Dtum
Login with Facebookk
1944 | Március

A Führer nyilatkozata a finn békéről

Stockholm, március 19.
(Német Távirati Iroda.) A külföldön különböző hiresztelések terjedtek el arról, hogy a Führer állitólag lépést tett a svéd királynál a finn kérdéssel kapcsolatban. Ezekre a hirekre utalva a Stockholms Tidningen berlini tudósitója arra kérte a Führert, hogy nyilvánista ki álláspontját. A Führer a svéd ujságiró kérdésére válaszolva a következő feleleteket bocsátotta a tudósitó rendelkezésére:
Kérdés: „Külföldi sajtójelentésekben azt állitották, hogy a Führer lépést tett Gusztáv svéd királynál ama közvetités miatt, amelyet a svéd király Finnországnál tett. Megfelelnek-e ezek a jelentések a tényeknek?”


Válasz: „A jelentések nem mondanak igazat. Nem is tudom, miért kellett volna ilyen lépést tennem. Nincs tudomásom arról, hogy Gusztáv svéd király ilyen értelemben igyekezett Finnországra hatni és elsősorban nem tudom azt sem, hogy mikor történt ez a lépés. Ha azonban ez csakugyan megtörtént, természetes, hogy itt kirázólag svéd ügyről van szó.”


Kérdés: „Szabad-e ezzel összefüggésben megkérdeznem, hogyan vélekedik Ön általában a fegyverszüneti feltételek alapján a helyzetről?”


Válasz: „A szovjet által nyilvánosságra hozott fegyverszüneti feltételeket pontosan ugy itélem meg, mint amilyen értelmet annak tulajdonitanak. E feltételek célja magától értetődően az, hogy Finnország olyan helyzetbe kerüljön, amelyben az ellenállás folytatása lehetetlen lenne és ha ez megtörtént, akkor végre akarják hajtani a finn néppel szemben azt, amit Molotov annakidején már Berlinben követelt. Gyakorlati szempontból teljesen közömbös, hogy ezeket a szovjet feltételeket milyen ürügyek alatt adták tudomásul. Itt csak arról van szó, hogy az áldozatnak hurkot vessenek a nyakába, amelyet azután adott időpontban módjukban áll megszoritani. Hogy Szovjetoroszország kényszeritve látja magát e lépés megtételére, ez csak azt bizonyitja, hogy milyen kishitűen itéli meg saját maga a saját katonai lehetőségeit. Senkisem kételkedhetik a bolsevizmus végső szándékában, amely nem más, mint az európai nem-bolsevista népek kiirtása és a jelen esetben mindenekelőtt a finnek kiirtása. Ennek a célnak az elérése érdekében inditották meg Finnország ellen az idegháborut, amit ellenségeink nyiltan be is ismernek.”


Kérdés: „Többször felmerült a kérdés, hogy Anglia és Észak-Amerika szavatosságot vállal Finnországért. Mi az Ön véleménye az ilyen szavatosságról?”


Válasz: "A Finnországért vállalandó angol és amerikai szavatossági szólamoknak csupán az lehet a célja, hogy a finnek számára megédesitse a behódolás piluláját. A gyakorlatban az angolok vagy az amerikaiak minden szavatossága utópia. Sem Anglia, sem Amerika nincs abban a helyzetben, hogy egy győztes Szovjetoroszországgal szemben akár a legkisebb mértékben is előirhassa a végleges célokat, még akkor sem, ha akarná. A valóságban azonban mind Anglia, mind pedig Amerika távol áll attól, hogy a legcsekélyebb mértékben is hasonló szándékot tápláljon és ilyen befolyást akarjon gyakorolni. Mindkét országban ugyanazok az erők kormányoznak, bár polgári álarcba öltözve, amelyek Szovjetoroszországban teljesen nyiltan gyakorolják a hatalmat.

 

Ami az amerikai szavatosságot illeti, Németországnak vannak erről tapasztalatai már az első világháboru utáni időkből. Amikor Németország letette a fegyvert, megfeledkeztek Wilson ünnepélyesen megigért 14 pontjáról. A tényleges gyakorlatban minden egyes esetben éppen az ellenkezője történt azután annak, amit annakidején a német népnek ünnepélyesen megigértek.

 

Hogy a brit szavatosságnak mi az értéke, azt szembetűnőmódon beigazolta Lengyelország esete. Egyébként Anglia és Amerika maga is sulyos belső válságok előtt áll és a kérdés nem az, vajjon abban a helyzetben van-e a két ország, hogy a bolsevizmus számára előirhat valamit, hanem az, meddig sikerül saját földjén megakadályoznia a bolsevista forradalom kitörését. A népek életében, amint idáig mindig történt, ma is  egy nemzet fennállásának egyetlen biztositéka saját erejében rejlik.“

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Führer V. Gusztáv Berlinben Herman Göringgel Woodrow Wilson 1919-ben, a versailles-i békekonferencián
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98