Genf, szeptember 17.
Londonból jelentik: Az angol laptudósitók quebeci jelentéseiből világossá kitűnik a bizonytalanság affelől, hogy ott mi történik vagy mi történt, amikor Eden - nyilván sürgősen hívták oda - Quebecbe érkezett. Egyidejűleg azonban az a hír járta Washingtonból, hogy Hull nem szándékozik Quebecben Edennel találkozni, Roosevelt sajtófőnöke pedig közölte, hogy az értekezlet Eden megérkezése ellenére befejezettnek tekintendő és Roosevelt már elutazik. Eden után Ausztrália és Uj Zeeland Ottavában tartózkodó képviselőit ugyancsak igen sürgősen és mint a sydneyi lapok bosszankodva megállapítják, az utolsó percben Quebecbe hívták.

Mindezekből az eseményekből az a vélemény alakul ki - írja a Times különtudósítója -, hogy az Egyesült Államok és Anglia közötti értekezletként tervezett összejövetel nyilván birodalmi értekezletté változott. Mint a Times Washingtonból jelenti, a Baltimore Sun quebeci különtudósítója egészen új és az angolokra nézve kevéssé hízelgő verziót tud azokról a tervekről, amelyekkel Roosevelt Quebetcbe jött.

Ez a levelező azt állítja, hogy Roosevelt le akarta beszélni Chruchillt a Japán elleni hadjáratban való részvételről és belevonta a megbeszélésbe Morgenthaut is, hogy megértsék az angolok, hogy ilyen vállalkozást nem is tudnának pénzelni. Ward kifejti, hogy csak az amerikaiak vethetnek be Japán ellen hajóanyagot, az angolok pedig arra szorítkozhatnak, hogy a végén kisebb takarítási munkálatokat végezzenek a Csendes-óceián délkeleti részében. (MTI)

Churchill és Roosevelt közös nyilatkozata
Amsterdam, szeptember 17.
(Német Távirati Iroda.) Churchill és Roosevelt az angol hírszolgálat jelentése szerint közös nyilatkozatot tett a quebeci értekezletről. A nyilatkozat úgy szól, hogy a sorozatosan megtartott tanácskozásokon a Németország és Japán elleni háború valamennyi oldalát megvitatták. Valamennyi pont tekintetében elhatározásokra jutottak, mégpedig úgy az európai háború befejezése tárgyában, amelyről az állítják, hogy most végső szakaszába lépett, mint a „Csendes-óceán barbárjának legyűrése” tárgyában. A quebeci értekezlet tárgyai között a legtöbb nehézséget az okozta, hogyan találjanak teret és alkalmat azoknak a küzdő erőknek a harcbavetésére, amelyeket az érdekelt nemzetek Japán ellen készek harcbaállítani.

Az angol hírszolgálatnak egy másik jelentése szerint Roosevelt és Churchill kötelezte magát, hogy mihelyt a háború végetért Európában, „megsemmisítő támadást kezd Japán ellen”, Roosevelt kijelentette, hogy ebben a brit birodalom természetszerűen készséggel részt akar venni. Churchill azt válszolta: „Résztveszünk e harcban olyan küzdő erőkkel, amelyek nemzeti erőnkkel megfelelő arányban állanak.” Roosevelt kiemelte, hogy azok a műveletek, amelyeket a Csendes-óceánon végre akarnak hajtani, bonyolultak. Figyelembe kell venni kellőképen a hadvezetés és a hadászat kérdéseit. Jóllehet elegendő csapat és anyag áll rendelkezésre, még mindig megoldásra vár az a kérdés, hogyan tudják azokat egyidejűleg elszállítani a harcterekre. (MTI)

Ausztráliai megbizott Quebecben
London, szeptember 17.
Sir John Laverock tábornok Ausztrália megbizottjaként Quebecbe érkezett, ahol a csendesóceáni kérdéseket illető megbeszéléseket vesz részt. (NST)

Végetért a dumbarton oaksi értekezlet
Genf, szeptember 17.
Mint a newyorki rádió közli, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kiküldöttei múlt szerdán Dumbarton Oaksban befejezték a „háború utáni biztonság” értekezletét. Jövő héten ugyancsak Dumbarton Oaksban megkezdődnek az angol, amerikai és csungking-kínai kiküldöttek közötti megbeszélések. Sir Alexander Cadogan, a dumbaparton oaksi értekezlet angol küldöttségének elnöke - mint továbbá közlik - Quebecbe utazott, hogy Churchillnek beszámoljon az értekezlet eredményeiről. (MTI)