A parasztság ébredezése csak 1889-ben kezdődött; ebben az esztendőben a birodalom közepén néhány kormányzóságban a „Kresztyanszkija Bratztva” (Keresztény Testvériség) czimmel titkos egyesületek alakultak, a melyek azonban nem igen tudták maguk sem, hogy mit akarnak, tanácsért a külföldi forradalmi szocziálistákhoz fordultak, a kik aztán el is látták őket tanácscsal.

A szocziálisták nemzetközi szervezete két orosz szocziálista ujságiróra, az akkor Párisban élt Oleninre és Krasznopolszkira bizta az orosz parasztok szervezését s a két ujságiró csakhamar megalapitotta az „Orosz Forradalmi Agrár Ligát”. A paraszt testvériségek ennek a ligának (szövetségnek) a fiókjai. A liga igazgatói, a kik mintegy huszan vannak, mind külföldre menekült oroszok.

Ez az igazgatóság, a mely évről évre más-más városban székel, az idén egy füzetes vállalatot inditott. A vállalatból eddig kilencz füzet jelent meg s e kilencz füzetből eddig tiz métermázsányit sikerült Oroszországba becsempészni s a paraszt-testvériségek között szétosztani.

A liga eszméi rohamosan terjednek, annyira, hogy a forradalomért lelkesülő orosz parasztok már nem is férnek el a liga szervezetében. Ha tulságos nagy a szervezet: nehéz a titoktartás és a füzetek terjesztése. Ezt már tapasztalásból tudják az oroszok, s ezért a Liga mellett már uj forradalmi szervezetet is alapitottak Forradalmi Szoczialistapárti Parasztok Uniója (egyesülete) czimmel, a melyet rövidesen csak Uniónak neveznek. Ez az egyesület mindenben karöltve jár el a Ligával, csakhogy míg a Liga jobbára gazdasági, addig az Unio egyszersmind politikai forradalomra is készül.

(Korabeli kommentár)