Mezőgazdasági munkabérek Magyarországon az 1903. évben
Hazánk mezőgazdasági munkabéreiről a fölmivelésügyi miniszterium által egy vaskos könyvben ezuttal tizenharmadszor közzétett részletes statisztikai adatokat – mint eddig – ezuttal is a gazdasági tudósitók szolgáltatták.
A jelen munka, a mult évihez hasonlóan, öt főrészből áll.
Az 1. rész a szokásos napszámbéreket évszakok és munkanemek szerint vármegyénkint és járásonkint tárgyalja. Az évszaki napszám bérek vármegyei átlagai mellett összehasonlítás céljából párhuzamosan föl vannak tüntetve a közvetlenül megelőző évi hasonló adatok. A munkaadók által a napszámosoknak nyujtott élelmezési cikkek felsorolása helyett a napi élelmezés értékét tüntetik föl, melyeknek magasabb vagy alacsonyabb összege mondja meg: hol él jobban és hol rosszabbul a munkás. Emellett még arra is alkalmasak e számbeli adatok, hogy egyes kisebb vagy nagyobb s egymástól távolabb eső vidékek élelmezési viszonyairól összehasonlítást nyujtsanak.
A napszámbérekről szóló ezen 1. rész adatainak vizsgálgatása alkalmával tapasztalható, hogy az élelmezés nélküli napszámbér nem mindenütt egyezik az élelmezés melletti napszámnak és az élelmezés értékének összegével. Ennek oka az, hogy a két napszám közötti különbség csupán csak azt mutatja, hogy a munkaadó mennyire becsüli saját szempontjából az általa adott élelmezést, nem pedig azt, hogy mi annak tényleges értéke, mennyit ér tehát az a napszámos szempontjából, vagyis, ha a napszámos maga szerezné be ugyanazon élelmezést, mibe kerülne az neki?
A munka II. része a kettős igásfogat napi keresetét tünteti föl napszámokban.
Minthogy a ló- és ökörfogat napi keresete a legtöbb helyen lényegesen különbözik egymástól s a gazdaságban egyes helyeken kizárólag lófogatot, más helyen pedig csaknem kizárólag ökörfogatot alkalmaznak, célszerűnek, sőt szükségesnek mutatkozott a ló- és ökörfogat szétválasztása, ami az előző évi hasonló munkákban a régi kérdőivek hiányossága folytán még nem volt lehetséges.
A IV. rész a mezőgazdasági munkások évi keresetét s a gazdasági cselédek bérét és illetményét tünteti föl. A nős és nőtlen férfi cselédek bére és illetményének adatain kivül ezuttal a női cselédek bérének adataira is kiterjeszkedik mert ezek nélkül a gazdasági cselédviszonyokról csak hiányos áttekintést nyertünk volna.
Az V. rész a tulajdonképpeni munkásviszonyokról, a munkások számának elégséges és elégtelen voltáról, a munkásvándorlásról, a munkamennyiségről nyújt rövid tájékoztatást. A részes aratók illetményeit és a gazdasági cselédek bérét és illetményeit feltüntető táblázatok kivételével minden adatok lehetőleg vármegyénkint és járásonkint vannak részletezve. A jelzett adatok ugyanis természetüknél fogva kevésbbé alkalmasak arra, hogy belőlük nagyobb területekre vonatkozó átlagok vonassanak. Azért ezuttal is mindkettőnél a járásokon belül többnyire gazdasági tudósitói kerületek szerint részletezi az adatokat.
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!