Dtum
Login with Facebookk
1944 | Március

A színház műhelytitkai

Bárdos Artúr könyve - Stílus

Előző könyvében Bárdos memoireszerűen elmondta hosszú és változatos rendezői és színházvezetői tapasztalatait és élményeit, új könyvében közli tanulságait, melyeket ezekből levont. Kitárja rendezői felfogását, mely benne évek során kialakult, a színházhoz, színdarabokhoz, színészekhez való viszonyát, mindazt, ami gyakorlata alatt, mint cél és feladat vezette s mindazt, ami munka közben kijegecesedett benne.

 

De nem élettelen elméletet ad, könyvének megvan az a varázsa, hogy - elméleti fejtegetéseibe mindig belejátszik az élmény, mindig érezni lehet, hogy amit leír, amögött a fejtegetés amögött ott van az ember, akinek számára mindez élmény, nem elméleti elgondolás, hanem életének fontos része, konkrét valóság, számára első dolog a világon. S ez az ember, aki gondolatait elmondja; szenvedélyes színházi ember, hisz a színházban, mint művészi és társadalmi intézményben, hisz fontosságában s erre a hitére rátette életét. Ezért lehet könyvét élvezettel olvasni, akár érdekli az embert a színház. akár nem. Az író meg tudja nyerni az olvasót, át tudja neki adni a maga hitét.


Bárdos sohasem tartozott azok közé a színházi rendezők közé, akik egyszerűen alakítható, össze-vissza szabdalható és módosítható anyagnak tekintik a színdarabot, az író művét, nem volt híve a rendező rémuralmának. Nyíltan hirdeti, hogy a rendező feladata az író intencióit kielemezni a darabból és színpadi eszközökkel ezt az intenciót tolmácsolni.

 

Van benne bizonyos alázatosság az íróval, az irodalommal szemben, ami nekünk, akik azt hisszük, hogy a színdarab is irodalmi mű, nem csupán rendezői ügyeskedés nyersanyaga, különösképpen jólesik. Általában Bárdos mindig a lényeget kutatja, az írói mű lényegét, s színházi munka, a szerep lényegét és erre építi fel elgondolásait. Értékesít és felhasznál minden másodlagosan fontos dolgot, világítást, díszletet, jelmezt, mindent, ami a hatás elérésében segít, de nem tulajdonít ezeknek semmivel sem több fontosságot, mint amennyit megérdemelnek. Fontos elsősorban a dolog művészi része marad az író és a színész együttes munkája a rendező vezetése alatt.

 

Mint rendező nagyon helyesen, nem hódol merev elméleteknek, mindig a konkrétumból, a színdarabból és a szerepből indul ki és erre építi fel darabról darabra előadásról előadásra a magatartását. Nagyon figyelemreméltó megállapítása az, hogy minden darabnak megvan a maga saját ritmusa és a rendező feladata ezt a ritmust kiérezni és a színpadon megvalósítani. Az ő számára ebben van a rendező művészetének lényege, ez teszi munkáját valóban művészivé. A színésszel szemben a rendező diktatúrájának híve.

 

Ő ismeri a darab rejtett intencióit. Ő látja a maga egészében a darabot, amelyből a színészt elsősorban mégis csak a saját szerepéhez tartozó részek érdeklik s ő ismeri fel azokat a feladatokat, melyeket az előadásban meg kell valósítani. Az ő elképzelésében él az előadás már az első próbáktól fogva, mikor a színészeknek még nem volt módjuk kidolgozni a maguk játékát. De egyúttal figyelmeztet arra is, hogy ez nem jelentheti a színész egyéniségének a megsemmisítését vagy gúzsbakötését. A jó rendező nem rákényszeríti a színészre a maga felfogását, hanem rávezeti a színészt, viszonyuk egymáshoz nem a föltétlen parancs és engedelmesség, hanem az ugyanazon eszményekért élő munkatársak viszonya egy művészi cél elérése végett.


A színészről szólva, pontosan megállapítja, mi a munkájában az ösztönös és mi az értelem, az intelligencia dolga, szükségesnek tartja a színész műveltségét, nem engedi munkáját teljesen az ösztön öntudatlanságára, véletlenszerűségére bízni. Amit a színészről mond, az éppoly értékes és meggondolkoztató, mint a rendező munkájáról szóló fejtegetései.


Olyan ember könyve ez, aki egy szép életen át mindig gondolkozva dolgozott a színház munkaterén, gondolatait annak a közvetlenségével fejezi ki, aki át is élte mindazt, amit elmond.
Ilyen könyv alig van a színházról szóló gazdag irodalomban, nálunk csak Hevesi Sándor könyve ad valami hasonlót.


Megírásával Bárdos nagyon hasznos szolgálatot tett színházi kultúránknak. El kellene olvasni és megszívlelni minden színésznek, általában minden színház körüli embernek, de a művelt színházba járónak is, aki öntudatosítani akarja a színházról nyert; rendszerint félöntudatos benyomásait.
Schöpflin Aladár

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Friedrich szerint a parancsuralmi szándékot alacsonyrendűségi érzet szüli Friedrich szerint a parancsuralmi szándékot alacsonyrendűségi érzet...
Tolber János, a pestkörnyéki választókerület kereszténypárti...
A BBTE gyeplabda csapata nyerte a derbyt A BBTE gyeplabda csapata nyerte a derbyt
A gyeplabda játékban is van örök derby: a BBTE és a MHC harcolnak...
Kováts Nándor a Budapesti Torna Egylet gátfutó bajnoka Kováts Nándor a Budapesti Torna Egylet gátfutó bajnoka
Kováts Nándor Budapesti (Budai) TE. idei gátfutó bajnokunk arcképét...
A Magyar általános kőszénbánya rt. 1907. évi eredménye A Magyar általános kőszénbánya rt. 1907. évi eredménye
A Magyar általános kőszénbánya rt. ápr. 27-én tartotta közgyülését....
Tengeri nyulak irtása gőzzel Tengeri nyulak irtása gőzzel
Korábbi számunkban már megemlitettük, hogy az Ausztráliába...
Detektivek harca harminc támadó ellen Detektivek harca harminc támadó ellen
Szombaton este három államrendőrségi detektiv, valamint az egyik...
Operaházi kilátások Operaházi kilátások
Leghelyesebb lenne, ha a népszerű opera otthonát a Városi Színházba...
Stern Samu beszéde a hitközség közgyűlésén Stern Samu beszéde a hitközség közgyűlésén
Az izraelita hitközség vasárnap közgyűlést tartott Stern Samu udvari...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98