Herkulesfürdő a hajdani Krassó-Szörény vármegye orsovai járásában, Mehádia községtől 71 kilométernyire, a Cserna vadregényes völgyében, a tengerszint felett 168 méter magasságban fekszik.

A XIX. század második felére Európa legrégibb ismert gyógyhelye Magyarország legpompásabb és legdivatosabb gyógyfürdője lett.

A római korban Ad aquas Herculi sacras néven már Trajanus császár idejében népszerű volt. A római császárok másfél évszázad alatt sokat költöttek kiépítésére, császárokhoz méltó megjelenésére.

Az évszázadok során rommá vált fürdőhely újkori felvirágzása I. Ferenc király nevéhez kötődik, aki 1817-ben ide látogatott, s az addig Mehádiai fürdő néven ismert települést Herkules római korból származó két méteres vasszobráról Herkulesfürdőnek nevezte el.

Ezután a Cserna szabályozásának és egy új út megépítésének köszönhetően rövid időn belül felkapott üdülőhellyé vált. I. Ferenc József király többször is pihent itt, hol egyedül, hol Erzsébet királyné társaságában (1852, 1884, 1887, 1890, 1892)

A település rangját jelzi, hogy a szabályozott Vaskapu átadása alkalmával 1896-ban itt találkozott egymással a Monarchia, Románia és Szerbia uralkodója.