Dtum
Login with Facebookk
1943 | Június

Kiállítások

Farkas István néhány évvel ezelőtt a következőképp jellemezte művészetét; „Festőeljárásom fordítottja az eddigieknek, a naturalizmusnak, impresszionizmusnak. Ott a motívum volt a kiindulási pont és azt igyekeztek festős elemekkel festeni. Nálam az elindulás a tisztán festős elemek, szín, vonal, ritmus, tömegharmonizálásával inkarnálódik aztán egy fának, hegynek, alaknak vonalába, színébe, szóval a leíró részbe.”


Ha a nem teljesen világos fogalmazástól eltekintünk, az állítás lényege nyilvánvaló. Farkas azt hangsúlyozta, hogy szembefordult a naturalizmussal és belső elképzeléseihez keres valamilyen tárgyat, amelybe azokat beléöltözteti. Ezt a programmot Farkas a legutóbbi esztendőkben lírai színezetű, látományszerű kompoziciókon következetesen hozta kifejezésre.


Párisban élt hosszú ideig a legújabbkori francia festészet atmoszférája erősen hatott reá, egyéni hatásokat azonban nem vett fel. De a mai francia festészet idegessége, finom szentimentalitása ott rezeg az ő művészetében is. Ábrázolásmódja különben sokban párhuzamosan haladt a mi víziós festészetünk kialakulásával. Víziós festő ő is, de testetlenebbül és kevésbé érzékien az, líraisága nem vérmesen aktív, hanem kommutatív módon álmatag, nem forróvérű, hanem inkább hűvösen finom és visszaemlékező. Sokhelyütt szinte betegesen érzékeny: neuraszónikus.

 

Kevéssé megfogható s ha elemeire szeretnők bontani, a kibogozott szálak legtöbbje tudatalatti meghökkenések, szenvedések világához vezetne. Csak éppen egy elemet nem lehet műveiben találni: szoros konstrukciót. Lehet ugyan, sőt nagyon is valószínű, hogy festményei meggondoltam, kiszámítva készülnek, de felépítésük vonalban, színben egyaránt laza.


A Tamás-galériában rendezett mostani kiállításon néhány régi festménye mellett újabb, még nem látott művek arról tanuskodtak, hogy Farkas kitűzött programmjához ma is ragaszkodik, ezek a festmények még elvonatkoztatottabbak az eddig látottaknál. Fejlődést árulnak el különben is, tónusegységek zártabb, mint az eddigieké. Technikájuk ugyanaz: a sejtelmes befejezetlenségnek vázlatosan tétova ecsetvonások és színfoltok felelnek meg.

Szobotka Imre kiállítása a Műbarátban végleg leleplezte a halkszavú lírikust, aki valamikor a kubizmus páncélját öntötte magára és büszkén hetvenkedett.
Vajjon mit köszönhet ennek az álöltözetnek, azt ma már nem könnyű megállítani. Vannak, akik ennek tulajdonítják mai sikereit is, sőt ebben látják legfőbb érdemét. Azt hiszem, egyéb haszna nem igen volt belőle, csak az, hogy egy lelkes baráti tábor állott melléje, mely bőkezűen dicsérte és kitartásra biztatta.

 

Közben ez a tábor fogyatkozni kezdett, az egykori forradalmárok egymásután tagadták meg a kúpok, művészetét. Az is kiderült, hogy Cézanne valóban kitűnő festő volt és nem fogyatékosságaiban rejlik nagy jelentősége. Szobotka észrevette e változást és megpróbált aképpen festeni, ahogyan a szíve mélyén érez: halk és finom lírával, kúpok és köbök nélkül.


És íme, egyszerre őszintén átélt művek kerültek elő ecsetje alól, a zöld természet világos, áttetsző színekkel ünnepelt szépsége. Néha-néha még nekirugaszkodott vonalvezetése és visszakanyarodott a törések világába, de ez csak emelte tiszta, őszinte, közvetlen érzéssel festett művei értékét. A Műbarátban most látott kiállítása gyöngéd, finom, halkszavú lírikust állít elénk, aki szeretettel gyönyörködik a világban és ezt a gyönyörködést belénk is át tudja oltani.


Eősze András, a szobrász, aki Szobotkával együtt állított ki, szintén nem a nagy nekilendülésnek, nem a szenvedélyek művésze. Halk érzelmesség hatja át szobrait. Tóth Árpád szenvedő és bocsánatkérő mosolyának mintázására aligha lehetett volna hivatottabban találni. Fra Angelico angyalisága bizonyára közelebb esik hozzá, mint Savonarola parocizmusa. Alázatos és esdeklő művészet ez, melynek játéka legsikerültebben kis mértékben játszódik le. Jól jellemző arcképmintázó tehetségéről néhány női feje tanuskodik.


A felvidéki festők második bemutatkozása a Nemzeti Szalon helyiségeiben elsősorban is azt a kérdést keltette a látogatóban, hogy van-e valami különálló jelleg felvidéki festészetünkben, aminthogy kétségtelen különbségek vannak például a dunántúli és a felvidéki magyar között. Más kapcsot azonban, mint azt, hogy még ma is inkább ez elszakadás alatt felvett idegen hatásokat, mint Budapestet mutatják, aligha lehet közöttük felismerni. Hogy témákban inkább falusiak és hogy közelebb állanak a föld népéhez, ez inkább tárgyi, mint formai különbség, ami különben is érthető, mert falusi, vagy kisvárosi emberek.


Egyénileg a legérdekesebb közöttük: Jaszusch Antal, aki újabban nem abban az expesszív naturalista irányban fejlődik, amelyet eddigi pályája után vártunk. Valami nem éppen kellemes dekoratív stilizálás jelentkezik nála. Érdekes és egyénien sajátos hangot üt meg a vörössel árnyékoló Pleidell János, míg Collinászy György, Farkad András, Jacoby Gyula, Löffler Béla és a többiek is a lehiggadt expresszió stílusában dolgoznak. Különálló szerepe van Harmos Károlynak, akinek fantasztikus grafikája egy nyugtalan lélek vergődő irodalmi vágyait és jelképességét foglalja képzőművészeti formák közé.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Versek - Szabolcska Mihály - Ady Endre Versek - Szabolcska Mihály - Ady Endre
Én kis kicsi fáim, Csak növekedjetek ti, Csak lombosodjatok. A...
Az erdélyi GyOSz Az erdélyi GyOSz
Az erdélyi GyOSz a minap tartott közgyűlésén számolt be eddigi...
VI.-ik magyar hadikölcsön VI.-ik magyar hadikölcsön
Folyó hó 12-én kezdődött meg a VI. magyar hadikölcsönnek nyilvános...
Itt az új gyümölcslekvár Itt az új gyümölcslekvár
Megjelent a budapesti kirakatokban a gyümölcslekvár. Üvegjei már ott...
Pangalosz és barátai Athénben revolverrel belelőttek a tömegbe Pangalosz és barátai Athénben revolverrel belelőttek a tömegbe
Athéni táviratok szerint a vasárnapi választásokat megelőzően...
Kánaán a pusztaság helyén Kánaán a pusztaság helyén
„Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, tikkadt szöcskenyájak...
Pulitzer József, újságíró iskolája
Pulitzer József, ki nem régen egy amerikai ujságiró iskola...
Rippl-Rónai József otthon Rippl-Rónai József otthon
Búzaföldek és kaszálók között kanyarog az út a kaposvári állomástól a...
Széll Kálmán nyilatkozata az osztrák alkotmányosságról Széll Kálmán nyilatkozata az osztrák alkotmányosságról
Deczember 6-án nyilatkozott Széll Kálmán arról, hogy mi történjék, ha...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98