Dtum
Login with Facebookk
1906 | Augusztus

Kuropatkin vallomásai

Kuropatkin tábornok, a vert orosz hadsereg vezére a mandsuriai háborúban rendkivül érdekes czikket írt egy franczia lapban önmagáról és hadseregéről, az orosz vereség és japán diadal okairól.
Az orosz-japán háboru folyamán Kuropatkin rosz hadvezérnek, de annál jobb administrátornak bizonyult. Egyetlen vasutvonal állt csak rendelkezésére, mégis mindig eltudta látni embereit élelmiszerekkel, fegyverrel, a mi mellett eltudta érni legalább azt, hogy a nagy dráma főszereplői, az egyes hadosztályok, pontosan, a megállapított időben érkezzenek a szinhelyre.

 

Jól szervezte a betegápolást és ennek köszönhető – statisztikai kimutatások vannak róla – hogy a sebesültek közül számosan ujra szolgálatba állhattak és hogy a betegség aránylag kevés pusztitást végzett a zsufolt táborokban. Kuropatkin megjegyzi, hogy a betegségek inkább a tisztek közül szedték áldozataikat, mint a legénység soraiból. Szomoru anomális, a melynek okát abban látja a megvert tábornok, hogy a „tisztek, egészségük rovására, vigan mulattak, pezsgőztek és megfeledkeztek azokról a kötelességekről, a melyek reájuk hárultak.”


Aztán a kudarcz „főokaira” tér át a volt generalisszimusz és ezt a felsorolást vallomással kezdi:
„Mindenek fölött én egyedül én, a vezér, a főnök, én vagyok a bűnös. Nem vagyok jó hadvezér és olyan feladatot vállaltam, a melyre nincs elegendő képességem. A bajokat nem tudtam orvosolni. A mi rést ütött szervezetünk sokféle anyagi és erkölcsi fogyatékossága, azt nem tudtam betölteni, valamint nem tudtam felhasználni csapataink bámulatos harczkészségét. Ezek az én hibáim.”


De felsorol Kuropatkin tömérdek oly hibát is, a mely nem őt terheli. Ezek a hibák: a hegyi tüzérség tökéletlensége, kevés volt a robbantószer, a katonák szellemi és erkölcsi képességeinek alacsony foka, a minek másodlagos következménye, hogy a katonákból hiányzott minden önállóság és inicziativa. „Sok volt a katonám, de kevés az emberem” - sohajt fel busan Kuropatkin és hozzáteszi, hogy ez a panasz a tisztekre is vonatkozik, akik nagyon tudatlanok, gondatlanok és mindenekfölött lusták voltak.

Az anyagi és szellemi fogyatékossághoz járult még más is, erkölcsi defektus, a mit a közvetkezőkben sorol fel Kuropatkin:
a lelkesedés hiánya,
a kitüntetés iránti vágy hiánya,
a kölcsönös szeretet és bajtársi érzés hiányossága,
hiányzott belőlük a „győzni akarás”.


Ez a négyes körülmény volt az első vereségek oka, a melyek aztán deprimálón hatottak további s a hadseregre. Kuropatkin egyébként elismeri, hogy voltak a mandzsuriai hadseregben főtisztek, akik fényes képességgel bírnak, ezek között azonban állandó volt az egyenetlenség és ténykedésüket sohasem ambiczió vezette, hanem egészen közönséges stréberkedés. A főtisztek egymás ellen acsarkodtak, sőt ő maga rájött egy egész szervezett összeesküvésre, a melyet néhány ezredes szőtt Rennenkampf tábornok ellen. Az irigység és gyülölség tisztára személyek ellen irányult, az arrivizmus pedig olyan foku volt ebben a demoralizált hadseregben, hogy a dicsőség vágyánál erősebb volt az a másik: tetszeni ennek vagy annak a nagyherczegnek, a kinek szórakoztatását a tisztek szentebb kötelességnek tekintették.


- Rossz hadvezér vagyok, - irja még egyszer Kuropatkin – de kérdem, hadviselések történetében találtak-e hadvezérre, a ki ilyen katonákkal győzni tudott volna? Lehet, hogy én a Czézár légióival és a Napoleon granátorsaival sem tudtam volna diadalt aratni a japáni hadsereg felett, viszont azonban megvan az a tudatom, hogy Czézár és Napoleon zsenije sem mehetett volna semmire az ilyen pártos, harczra képtelen tömeggel, a melyet reám biztak, mondván: „Nesze a hadsereged!”
Ezzel a fájdalmas akkorddal végződik az érdekes „katonai végrendelet”, a melyet az egyes európai hadseregek vezetőségének dedikál a szerencsétlen, megtépázott generalisszimusz.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Az új bán föladatai Az új bán föladatai
Pár esztendő alatt immár a harmadik új bán vonult be a zágrábi...
Budapest – Páris 5:1 (3:0) Budapest – Páris 5:1 (3:0)
A nagy érdeklődéssel várt mérkőzés előtt felhőszakadás vonult át...
1933 1933
Elboruló érzelmekkel tekint az európai emberiség az év elé, amely e...
Burgonyatanács, BURGOSz, Burgonya Hivatal… Burgonyatanács, BURGOSz, Burgonya Hivatal…
Az egyre nagyobb hullámokat felkavaró burgonya-ügy a közérdeklődés...
Műkorcsolyázás az iskolákban Műkorcsolyázás az iskolákban
A BKE sport-bizottsága a műkorcsolyázást a középiskolai tanulók...
Két magyart tartóztattak le Párisban, akik a spanyol vörös katonák gyűjtőtáborából szöktek meg Két magyart tartóztattak le Párisban, akik a spanyol vörös katonák...
A párisi rendőrség húsvét vasárnapján veszedelmes betörőtársaságot...
Műugrás Mariendorfban Műugrás Mariendorfban
A berlin melletti Mariendorfban sikerült nemzetközi uszóversenyt...
A kenyérgépek A kenyérgépek
Ennek a berendezésnek főelve az, hogy mindazt, amit az ember a testén...
Védekezés a jégeső ellen
Emlékezhetünk még, hogy valamikor az ugynevezett...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98