásra.
A kikristályosítási eljárás
A mellkétermékek eltávolítása után visszamarad a tiszta rádium-báriumklorid, amelyet üvegtálakba öntenek és lassú párologtatással kikristályosítanak. Ezekben a kristályokban már olyan erős a rádiumhatás, hogy munkálásuk nagy óvatosságot igényel.
Végre 1902-ben Curiené győzedelmeskedik az idegőrlő harcban és foglyul ejti a tiszta rádiumot, igaz, hogy csak egytized grammnyi mennyiségben. Szívdobogva méri meg az atomsúlyát: a mérleg 225-öt mutat.
Most már hozzá lehet kezdeni a rádium ipari előállításához
Az első grammot nyolc tonna szurokból nyerték Curiené irányítása mellett. Ettől az első grammtól sohasem vált meg a nagyszerű asszony, aki világraszóló felfedezéséért csak a Nobel-díjat fogadta el. Férjével együtt visszautasított minden kitüntetést és maguktól száz és száz, vagyont érő, ajánlatot. Az embertségért dolgoztak és mint szegény emberek haltak meg....
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!