Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1944 | Február

Nem építik egybe a Stadiont és a Vásárt

Most kerül sor annak a tervpályázatnak a kiírására, amelynek alapján rendezik a Stadionnak, továbbá a végleges kiállítási területnek az ügyét.
Munkatársunk kérdésére dr. Felkay Ferenc m. kir. kormányfőtanácsos, székesfővárosi tanácsnok, a polgármesteri XV. ipari és kereskedelmi ügyosztály vezetője, a kiállításügy régi, alapos szakértője és intézője a következőket mondta erre vonatkozóan:

– A Vásár a Városligetben nem fejleszthető tovább, mert tönkretenné a parkot.
Szűkebb keretek között jó megoldásnak mutatkozott ez az elhelyezés, sehol sem kaphatott volna a vásár olyan szép keretet, mint a Városligetben. De amikor évről-évre fejlődött a Vásár, mindig több áldozatot kellett hozni a park rovására, az áldozatok helyreállítása pedig nem volt produktív beruházás. Állandó kiállítási terület és Vásár létesítésére kellett tehát gondolnunk. Erre a célra a Nádor-kertet jelölték ki annakidején, ezért vásárolta meg a főváros.

Sportvonatkozásban felmerült a Stadion létesítésének kérdése.

Ezt főkép az tette időszerűvé, hogy ennek hiányában Magyarországon nem lehet olympiai versenyt rendezni. Azt, hogy a sportnak milyen óriási jelentősége van a nemzeti erő és a nemzeti propaganda szempontjából, senkisem vonja kétségbe. A magyar sport joggal tarthat igényt a fővárosban ilyen stadionra, hiszen Budapesten sehol sincs olyan befogadóképességű sportpálya, amely olympiai igényeknek megfelelne. Természetesen az igényeket mérsékelni kell a mi viszonyainkhoz képest és a létesítendő magyar Stadionnál nem lehet azokból a méretekből kiindulni, amelyekkel Amerika, vagy más világbirodalom oldja meg ezt a problémát. Ez a két gondolat nálunk összekapcsolódott: a Stadiont és a kiállítási területet ennek az elgondolásnak az értelmében együttesen lehet megoldani, a kiállítások alkalmával sportversenyeket is lehet rendezni, tehát a kettős megoldás hasznos és praktikus lehet.

Az állandó kiállítási terület – mondta tovább Felkay Ferenc dr. tanácsnok – nem azt jelenti,
hogy minden egyes pavillon olyan végleges formájú épület lesz, amelyen azután nem lehet változtatni. A Budapesti Nemzetközi Vásár látványos varázsát éppen abból merítette, hogy mindig új volt: új színek, új ötletek, új megoldások jelentkeztek. Ha minden pavillon állandó, mint ahogyan azt a bécsi vásáron láttuk, szürke, megszokott, unalmas lesz a kiállítás. Ezért most az a megoldás áll előtérben, hogy a Vásárnak csak egy része jut állandó pavillonokhoz, másik része pedig továbbra is ennek a változatos és érdekes, eredeti kiállítási építészetnek számára biztosítja a szabad érvényesülést. Viszont állandó kiállítási csarnokra szükség van, a Városligetben is az Iparcsarnok a magja az egész kiállításnak.

– A megvalósítás csak az állam, a közmunkatanács, a főváros összefogásával képzelhető el,
önerejéből egyik tényező sem képes erre: a Vásárnak nincs vagyona, a Stadion építéséhez szükséges fedezet sem áll külön rendelkezésre. A Vásár mindig számottevő bevételt produkált, számítani lehet tehát arra, hogy ez a bevétel lényegesen előmozdítja majd a beruházás törlesztését, viszont a Stadion is kifizetődnék, mert a nagyobb sportattrakciókat ott lehetne megrendezni.

– A Közmunkák Tanácsa most kiírja a nyilvános pályázatot,
a megállapított feltételek alapján. A pályázat eredményeiből kitűnik majd, hogy milyen elgondolásaik vannak építészeinknek, tervezőinknek és hogy a felmerülő tervek közül melyik mutatkozik a legmegfelelőbbnek. A megvalósítás költségeit csak akkor tekinthetjük át, amikor már a pályatervek rendelkezésre állnak. A háború alatt úgy sem kerülhet sor építkezésre, arról pedig, hogy a háború után milyen körülmények között lehet építkezni, ma még alig alkothatunk képet. A Nádor-kert, a Lágymányos már feltöltött területe és egy, a jövőben feltöltendő terület kerül pályázati kimunkálásra. Ez a terület közlekedés szempontjából ideálisan fekszik a város gócpontjához, nem úgy, mint a többi metropolisokban, megközelíthető vonattal, villamossal, hajóval, autóval, sőt gyalog is.

– Tévedés elkerülése végett, meg kell jegyeznem,
– mondta dr. Felkay tanácsnok – hogy a Vásárt és a Stadiont nem építik egybe. Olyan megoldást tartunk helyesnek, amely mindkét intézmény számára külön biztosítja a fejlődés lehetőségét.

A Vásár és a Stadion természetesen valamiképen egybekapcsolódik, de nem építjük be egyiket a másikba:
egymás mellett kell a két intézménynek olyan elhelyezést nyernie, amely a jövő szempontjából a legkedvezőbb. Olyan megoldástól tehát, amely a Vásár érvényesülését, impozáns megjelenését, térigényét korlátozná, vagy hátrányosan befolyásolná, nem kell tartani, hiszen köztudomású, hogy a Vásár a főváros gazdasági életének egyik kiemelkedő, szerves része. Jelentősége nemcsak nemzetközi viszonylatban számottevő, hanem abból a szempontból is, hogy a Vásár révén a hazatért területekkel való gazdasági egységünket, összeköttetésünket még fokozottabban ki lehet mélyíteni. A Vásár hivatott volt arra, hogy összetalálkozzanak ott az anyaország és az elszakított területek gazdasági tényezői és így megépülhessen a minél szorosabb gazdasági összeköttetés.

A főváros számára nemcsak gazdasági, hanem idegenforgalmi szempontból is
nagy átütőerejű tényező a Vásár, hatalmas elősegítője Budapest nemzetközi értékelésének. Emellett a belföldi fogyasztásnak is rendkívüli szolgálatokat tesz a Vásár. Békeidőben a legjobb és legújabb beszerzési források tömkelegét vonultatja fel, háborúban megtanítja a termelést és a fogyasztást arra, hogy milyen pótanyagokkal váltsa fel a hiányzó természetes anyagokat. A Vásár dokumentálja a külföld felé, hogy nem vagyunk agrárállam, hanem ipari állammá fejlődtünk.

A háború után okvetlenül felmerülnek az egyes országok gazdasági elrendezésével kapcsolatos kérdések
és nem közömbös Magyarországra, hogy ez alkalommal milyen minőségben szerepel a külföld előtt. Nem lehet elsorvasztani olyan országnak az ipari életét, amely a Vásár keretében ennyi erőről és ilyen előrehaladott ipari karakterről tett tanuságot. A Nemzetközi Vásár legkiválóbb bizonyítéka annak, hogy fejlett ipari állam vagyunk, természetes energiaforrásokkal és gazdag nyersanyagforrásokkal, amelyeket a Vásár révén ismer és elismer a külföld közvéleménye is.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Reményi József - Kivégzés Reményi József - Kivégzés
Csömört éreztem. - Mikor végzik ki? - kérdeztem a fegyház...
Franchet d’Esperey Budapesten Franchet d’Esperey Budapesten
Franchet d’Experey francia tábornok a szövetséges balkáni...
Az udvar Budapesten Az udvar Budapesten
A királyt az állami ügyek foglalják el egész nap, s ritkán hagyja el...
A Röntgen-sugár veszedelme A Röntgen-sugár veszedelme
Az angol és amerikai orvosi köröket a Röntgen-sugárnak egy különös és...
A MAC nemzetközi versenye A MAC nemzetközi versenye
A MAC-nak az Üllői-uti pályán rendezett nemzetközi atlétikai viadalán...
Rákosi Jenő Rákosi Jenő
A magyar nemzeti évezredes történelmében sohasem volt olyan nagy...
Syveton franczia képviselő halála Syveton franczia képviselő halála
Syveton franczia képviselő nagy hirre jutott azzal a botrányos...
Olasz–magyar kikötő lesz Fiume? Olasz–magyar kikötő lesz Fiume?
Már a bécsi és budapesti találkozók előtt, közvetlenül a Duce milanói...
MTK – BTC 6:0 (3:0) MTK – BTC 6:0 (3:0)
A BTC mult heti győzelme után érthetően nagy érdeklődés előzte meg a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98