Emlékezetes esemény volt és nagy jelentőségű következményekkel járt az országgyűlés két házának junius 21-iki ülése, melyen az új korány bemutatkozott. Már előre köztudomásu volt, hogy az ellenzéki pártok részéről Kossuth Ferencz, a szabadelvűpárt részéről gróf Tisza bizalmatlansági indítványt szándékozik előterjeszteni; az uj kormány is tudta ezt s az országgyűlés elnapolásával akarta meggátolni e bizalmatlansági határozat meghozatalát.

Azért, miután a kormány kinevezését tudató királyi kézirat felolvasása megtörtént, nyomban és egyszerre jelentkeztek szólásra Kossuth, hogy a bizalmatlansági indítványt benyujtsa és báró Ferjérváry kormányelnök, utóbbi azzal a szándékkal, hogy bemutatkozó nyilatkozatát megtegye s a bizalmatlansági inditványnak határozattá emelését nyomban lehetetlenné tegye egy második, az országgyűlést elnapoló királyi kézirat átnyujtásával. Az elnök, Justh Gyula azonban kijelentette, hogy míg a kormány kinevezését tartalmazó királyi kézirat tárgyalása befejezve nincs, addig a második kézirat felolvasását el nem rendeli.

Báró Fejérváry Géza miniszterelnök a százados gyakorlatra hivatkozott, mely szerint minden királyi kézirat azonnal felolvasandó, hasonló értelemben szólalt fel gróf Tisza István és gróf Andrássy Gyula; de az elnök hajthatatlan maradt, mire a kormány kivonult a teremből s a képviselőház Kossuth bizalmatlansági indítványát megszavazta.
A második királyi kéziratot csak azután olvastatta fel az elnök.

Az elnapoló kézirat felolvasása után a Ház nemcsak tárgyalt, hanem határozatot is hozott. Báró Bánffy Dezső indítványára ugyanis eltiltotta a megyéket és a városokat az adók szedésétől s az ujoczozásnál való közreműködéstől, s a kormány erre vonatkozó rendeleteinek végrehajtásától; megtiltotta a kormánynak a kvóta kiszolgáltatását, a kereskedelmi szerződések előkészítését.

A főrendiház, bár más formák közt, szintén nagy többséggel bizalmatlanságot szavazott a Fejérváry-miniszteriumnak.