Dtum
Login with Facebookk
1906 | Augusztus

Kivesző indiántípusok

Montana állam fensikjain, egy indiánus kunyhóban – irja egy az indiánus dolgaival sokat foglalkozó amerikai iró – hárman ültünk együtt: a kormánynak egy tisztviselője, egy miveltebb indiánus és én. Az apache-indiánusok haladásáról beszéltem nekik s a tisztviselő odafordult indiánus barátunkhoz, hogy miért nem dolgozik az ő törzse is úgy, mint az apachook?


Az indiánus erre odamutatott a kunyhó falaira, melyek csupa bivalybőrrel voltak fedve. Ezek a falak megadják a feleletet. A míg a bivalyok megvoltak, nekünk nem kellett dolgoznunk. Csak a négerek és néhány fehér ember végzett mezei munkát.

 

Mi magasabbrendű nép voltunk és csak megvetést éreztünk a dolgozók iránt. Gondolják meg, hogy én, pedig aránylag fiatal ember vagyok , még ismertem azokat az időket, a mikor ha élelemre volt szükség, csak lelovagoltunk a sikságra, lőttünk egy bivalyt vagy más vadat, aztán eljöttek az asszonyok, hogy a zsákmányt hazavigyék a sátrakba.

 

Hogy lehetett volna egy emberélet negyedrészénél alig hosszabb idő alatt teljesen megváltoztatni életünket, elfelejteni a régi szabadság idejét? Miben válik javunkra az önök czivilizácziója? Mielőtt ezt ránkerőszakolták, megvolt szivünk minden kivbánsága. Könnyű, egyszerű, gondtalan élet s a minden jóval igérkező túlvilági élet biztos hite a derék és vitéz ember számára.

 

Mit kaptunk ezért az önök czivilizácziójától? Megraboltak földünktől , erőnktől, méltóságunktól, megelégedésünktől, hitünktől. S adtak helyette vágyakat, erkölcsi romlást, nyomorúságot, elégedetlenséget. Elrabolták apáink örökségét s csak morzsákat adtak érte.

 

Azt mondták, a földnek nem tudnák úgy hasznát venni, mint a fehér emberek, - hát elvették tőlünk a maguk számára, hátha én elmennék ahhoz az emberhez, a ki csak három százalékra kamatoztatja pénzét s elvenném tőle, mert én tíz százaléknyi hasznot fogok belőle szerezni?

 

Keserű vád hangzik e szavakból, de nem igazság nélküli. Való igaz, hogy a fejlődés törvénye hozta magával az indiánusok pusztulását , a gyermeki állapotban levő, évezredekkel hátramaradt fajnak el kell pusztulnia, hogy a czivilizáltabbnak engedjen helyet, mégis az amerikaiak közt a komolyabban gondolkozók maguk is belátják, hogy a fehérek bizony nagy részben felelősek rézbőrű embertársaik gyors elenyészésért, hogy nem tették meg azt, a mi megmentésükre még megtehető volt.

 

Ez különben nem az amerikaiak specziális bűne, hanem megvan mindenütt, a hol a mi magasabb rendű czivilizácziónk az alacsonyabb rendű, félvad népekével érintkezik s összeütközésbe jut. Az a régi romantikus indiánus-élet, melynek képei Cooper regényei révén ifjuságunkban oly kedvesek voltak, ma már legfeljebb csak igen öreg emberek emlékezetében él.

 

Az indiánus tanyák eltüntek, lakóik beletörődtek a kényszerűségbe s a kormány által számukra kijelölt földet mivelik úgy, a hogy, kerítéseket húznak dombjaik és völgyeik körül: a hol apáik vad bivalyokra vadásztak, az utódok most öntöző csatornákat ásnak. Egyik-másik ily indiánustelepen jelentékeny haladás nyomait lehet látni, a rézbőrűek már megtanulták a földmívelést , másutt mind jobban elzüllenek és elnyomorodnak.

 

Ebben pedig jó része van annak is , hogy a bivaly-csordák elpusztulása után a kormány eltartott egyes törzseket munka nélkül s ez megrontotta erkölcseiket. Egy látogatás egy átlagos indiánus „rezerváczió”-ban a lehető legelszomorítóbb dolog, azok, a kiknek hivatásuk volna az indiánusokkal törődni, nem látnak bennünk mást, mint hazug, rosszindulatu naplopókat, a kikkel örökké csak baj van.

 

A kormánynak igen nagy nehézségbe kerül alkalmas tisztviselőket találni az indiánusokkal való foglalkozásra ; olyan ember, a kit a rokonszenv s az indiánusok gondolkodásának s szokásainak ismerete vezet ily állásokba, nagyon kevés akad. Sok igaz van aztán azokban a panaszokban, melyeket az indiánusok hangoztatnak a közigazgatás lelkiismeretlensége és romlottsága ellen.

 

Az indiánus fiuk közül sokat sokat járatnak iskolába, de ennek sincs sok foganatja. Itt látni legjobban, hogy a tanultság még nem czivilizáczió: kitanítani lehet az indiánust egy nemzedék alatt, czivilizálni nem. A mint iskolai ruháját levetett, olyan lesz, mint többi fajrokona, meg se lehet tőle külömböztetni.

 

Hogy elkerülje rokonainak roszalását és gúnyját, maga is olyan életet él, mint a törzse. Ha az iskolából hazajőve azt találja, hogy rokonsága a puszta földön hál, a kezével eszik, - mit tehet egyebet, mint hogy követik példájukat.


S a jövő? Az említett amerikai irót megkérdezte egy tanult indiánus: hogy képzeli az indiánus-kérdés megoldását.


- Az ön törzse - felelt az iró – egyike a legkedvezőbb körülmények közt élőknek az északnyugati fensikokon. Jobb földjeik vannak, a népük jobban halad, több benne az erély, a hajlam a vagyonszerzésre s a tanulásra. Mégis évenkint három százalékkal fogy a számuk. Vegye elő a czeruzáját és számitsa ki a megoldást.


Néhány percz mulva az indiánus szomorú, meglepett tekintettel néz föl.


- Ha megérem, hogy öreg ember leszek, nem lesz senki élő a népemből.
- Igen, nagyon kevesen lesznek meg belőle. Azok a kevesen, a kikben legtöbb erő van kiállni azokat a változásokat, melyeket a czivilizáczió rájuk kényszerít.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Curley-indianus Indián a hősiesség jelkpével, a fehér szárnnyal
Cikk-ajánló
A csonttollu madár A csonttollu madár
Fenyőmadárnak is nevezik ezt a csinos állatkát, amelyet képünkön...
Kitaibel felfedezi a klórmeszet 2 Kitaibel felfedezi a klórmeszet 2
Kitaibel elküldte a tellurra vonatkozó vizsgálatait Bécsbe, Estner...
Katonai intézkedések a balkáni helyzet miatt Katonai intézkedések a balkáni helyzet miatt
A béke bizony már elég hosszú idő óta lázas és beteges odalent a...
Meghalt Sebők Zsigmond Meghalt Sebők Zsigmond
Gyermekek második apjukat gyászolják Sebők Zsigmondban, a drága Zsiga...
A druida-rend Edvárd ünnepe A druida-rend Edvárd ünnepe
VII. Edvárd angol király emlékezetét az angol druida-rend tagjai...
A jószivű tolvaj A jószivű tolvaj
Jókedvűen nem lehet panaszkodni. Mindamellett szomorubb panaszos sem...
Keresztes pontozással győzött Szabó Európabajnok ellen Keresztes pontozással győzött Szabó Európabajnok ellen
Az Egri Torna Egyesület jubileumi birkózóversenyére délelőtt 10...
Tizennyolcadik századbeli angol karikaturisták
A karikaturisták legnagyobb részét eltemeti a rohanó idő. E műfaj az...
A világ legvastagabb kőszénrétege A világ legvastagabb kőszénrétege
A Coal Age szerint a világ legvastagabb kőszénrétege Mandzsuriában,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98