Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1944 | Február

A dunai népek Monroe-elve

Budapest, február 13.

1.
A Kárpátok medencéje olyan egységes és a maga nemében tökéletes szervezet, mint az emberi test. E test főütőereje a Duna. Épp oly kevéssé lehet Magyarországot a Duna nélkül elképzelni, mint aorta nélkül az emberi testet. Több mint egyszerű folyam: eleven természetadta kapocs, egyfelől Nyugat, másfelől Kelet országai felé, egyetlen közvetlen utunk a tengerhez, sőt valóságos szimbolum is a Balkán és a Közel-Kelet kis népeivel való kapcsolatainkban. Dunavölgye, Dunamedence, dunai népet együttmüködése - hosszabb idő óta politikai jelszavak, eszmék és eszmények. A legfiatalabb magyar klasszikus, József Attila, a Dunát „multnak, jelennek és jövőnek” nevezi, majd sokat idézett sorokban tesz hitet a Dunának népeket összekötő szerepe mellett:
"A harcot, melyet őseink vivtak,

békévé oldja az emlékezés-

s rendezni végre közös dolgunkat:

ez a mi munkánk és nem is kevés."


Nem véletlen, hogy a Duna szimbolikus szerepe és ezek a dallamos és tiszteletreméltó sorok éppen most jutnak az ember eszébe. A háborunak oly szakaszába érkeztünk, amikor az a nagy és időtlen „beszélgetés”, amelyet Európa népei folytatnak, megint visszafordult a dunai népekhez. Ez a terület mindig is fontos témája volt nemcsak a politikának és a diplomáciának, hanem azoknak az elméleti tervezgetéseknek is, amiket a politika, hol előőrsként küld maga elé, hogy a helyzetet kipuhatolja, hol utóvédül hagy hátra, hogy mentse, ami menthető.


2.
A dunai népeklakta geopolitikai egység, mely a lengyel mezőktől és Szudéta-medencétől az Adriáig és a Fekete-tengerig terjed, különféle neveken szerepelt a politikában és a tervekben. Kossuth a mult század hatvanas éveiben „Dunai Szövetségről” ir, az Osztrák-Magyar Monarchia is végeredményben ezt a geopolitikai területet fedte, az első világháboru végén a német Friedrich Naumann „Mittel-Európa” névvel jelöli azt a területet, amelyet német vezetés mellett gazdasági és politikai egységbe akar összefogni. Jászi Oszkár 1918- ban „Dunai Egyesült Államokról” ir könyvet. Benes a Monarchia romjain cseh hegemóniáju szláv államblokkot tervez. Titulescu később „a határok spiritualizálásáról”’ beszél (mi tudtuk - Arannyal szólván -, „mi lappang bokrának megette”…)

 

A harmincas évek elején Tardieu francia miniszterelnök preferenciális szerződések utján akart előbb gazdasági, majd politikai közeledést létrehozni a dunai államok között. Ugyanebben az időben Giselher Wirsing, az ismert nemzeti szocialista köziró megalkotja a „Zwischeneuropa” fogalmát: pontosabb elgondolását már könyvének cime jelzi: „Zwischeneuropa und die deutsche Zukuft”. Ez a munka egyébként Macartney művei mellett a dunai népek szociális és gazdasági helyzetének mindmáig legjobb analizise.


3.
E tervek közös, alapvető hibája az, hogy nem a dunai népek egymásrautaltságából indultak ki, hanem egyes államok vagy államcsoportok hatalmi érdekeit tartották szem előtt. Az egyetlen kivétel Kossuth Lajosnak sokszor emlegetett, de kevesek által ismert Dunakonföderderációs terve, amely nemzeti önzetlenségében, nemes liberalizmusában egészen egyedülálló elgondolás a népet együttműködésének történetében. Hogy az a dunai „megoldás”, amely az egyes népeket egymás ellen játssza ki, mint jelent, azt Magyarországon egyetlen szóval sem kell magyarázni: bőrünkön éreztük a két háboru közötti időszakban.


A másik lényegbevágó hibája volt az eddigi dunai politikának, hogy egyes kisnépek, ahelyett, hogy egymás segitségét keresték volna,  a nagyhatalmak felé nyujtották ki kezüket és a Dunavölgyében idegen, erősebb nemzetek segitségét vették igénybe -  egymás ellen. Ez a politika a kisnépek egyenjoguságának és szolidaritásának gondolatát nemcsak cserbenhagyja, de meg is cáfolja. Tartós béke, eredményes alkotómunka, egyéni és kollektiv boldogság nem lesz addig a Duna völgyében, mig akadnak államférfiak, akik átmeneti előnyök kedvéért feladják a dunai népek közös érdekeit és céljait.


4.
Ez a gondolatmenet most azért időszerű, mert egyrész a lengyel kérdés felszinre vetődése, másrészt Benes legujabb politikája ebbe a helytelen irányba mutat. Benes, akit - ezt kár volna elfelejteni, vagy tagadni - ugylátszik Londonban is, Moszkvában is hovatovább a középeurópai ügyek legfőbb szakértőjének, afféle arbeiternek tekintenek, legujabb nyilakozataiban arra utal, hogy a szovjettel kötött barátsági szerződését a jövő dunavölgyi rend kikristályosodási pontjának tartja.


Ez az első világháboru uáni politikai képlet felelevenitése volna, azzal a különbséggel, hogy Franciaország helyett a Szovjetunió szerepel benne, mint döntő tényező. Ez a különbség a világpolitika szempontjából sulyos, a dunai kisnépek szempontjából azonban végeredményben ugyanazt jelenti: legfontosabb kérdéseikben róluk-nélkülük döntenek.


Ez az uj elgondolás ismét a békétlenség magvát hintené el a Dunavölgyében, ismét  megakadályozná azt, hogy nemzeti és szociális kérdéseiket egymás közt, belülről jövő fejlődés alapján oldják meg. A kisnépeket ismét egymást ellen játszanák ki, ennek nyomában pedig nyomoruság és szerencsétlenség fakad.


5.
Itt volna ezért az ideje, hogy maguk a kisnemzetek meghirdessék a dunai népek Monroe-elvét. A Dunavölgye a dunai népeké: egyszerű formula, de roppant sorokat jelenthet. Kifejezi azt, hogy a dunai népek most már nem egymás ellen, hanem egymással karöltve akarnának haladni. „Rengezni végre közös dolgainkat” - ezt biztosithatná a Monroe-elv a dunavölgyi politikában.

 

Jelenthetné azt, hogy a kisnépek meg tudnak állni a saját lábukon, nem óhajtanak egyik vagy másik nagyhatalom uszályába csimpaszkodva belesodródni a világpolitikába. Ezen a ponton a dunai Monroe-elv érdekei megegyeznek nagyhatalmakat érdekeivel: a Balkán és a Dunavölgye ugyanis nem egyszer sulyos konfliktusokba sodorta a nagyhatalmakat egymásközt is. 

 

A kisnemzetek szabad szövetkezése egymásközt olyan program, amely minden nagyhatalomnak megfelel, -  a benesi politika csak egyik vagy másik nagyhatalom céljait szolgálja. Ez a felismerés biztosithatja a dunai népek Monroe-elvének jövőjét a világpolitikában. Jó volna, ha minden dunai kis nép Kossuthra hallgatna és „követésre méltó példának venné azt a normant, aki a téritő Szent Olafnak azon kérdésére, hogy kiben bizik? azt felelte: Magamban.”


Boldizsár Iván

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Boldizsár Iván Jászi Oszkár, aki meg akarta teremteni a Keleti Svájcot Nicolae Titulescu
HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Szaktanácskozmány a Duna–Tisza-csatorna kérdésében Szaktanácskozmány a Duna–Tisza-csatorna kérdésében
Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter a Duna és Tisza folyamok között...
Brennan egyvágányú vasútja Brennan egyvágányú vasútja
A vasút legdrágább és legkényesebb része a vágány. A gyors közlekedés...
Ozon készülék Ozon készülék
A St.-Louisi kiállitás elektrokémiai csoportján a Siemens-Halske czég...
Majorosi  nyerte a Budapesti 25 km-es futóbajnokságot Majorosi nyerte a Budapesti 25 km-es futóbajnokságot
A Népligeti nagykörben vasárnap délelőtt rendezte meg az Egyetértés...
Egy Pestről jött japán konzuli titkár orgiákat rendezett Kecskeméten Egy Pestről jött japán konzuli titkár orgiákat rendezett...
Kínos botrányról suttogtak Kecskeméten, amelynek középpontjában egy...
A tenger alatt járó hajók A tenger alatt járó hajók
A tenger alatt járó hajók szerkezete most már oly tökélyre jutott,...
Somlay Arthur -  Pethes Imre Somlay Arthur - Pethes Imre
"Föl nem érem ésszel, hogy vannak a mindennapi emberek közt olyanok,...
A monopóliumok A monopóliumok
Amióta a jelenlegi kormány az ügyek vezetését átvette, folyton azt...
Chamberlain beszédének hatása Chamberlain beszédének hatása
Az angol gyarmatügyi miniszternek kegyetlenséget hirdető beszéde az...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98