A czár október 30-ikán a következő manifesztumot intézte az orosz nemzethez:  Mi, II. Miklós, Isten kegyelméből minden oroszok czárja, Lengyelország czárja, Finnország nagyfejedelme, stb. tudatjuk minden alattvalónkkal a következőket: Fővárosainkban és számos más helyen kiütött zavargások és mozgalmak mély fájdalommal töltik el szivünket. Az uralkodó jóléte választhatatlanul egybeforrott népe jólétével és a nép fájdalma egyszersmind uralkodójának fájdalma. A mostani mozgalom nemzeti bomlással és integritásának és egységének megsértésével fenyegeti birodalmunkat.

Uralkodói missziónk azt a fenkölt kötelezettséget rója ránk, hogy egész tudásunkkal, hatalmunkkal és erőnkkel azon legyünk, hogy az államra nézve veszedelmes mozgalom megszüntetését minden erővel siettessük. A midőn utasítottuk az illető hatóságokat, hogy a rendzavarás, kihágás és erőszakoság jelenségeinek megszűntetésére és a föladata után járó békés lakosságnak megvédelmezésére tegyék meg a kellő intézkedéseket, szükségesnek tartottuk, hogy a közélet megnyugtatására irányzott intézkedések sikere érdekében egységes irányt adjunk a legfőbb kormányhatóságok működésének.

Mindezeknél fogva kötelességévé teszszük kormányunknak, hogy megmásíthatatlan akaratunkat a következő módon teljesítse: 1. A lakosságnak megadandók a polgári jogok megdönthetetlen alapjai, a melyek a vallás és szólásszabadság igazi sérthetetlenségén, az egyesülési és gyülekezési szabadságon nyugszanak.