Dtum
Login with Facebookk
1944 | Április

A legszerényebb fegyver

75 éves a szögesdrót

1868 tavaszán egy Michael Kelly nevű kovácsmester szögekkel ellátott kerítésdrótra kapott szabadalmat. Az egyszerű új találmány két egymásra csavart drótszálból állott, amelyek közül az egyikre bizonyos távolságokban romboid-alakú bádoglapocskákat erősítettek. Kelly még ugyanazon év november 17-én újabb szögesdrótra nyert szabadalmat; ez a drót az előbbitől mindössze abban különbözött, hogy a bádoglemezkéket hegyesre csípett drótszögek helyettesítették. Kelly nem is sejtette, hogy az eredetileg állatok bekerítésére szolgáló találmánya fontos hadieszközként fog még szerepelni.

A szögesdrótot a hadviselésben először a búrok alkalmazták az angolokkal szemben, és pedig abból a célból, hogy védtelen asszonyaikat és gyermekeiket az ellenség nehezebben tudja megközelíteni. Érdekes, hogy szintén a búrháború volt az, ahol a gépfegyvernek döntő szerep jutott. Bár már előzőleg Omdurmannál, Egyiptomban, Lord Kitchener is kipróbálta olyan módon, hogy a Mahdi haláltmegvető bátorsággal előretörő csekélyszámú híveit gépfegyverével egy szálig lekaszáltatta. Ismeretes továbbá, hogy az első világháborúban megjelent páncélosokat (tankokat) abból a célból készítették, hogy azokat egyrészt a gépfegyver elhárító-tüze, másrészt éppen a drótakadályok ellen használják. Az angolok a páncélosokat első alakjukban „gépfegyverrombolóknak” nevezték, a franciák pedig eleinte kizárólag a drótakadályok áttörésére szolgáló fegyverként tekintették.

Hogy a szögesdrót, akadályként való első alkalmazása óta, a hadvezetésben milyen jelentőséget nyert, arra vonatkozólag elegendő azokat a számokat felidéznünk, amelyek az első világháborúban egyedül a német fronton való alkalmazását mennyiségileg kifejezik. Míg 1915 júliusában hetenként 2000 tonna, augusztusában hetenként 3000 tonna, addig 1916 júliusában már 7000 tonna szögesdrótot szállítottak a frontra; a világháború teljes tartama alatt pedig csak a németek által a frontokra szállított szögesdrótmennyiség kereken 600,000 tonnát tett. Ennek az óriási mennyiségű szögesdrótnak ára körülbelül 330 millió márka volt. A mostani háború egyes jelenségeiből szintén következtethetünk arra, hogy a szögesdrót a katonai akadályok építésében még mindig igen nagy szerepet játszik.

Nem érdektelen egyébként ebben az összefüggésben megemlítenünk, hogy maga a drót szintén a háborús szükségletek következtében született meg. Mint dr. von Degrozia kimutatta, a római legionáriusok pikkelypáncélát a mai időszámítás szerinti második században mindinkább az ú. n. gyűrűspáncél váltotta fel, amelyet a rómaiak - a kovácsmesterség terén őket messze fölülmúló - gallok útján ismertek meg. A 6. században már csaknem mindenütt a gyűrűspáncélt használták; természetesen, mivel igen sokba került, csak a nemes és a nagyon gazdag emberek. Nagy Károly megtiltotta, hogy birodalmából ilyen páncélokat kiszállítsanak. Az ilyen „vértezet” után ugyanis mindenfelé nagy volt a kereslet. Metallográfiai kutatások kimutatták, hogy a Karolingok idejéből való páncélok gyűrűcskéit már húzott drótból készítették, míg annakelőtte kovácsolt fémszálak alkalmazására szorítkoztak.

A páncélfonat jósága a meglehetősen vékony drótszálak egyenletességétől függött, vagyis attól, hogyan sikerült a húzóvas segítségével történt előállítása. Az első ilyen húzóvas az ókor végéről maradt ránk; az előállítás módját pedig a vesztfáliai Helmarshausen-kolostorban élt Theopbilus nevű szerzetesnek az 1100-as évekből származó leírása hagyta az utókorra. A húzóvasak acéllapok voltak, amelyekbe a drót vastagságának megfelelő kúpalakú lyukakat fúrták. Az előzőleg hengeralakúra kovácsolt vasdarabnak egyik végét kihegyezték, ezt a végét a lyukon keresztüldugták, majd harapófogóval megfogták és a vasrudat a lyukon továbbhúzták. Az egész eljárást mindig kisebb nyílású húzóvason folytatták mindaddig, amíg a kívánt vastagságot elérték.

Leonardo da Vinci 1500 körül a drót húzására szolgáló gépek tervezeteinek egész sorozatát készítette el, a legkülönbözőbb alakú drótok előállítása céljából, azonban ezeket a gépeket sohasem használták. Az említett drótkészítési eljárást később annyiban tökéletesítették, hogy a húzást vízierővel végezték. Az önműködően nyíló harapófogó a húzólyuk mögött a vasat megfogta és azután az emelőszerkezet elve alapján működő berendezés segítségével tovább húzta.

A dróthúzásra nem minden fajta vas alkalmas. A legelőször erre a célra használt, különösen tiszta vasat „osemund” névvel illették. Ez a vas Svédországból származott, amelyet később a westfáliai Mark-grófágból - a németországi vasiparnak ma is központja - szármázó vasfajta szorított ki. Ennek a helyébe viszont a 18. század végétől kezdve újabb vasfajták kerültek. Egyébként már ebben az időben áttértek arra az előállítási módra, hogy vizikerék forgatótengelye segítségével egyszerre több huzalt készítettek; éspedig úgy, hogy ez első húzóvason keresztüljutott drót közvetlenül a következőn ment keresztül és így tovább, míg végül a kívánt vastagságot elérték, 1748-ban a svéd Rinman azt a tervet vetette fel, hogy drótot hengerelés, illetve nyujtás útján készítsenek.

Ez az eljárás a 19. század folyamán azután a drótkészítés korábbi módozatait teljesen kiszorította és az a számtalan tanulmány, amely drót alkalmazását tette szükségessé - mindenekelőtt a drótkötél és a távíró - körülbelül 1860-tól kezdve a drótnyujtásnak szédületes iramban fejlődő technikai fejlődését idézte elő. Ma a drótkészítés húzási, illetve nyújtási sebessége percenként 700 méter.

S. T.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A háboru és a béke-tárgyalások A háboru és a béke-tárgyalások
A harcztérnek nincsenek említésreméltó eseményei, sőt hire jár, hogy...
Türkizékszer, türkizcipő, türkizkék kesztyü az uj párisi divat Türkizékszer, türkizcipő, türkizkék kesztyü az uj párisi divat
Azt hiszem, megörvendeztetem az ujság hölgyközösségét, ha párisi...
Balaton-bajnokság Balaton-bajnokság
Szent István napján folyt le a Magyar Athletikai Club rendezésében a...
Meghalt a sakkvilágbajnok Meghalt a sakkvilágbajnok
Wilhelm Steinitz világbajnok a pozíciós játék alapjait tette le,...
Katonai ski-gyakorlatok a Magas-Tátrában Katonai ski-gyakorlatok a Magas-Tátrában
A ski (magyarul hóczipő, vagy hótalp), mely az éjszaki országokban...
Az élelmiszerek drágasága Az élelmiszerek drágasága
Budapestnek szomoru hiressége, hogy a kontinensnek egyik legdrágább...
A legkockázatosabb kereskedelmi vállalkozás A legkockázatosabb kereskedelmi vállalkozás
Kevés vállalkozás van, amely kockázatosabb volna a jéggel való...
Az irodalom és a faji jelleg Az irodalom és a faji jelleg
Négyesy Lászlónak durva támadása jelent meg a Budapesti Hirlapban...
A hó, a hófelszínek A hó, a hófelszínek
A földre hullott hópelyheknek nagyon változatos a sorsuk. Szélcsendes...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98