Nagy feltűnést keltett mindenütt annak a híre, hogy uralkodónk május 4-ikén Berlinbe szándékozik utazni.

Hivatalosan ugyan az volt mondva, hogy a látogatás csak családi jellegű lesz, de bizonyosra vehető az is, hogy ez alkalommal Berlinben nevezetesen politikai és katonai kérdések is előkerülnek. Erre mutat az a körülmény, hogy gróf Goluchowski külügyminiszter és báró Beck, a vezérkar főnöke is kíséri Ő Felségét.

A Balkán-félszigeten, különösen Bulgáriában észlelhető nyugtalanság kívánatossá teszi, hogy a két uralkodó s külügyi tanácsadói behatóbb módon kicserélhessék egymással nézeteiket.
Az az aggodalom, mintha a király berlini útja bizonyos értelemben az orosz politika egynémely újabb keletű lépései ellen irányulna, úgy látszik alaptalan. A Balkán-félszigetre vonatkozónyugtalanító hírek ugyan feltűnő makacssággal újulnak meg, de ezek a hírek angol lapokban látnak napvilágot. Az angoloknak pedig érdekükben állana ellentétbe hozni Auszriai-Magyarországot Oroszországgal, ami azonban aligha fog sikerülni, mert monarkhiánknak Oroszországgal 1897-ben létesített egyetértése a balkán-félszigeti állapotok sértetlen fennmaradására nézve ma is fennáll s Oroszországnak nem is fekszik érdekében a monarkhiánkkal való jó viszonyt megbolygatni.

Berlinben hír szerint a mi hadügyi és haditengerészeti kérdéseink is szóba fognak jönni.

Német szövetségesünk folytonosan nyomást igyekszik gyakorolni ránk oly irányban, hogy fejlesszük katonai erőnket. Újabban a haditengerészet szaporítását sürgetik még jobban. Az osztrák-magyar monarkhia azonban pénzügyi erejének kimerítésével nem erősödnék, hanem gyengülne. Úgy a magyar, mint az osztrák minisztérium kénytelen volt a közös kormány legújabb nagy követelései ellen állást foglalni.