Dtum
Login with Facebookk
1945 | November

Imrédy Béla a Népbíróság előtt

Tagadja bűnösségét, de „érzi, hogy felelősséggel tartozik”

A Zeneakadémia nagytermében ma reggel megkezdődött az Imrédy-per tárgyalása. Az épületet – éppen úgy, mint a múltban a Bárdossy-per tárgyalása alkalmával – rendőrkordon vette körül. A közönség a legnagyobb rendben foglalja el helyét és várta a tárgyalás megnyitását, amely egyre késett.
A kitűzött időpontban már elfoglalta helyét a népügyészi székben Sulyok Dezső, mellette Horváth Zoltán politikai ügyész foglalt helyet. Megjött a vádlott védője is, dr. Káldy István.

A külföld érdeklődése

Az altisztek hatalmas, aktacsomókat helyeznek a zöld posztóval bevont asztalra. Megérkeznek az angol, orosz, amerikai, francia, cseh, jugoszláv és a bécsi laptudósítók, akik a színpadon nyertek elhelyezést.
8 óra 20 perckor jelenti Alföldy László rendőralezredes, a népügyészség fogházának parancsnoka, hogy előállította Imrédy Bélát.
8 óra 25 perckor vonult be Nagy Károly elnök vezetésével a népbíróság. Nyomban utasítást adott Imrédy Béla elővezetésére. Telt ház fogadja Imrédy „bevonulását”, akit két fogházőr kísér.
Imrédy sötétszürke ruhában, frissen borotváltan, mereven áll az elnöki emelvény előtt, szemben a mikrofonnal. Kezében hatalmas aktacsomó, másik kezében pedig felöltőjét tartja. Meghajtja magát, várja az elnök szavait.
- Megnyitom a főtárgyalást háborús népellenes és más bűncselekményekkel vádolt Imrédy Béla bűnügyében! – hangzik az elnök enunciációja.
Figyelmezteti a hallgatóságot a rend és fegyelem megtartására, majd a személyi adatokra vonatkozólag tesz fel kérdéseket Imrédynek, aki egyenletes hanghordozással válaszol a kérdésekre.
- 1891-ben születtem, római katolikus vallású vagyok. Nős, három gyermek atyja. Bűntetve nem voltam, vagyonom nem számottevő.
Az elnök ezután bejelenti, hogy a mai nap Imrédy kihallgatásával fog eltelni, ezért tanúkat nem idézett.

A vádirat

Ezután következett a vádirat felolvasása.
A vádirat felolvasása közben Imrédy egy aktacsomót vett kezébe és úgy hallgatta a vádirat ismertetését.
- A népügyészség vádolja Imrédy Bélát azzal, hogy miniszterelnöksége idején, csatlakozott az antikomintern paktumhoz és ennek következményeként szakította meg a diplomáciai viszonyt velünk a Szovjetunió. Ennek további káros fejleménye volt az, hogy Magyarország negyedszázadon belül másodízben sodródott támadó háborúba a németek oldalán. Ugyanezen vádpont rója fel Imrédy bűnéül, hogy 1944. május 23-án csúcsminiszteri tárcát vállalt, a német megszállás alatt alakult Sztójay-kormányban és így vezetői tevékenységben járult az országnak a háborúba maradásához.
- Imrédy 1940-ben megalakította a Magyar Megújulás Pártját, amelynek iránya a szélsőjobboldali világnézetek hirdetése volt. Ezt igazolja az a tény is, hogy később, mint a MMP országos vezetője parlamenti szövetségre lépett a nemzeti szocialistákkal. 1944 tavaszán megalakult Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségének elnöke lett, tagja, sőt cselekvő résztvevője lett a nyilas bábkormányt támogató Nemzeti Szövetségnek.
A vádirat harmadik pontjában a vádirat hangoztatja, hogy Imrédy újságcikkekben, gyülekezetek előtt elmondott beszédeiben állandóan hirdette, hogy Németország oldalán folytatni kell a háborút. Felelőssé teszi a vádirat Imrédyt azokért az uszító cikkekért, amelyek a vezető párt szolgálatában az ő szellemi irányítása alatt az „Imrédy-politika” érdekében – főként az Egyedül Vagyunkban – láttak napvilágot.
További vádpont Imrédyvel szemben, hogy a Darányi-kormány tárcanélküli gazdasági minisztereként megszerkesztette az első zsidótörvényt. Később pedig miniszterelnöksége idején benyújtotta a második zsidótörvényt. Ezekkel a cselekedetekkel a nép érdekeit súlyosan érintő rendeletek és jogszabályok kezdeményezője volt.

Bűnösnek érzi magát?


Az utolsó vádpont szerint Imrédy 1943. év őszén javasolta Veesenmayer német megbízottnak: hasson a kormányzónál oda, hogy az államfő németbérenc politikusokat nevezzen ki a kormány tagjaiul, akik az országot a német kívánalmak szellemében kormányozzák. Ennek a hazaáruló útmutatásnak alapján rajzolódtak ki a német politika előtt egy Sztójay-bábkormány körvonalai, amelynek megvalósítására később sor is került.
A hallgatóságon nagy izgalom lesz úrrá, mikor Nagy Károly elnök felteszi a kérdést:
- Megértette a vádat?
- Igen – hangzik Imrédy válasza.
- Bűnösnek érzi magát?
- Mielőtt felelnék erre a kérdésre,- válaszolta Imrédy Béla - rá kell mutatnom arra, hogy egész közéleti pályámon lelkiismeretem szavára hallgattam és arra, hogy az előttem álló lehetőségek közül a kisebbik rosszat választva, védjem a nemzet érdekeit. Szubjektív érzéssel nem tudom azt mondani, hogy igen, de érzem azt, hogy felelősséggel tartozom nemzetemnek. Ezért állok ki a bíróság előtt.

Imrédy ezután, mint Bárdossy László is, a miniszteri felelősségrevonásról szóló 1943-as törvényre hivatkozott, de az elnök közli, hogy noha tudomásul veszi Imrédy bejelentését, a tárgyalást folytatja.
- Ön a felelősség kérdését említette – mondotta Nagy Károly elnök. Éppen erről van szó, az ön politikai cselekményeiről. Önt egyben büntetőjogi felelősség is terheli, hogy aztán jó vagy rosszhiszemű volt ez a tárgyalás során majd kiderül.
Az elnök felszólította a vádlottat, hogy 1913-tól 1938-ig vázolja élettörténetét. Imrédy részletesen kezd beszélni, mire Nagy Károly rászól, hogy rövidebbre fogja mondanivalóit.

A győri program

- Hogyan ismerkedett meg Hitlerrel – szól közbe az elnök, amikor Imrédy magyarázkodik, hogyan lett képviselő és miniszterelnök.
- 1935-ben vagy 1936-ban, mint a Nemzeti Bank elnöke Berlinben jártam – feleli Imrédy – , hogy Hjalmar Schachttal megbeszélést folytassak a Jegybank ügyében. A Birodalmi Bank elnöke tisztelgő látogatásra vitte fel Hitlerhez, de az csak néhány percig tartott és formális jellegű volt.
- És a győri beszéd? Ki sugalmazta a maga programját?
Imrédy ezután elmondta, hogy 1937-ben, amikor Magyarország pénzügyileg rendbejött, elhatározták, hogy a honvédséget is kifejlesztik. Lehetővé vált, hogy a magyar hadsereget, amelyet a trianoni szerződés kicsire zsugorított, kifejlesszék. Horthynál volt megbeszélés és ő, azaz Imrédy, Darányinak elkészített egy tervet, amely később, mint győri program vált nevezetessé. 600 milliót adtak volna a hadseregnek és 400 milliót egyéb célokra használtak volna fel.
Az elnök azt firtatja, hogy a németek ebben az irányban beleavatkoztak-e, de Imrédy ezt tagadja, azt állítja, hogy arról nincs tudomása.
Nagy elnök ekkor felsorakoztatja kronologikus sorrendben az erre vonatkozó adatokat, azt, hogy Darányi és Kánya Németországban volt, erről tárgyaltak, sőt a Függetlenségben kommünikéket is adtak közre, de Imrédy mindent tagad.
Az elnök ráolvassa az ügyészségen tett vallomását, amely szerint „kéretlenül készítettem el a tervezetet”.
Imrédy azonban magyarázkodni próbál.

A tárgyalás tart.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Játék a cukorral és a zsírral országhatárokon keresztül Játék a cukorral és a zsírral országhatárokon keresztül
A közellátási minisztérium óriási erőfeszítéseket tesz, hogy Budapest...
A világ legkisebb benzinmotorja A világ legkisebb benzinmotorja
Benzin! Valahogyan ugy hangzik, mintha jelzője volna a XX. század...
A BEAC úszóversenye A BEAC úszóversenye
Sipos szenzációs eredménye volt a BEAC versenyének legkiemelkedőbb...
Három kommunista izgató bűnügye Három kommunista izgató bűnügye
A budapesti büntetőtörvényszék dr. Bigner József táblabiró...
Lutz Gizella, Szálasi elfogott menyasszonya az amerikai 11. hadtest nyomozói előtt Lutz Gizella, Szálasi elfogott menyasszonya az amerikai 11. hadtest...
Londoni rádióhíradás alapján jelentette az este az MTI, hogy közel...
Huszezer szegény gyermek gunyája Huszezer szegény gyermek gunyája
A világháboruban két nehéz feladatot kell megoldani minden nemzetnek:...
Megoldódott a belpolitikai válság Megoldódott a belpolitikai válság
A belpolitikai válság tegnap érte el tetőpontját. A pártok vezetőinek...
Híres kerékpárversenyzők Híres kerékpárversenyzők
Az utóbbi évek kerékpár-sportja kevés „nagy” nevet ölel...
Radnóti Miklós: A szerkesztőségi asztal Radnóti Miklós: A szerkesztőségi asztal
Február legelején Kassák Lajos cikket írt "Írói hivatás és politikai...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98