Stodola Aurél, „a gőzturbina atyja”
Magyarok utja
Nemrég halt meg Svájcban Stodola Aurél, a gőzgépek világhírű magyar kutatója. Az öregúr nyolcvanhárom esztendős volt; de még ebben az élemedett korban is aktív professzora a zürichi egyetemnek. Nevét a világ technikusai jól ismerték: idehaza azonban sokan meglepődtek, mikor a Svájci Távirati Iroda azt írta Stodola professzorról: „a magyar származású tudós, a svájci egyetem büszkesége, elhúnyt...”
Liptószentmiklósból - Zürichbe
Pedig így van: Stodola nemcsak, hogy magyar származású volt, hanem magyar ember is volt. Szülei fenn, északon, Liptószentmiklóson éltek. Ott, Turócszentmárton, Rózsahegy és Liptóújvár környéken ismerte meg a fiatal Stodola-fiú először hazájának festői tájait. Szerette is a hegyeket, omló, zúgó hegyipatakokat haláláig. Mesélik, hogy Svájcban is legkedvesebb foglalkozású maradt a turistáskodás, kirándulás a hegyekbe.
A fiatalember technikusnak készült. Kitűnő sikerrel végezte el a mérnöki szakot és fiatalon diplomát is kapott. Eleinte nem érzett nagy vonzalmat a magánmérnöki pályához: a magyar államvasutakhoz állott be. Itt dolgozott, különböző beosztásokban, jó ideig, Fiatalember volt még azonban - idestova ötven éve ennek, - hogy egy szép napon Stodola magyar királyi államvasuti mérnök úr búcsút mondott az állami pályának és külföldre indult.
Útja Svájcba vezetett. Itt a vasúti-mérnöki szak, a mozdonyok és gőzgépek, vizierőművek kutatása virágjában volt ekkor; ne felejtjük el, hogy ezekben az időkben épülnek a híres svájci vasútvonaluk, alagutak, magasátjárók. A tehetséges külföldi mérnököt a vendégszerető svájci nemzet szeretettel várta és alkalmazta nagy nemzeti feladatainál. Akkoriban írta Stodola egymásután kiváló szakmunkáit, amelyek német nyelven megjelenve, sorra hódítótták meg a külföldi tudósok rokonszenvét és elismerését. Zürichben nyitotta meg aztán világhírű laboratóriumát Stodola. Nem tellett bele hosszú idő, a zürichi egyetem professzorának hívta meg a fiatal magyar mérnököt.
Út a világhír felé
A zürichi egyetem tanárának most már könnyű volt az útja. Külföldi egyetemek is sorra hívták meg Stodolát előadásokat tartani. A hannoveri német egyetem tiszteletbeli doktorának nevezte ki, több külföldi tudományos akadémia pedig tagjává választotta. Élete végefelé pedig maga a zürichi egyetem is díszdoktorrá választotta, miután többször az egyetem rektora is volt. Munkájának eredményét Schimanek Emíl, a budapesti műegyetem tanára, ebben vázolta:
- Stodola Aurél dolgozta fel a gőzturbinánál lefolyt tudományos jelenségeket. Kiváló kutató volt, aki nemcsak megvilágított egyes tudományos tényeket, hanem a helyes következtetéseket is levonta belőlük. Ezekben a vonatkozásokban nagy szolgálatot tett a technika haladásában.
Igen: Stodolát így nevezte a tudumányos világ: „a gőzturbina atyja”. Tudnivaló, hogy a gőzturbina tulajdonképpen a rendes gőzgép fokozása. És ha Stephensonnak, a nagy angol feltalálónak, voltak is hallatlan érdemei az első mozdony alkalmazásában és megalkotásában, a magyar Stodola professzor is nagyot alkotott, amikor a gőzgép felfokozott alakját, a gőzturbinát állította a tudományosság és főkép a gyakorlati élet szolgálatába. 1000-1200 lóerőn felül ma már szinte kizárólag- gőzturbinákat alkalmaznak gőzgép helyett!
A gőzmozdony, a gőzhajó és sok mindenféle más vontatóeszköz alapja a gőz. A nagyobb erejű, gőzzel hajtott járműveket ma már főleg az úgynevezett „gőzturbinával”, a gőzgép tökéletesített alakjával hajtják. Szolgálnak pedig bennünket ezek a gépek születésünktől egészen halálunkig. Utazásainkhoz, élelmünk elkészítésénél és számtalan más életmegnyilvánulásunkban. Ne felejtsük el, hogy mindezek „atyja” egy magyar ember volt.
Dr. Kerekesházy József
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!