Dtum
Login with Facebookk
1946 | Március

Churchill beszéde az európai helyzetről és a béke biztosításáról

Fulton (USA), március 6.

- Fenn kell tartani a kölcsönös biztonság mostani eszközeit  és lehetővé kell tenni közös használatukat. Minden tengerészeti és légi támaszpontot, amely az egész világon a két ország birtokában van, közösen kell használni. Ez valósággal megkétszerezné az amerikai haditengerészet és légierő mozgékonyságát. Megfontolandó lenne a közös állampolgárság kérdése, bár ezt bízvást a későbbi jövő feladatai közé sorolhatjuk.


- Sötét idők köszönthetnek ránk újból.  A kőkorszak térhet vissza a tudomány fénylő szárnyain és az ami mérhetetlen anyagi áldást hozhat az emberiségnek, teljes pusztulást is okozhat. Árnyék borult a szövetséges győzelem korábban oly fényes színtereire. Mielőbb fel kell állítani az Egyesült Nemzetek nemzetközi fegyveres erejét. A hatalmakat fel kell szólítani: bocsássanak bizonyos számú légirajt a világszervezet rendelkezésére. Helytelen és oktalan dolog lenne azonban az Anglia, Kanada és Amerika birtokában levő atombomba titkait most átadni az Egyesült Nemzetek szervezetének. Biztosak lehetünk ugyanakkor afelől is, hogy ezt a világ is megtudja és együttműködésünk nagy szerepet játszhat a béke megalapozásában és biztosításában. A megelőzés jobb, mint a gyógykezelés.


Az angol-szovjet szerződésről beszélt ezután Churchill és többek között a következőket mondotta:
- Őszintén csodáljuk a vitéz orosz népet és Sztálin tábornagyot, háborús bajtársainkat. Nagybritanniában – és nem kételkedem, itt, Amerikában is – rokonszenv és jóindulat van Oroszország minden népe iránt és a nehézségek és ellentétek ellenére is remélem, sikerül a tartós barátság megvalósítása.


A továbbiakban az európai helyzetet taglalta, amely sok ellentét forrása manapság, majd összehasonlítást tett az első világháborút befejező béke és a jelenlegi helyzet között. Az első háború végén határtalan bizalom uralkodott és azt hitték, hogy nem lesz többé háború. Most nem érzem ezt a bizalmat – állapította meg. – Másrészt visszautasítom azt a gondolatot, hogy egy újabb háború kikerülhetetlen, de különösen azt utasítom vissza, hogy küszöbön áll. Nem hiszem, hogy a Szovjetúniú a háborút kivánná.


Beszédét a következő szavakkal fejezte be:
- Ne engedjük, hogy bárki is lebecsülje a brit birodalom és államközösség maradandó erejét. Ha az angolul beszélő államközösség lakossága társul az Egyesült Államok népével és együttműködik a tudomány és az ipar terén, valamint a tengeren és levegőben, nem alakul ki a hatalmi egyensúlynak az a bizonytalan és veszedelmes helyzete, amely ösztönzést és kísértést ad kalandokra, vagy becsvágyak kielégítésére. Ha nem törekszünk a gondolatok önkényes ellenőrzésére és ha minden brit erkölcsi és anyagi erőt és meggyőződést egyesítünk baráti társulásban az önök anyagi erejével és meggyőződésével, akkor a mi sorsunk, de a többi népek sorsa is nemcsak most, hanem a jövőben is fényes lesz.

 

Churchill beszédének visszhangja
Budapest, március 8.
Churchill legutóbbi beszéde igen erős visszhangot keltett úgy Amerikában, mint világszerte. A volt brit miniszterelnök beszéde széles amerikai körökben nagy visszatetszést keltett. Pepper, Kilgree és Tylor amerikai szenátorok közös nyilatkozatban hangsúlyozták: Churchillnek az a javaslata, hogy angol-amerikai katonai szövetséget létesítsenek, nyakát szegné az Egyesült Nemzetek Szervezetének és a „Három Nagy” egységének. A három szenátor megállapítja, hogy a volt angol miniszterelnök nem tud szabadulni bizonyos idejét múlt elvektől és Churchill javaslata nem egyéb, mint a hatalmi politika régi módszerének felújítása.


Az angol kormány hivatalos nyilatkozatban szegezte le, hogy Churchill „tisztán személyes magánkijelentéseket tett, saját nézetét fejezte ki, mivel csakis ehhez volt joga.”

 

A munkáspárti Daily Herald is hangsúlyozta, hogy a brit kormány nem ismerte előzetesen a nyilatkozat tartalmát és hogy politikájára nem  gyakorol semmiféle befolyást. A lap utal arra, hogy Nagybritanniának a nemzetközi kérdésekben való felfogását Attlee miniszterelnök világosan kifejtette januári beszédében, amelyben leszögezte, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetségének döntő szerepe kell, hogy legyen az ország külpolitikájában. A brit közvélemény – írja a lap – távol áll attól a felfogástól, hogy ne lehetne jóviszonyra jutni a Szovjettel és az angol-amerikai szövetség lenne az egyedüli lehetséges biztosítéka a jövőnek.


A Daily Telegraph hangoztatja, mindent el kell követni, hogy felfedjék a Szovjettel felmerült ellentétek okait. A lap nyomatékosan kéri, hogy az országok vezetői újból találkozzanak egymással és folytassák összejöveteleiket, amelyek a múltban olyan gyümölcsözők voltak.

 

A Daily Mirror azt írja, hogy Churchillnek az a javaslata, hogy Anglia és az Egyesült Államok egy nagy családot alkosson, nevetségesnek látszik.


A Lordok Háza csütörtöki ülésén Lord Stansgate a brit kormány nevében Churchillnek a brit amerikai követséggel kapcsolatban felvetett javaslatára a következőket válaszolta:
- A brit kormány politikája nem a hatalmi csoportosulásokra, hanem az Egyesült Nemzetek szervezetére és a világ egységére támaszkodik.


Az amerikai kongresszuson nagy vita alakult ki Churchill beszédéről. A szenátorok általában ellenezték, hogy Nagybritannia és az Egyesült Államok katonai szerződést kössön. Egyes felszólalók szerint a két állam közötti katonai szerződés az Egyesült Nemzetek halálát jelentené.


Az olasz sajtó: a független irányzatú Tempo, valamint a kommunista Unita egyformán kárhoztatja azt a tömbpolitikát, amelyet Churchill legutóbbi beszédében ajánlott. A Tempo kijelenti, ha megvalósulna a Churchill ajánlotta angolszász tömb, az csak fokozná azt a veszélyt, hogy olyan viszály tör ki, amely az egész világot rombolásba döntheti. Az Unita visszautasítja a beszédben rejlő kommunistaellenes támadást és megállapítja, hogy a volt brit miniszterelnök fáradozása végeredményben arra irányul, hogy nemcsak az egyes országokban ossza meg a demokratikus erőket, hanem az egész világot egymással szemben engesztelhetetlen tömbökre tagolja és az elkerülhetetlen módon újabb testvérgyilkos küzdelem kirobbanására vezetne.


Churchill újabb beszéde
Richmond, március 9.
Winston Churchill Virginai állam parlamentjének pénteki együttes ülésén beszédet mondott, amelyben visszatért fultoni beszédének gondolataira, de enyhébb formában. Össze kell fognunk - mondotta többek között -, senkinek sem ártva, semmire sem vágyva kapzsin, de védve azokat az ügyeket, amelyeket szenteknek tartunk, nemcsak a magunk java miatt, hanem azért is, mert hisszük, hogy azok hosszú nemzedékek becsületét és boldogságát jelentik. Haladjunk együtt méltóságteljesen és békében, mint ahogyan az 1941. esztendő egyik komor órájában mondtam az Egyesült Államok kongresszusa előtt. Ez – s ebben biztos vagyok – a britek és az amerikaiak túlnyomó többségének óhaja. Hogy ezt hogyan valósítjuk meg, azt nem tudom elmondani.


Ezután rátért arra a megoldási módra, hogy vagy Nagybritannia váljék az amerikai Unió államává, vagy az Egyesült Államokat kérjék fel, hogy térjen vissza a Brit Birodalomba. Lehetségesnek tartja, hogy a bölcs út valahol e két ijesztő véglet között fekszik. De meg kell találni szerinte az együttműködés valamiféle eszközét és módját nemcsak a háború és a halálos aggodalom idejére, hanem a béke idejére is. Churchill ezután kijelentette, hogy a békét nem lehet megóvni amaz erények nélkül, amelyek a háborúban a győzelmet lehetségessé teszik.


Churchill, mint látható, újabb beszédében a fultoni beszéd amerikai és angliai reakciójának következtében most már valamivel enyhébben formulázta meg terveit, amelyek azonban még így is visszautasításra találnak úgy a brit, mint az amerikai politikai körökben.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Németország válasza Amerikának Németország válasza Amerikának
Németország alapos tárgyalások után a berlini amerikai nagykövet...
Puszták népe Puszták népe
Gyermekkoromban én is voltam pusztán. Voltam azóta is, birtokos...
Gyöngykagylótenyésztés és igazgyöngytermelés Gyöngykagylótenyésztés és igazgyöngytermelés
Az igazgyöngy szépsége és annak nagy értéke mindenkor izgatta az...
Orosz fogorvos leányának kalandos utja Kijevtől a budapesti letartóztatásig Orosz fogorvos leányának kalandos utja Kijevtől a budapesti...
Kijevben a német parancsnokságnál annakidején jelentkezett egy...
A MLSz. bajnokságainak eredménye A MLSz. bajnokságainak eredménye
I.osztály. 1. Ferenczvárosi Torna Club 28 pont 2. Magyar Athletikai...
Természetes mosókatlan a Yellowstone parkban Természetes mosókatlan a Yellowstone parkban
Amerikában, a határtalan lehetőségek hazájában, a gazdasági jólét és...
Elfogták Peczkayék büntársait Elfogták Peczkayék büntársait
A katonai városparancsnokság ujpesti nyomozócsoportja letartóztatta...
Szovjet-japán vagy szovjet-amerikai háború Szovjet-japán vagy szovjet-amerikai háború
A Tenno kihallgatásán fogadta Koiso miniszterelnököt, aki beszámolt a...
A nyílmérgek A nyílmérgek
A legutóbbi háborúban újból nevezetes szerephez jutottak a mérgek. Ha...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98