A Kossuth kiséretében Bécsbe ment képviselők és egyéb értesülések utján némely hirek szivárogtak ki Kossuth audiencziájáról. A függetlenségi pártbeliek azt hiszik, hogy Kossuth előadásából a király hű képet alkotott magának Magyarország helyzetéről. A király a választási rendszerről úgy nyilatkozott Kossuth előtt, hogy ez tarthatatlan. A mi a válság megoldását illeti, immár nagyon valószinű, hogy koalicziós kormány létesül.

A katonai ügyekben állítólag a király ezt mondta Kossuthnak; A legmesszebb menő határig elmentünk már s ez az, hogy felállítjuk a honvédtüzérséget, behozzuk a kétéves katonai szolgálati időt, esetleg belemegyünk a magyar ezredek magyar nyelvű katonai biráskodásába, de hadseregem meggyengitésére egységességének veszélyeztetése nélkül több engedményt nem tehetek. Az 1867-iki kiegyezéskor külön hadseregről egy szót sem szóltak.”

Kossuth erre megjegyezte, hogy a magyar vezényszó és az önálló magyar hadsereg legsarkalatosabb pontjai a függetlenségi párt programmjának. Ő kész a Felség javaslatait pártgyűlés elé terjeszteni s lehetségesnek tartja, hogy a függetlenségi párt, ha nem mond is le e sarkalatos nemzeti kivánságok fontos pontjairól, de ezek rögtönös keresztülvitelét talán nem fogja sürgetni, hanem felfüggeszti egyelőre.